Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
SZOMSZÉDOLÁS 43 Az új kolozsvári püspök igehirdetése A Bukarestben megjelenő országos demokratikus napilap, a Romániai Magyar Szó beszámol az Erdélyi Református Egyházkerület negyvennegyedik püspökének felszenteléséről. A lapban olvashatjuk dr. Csiha Kálmán igehirdetését is, amelyet felszentelése alkalmából mondott. „A maradék ügye” - ezt a címet adta igehirdetésének, melyet arra a bibliai történetre épített fel, amikor Jézus az öt kenyérből és két halból megvendégeli a sokaságot. Nélküle a mi történetünk is semmivé lenne és semmit nem érne a püspökválasztás és püspökszentelés - hangsúlyozta Csiha Kálmán.-Az Erdélyi Református Anyaszentegyház negyvenhárom püspökének nyomába lépve, megrendült lélekkel, elsősorban Isten kezéből veszem át e seregben a megbízatásomat. Odatartozom ehhez a sereghez, ehhez a sokszor elárvult, de Krisztuslátó néphez. Én azt szeretném és ebben ti is segítsetek, hogy a mi népünk valóban ebbe a seregbe tartozzék bele. Mert megtartatás csak Isten közelében van. Nem elég népegyháznak megmaradnunk: hitvalló, élő egyházzá kell lennünk. Nem elég külső erőkre számítanunk: belülről kell megerősödnünk. A Marosmegyei Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség (MADISZ) hetilapjában Szucher Érvin írását olvashatjuk a Franciaországban tartózkodó expüspök, Papp László újabb kinyilatkoztatásai-Romániai Magyar Szó Vissza kellene kapják iskoláikat, szeretetintézményeket kellene építeniük, amihez rengeteg adakozás és önzetlen, önfeláldozó munka szükséges. Ez emberi erőből aligha valósítható meg, de él az a remény, mondta a püspök, hogy a negyven év elnyomatása alatt is voltak szülők, akik megtanították gyermekeiket imádkozni, másokért élni. És voltak hősiesen, ha kellett, titokban küzdő, dolgozó lelkipásztorok, akik a legnehezebb időkben is vállalták a rájuk bízott feladatot. Csiha Kálmán püspöki beiktatása alkalmából biztatásul és erősítésül mondta a következőket:- Isten megbíz azzal, hogy összeszedjük a maradékot, negyvenéves elnyomatás, börtönök, lelki és morális roncsolódások, elvett egyházi javak, lélekingások, menekülési hullámok után most ebben az új életben nem törődve semmi mással: össze kell szednünk a maradékot: hitben, munkában, hűségben, dokumentumokban, élő lelkekben, nagyvárosokban, pusztuló szórványokban, a lélekszámúnkban, számba nem vett testvéreinket, a lelkünk mélyén azt a kicsi szeretetet és bizalmat, népünknek azt a lelkierejét, ami még megmaradt: össze kell szedjük a maradékot. ról. A „Huszadik század kereszténysége” című francia lapnak adott interjút a népharag elől menekült váradi püspök, aki nem átallotta azt állítani, hogy ő mindig a legnagyobb segítőkészséggel viseltetett Tőkés László iránt. Intézkedéseivel menteni és óvni akarta a forrófejű fiatalembert, és igyekezett „öncélú lázadásait” fékezni. Ám hiába volt minden nagylelkű, atyai támogatás, Tőkés László mellett a kanadai testvér is megkapja a magáét Papp Lászlótól. A volt püspök - mintha jelenlevő személy lett volna - olyan jól értésükén számol be a két testvér „praktikáiról”, vagyis arról a törekvésükről, hogy a külföldi közvéleményt félrevezessék. Papp László elmagyarázza a francia riporternek, hogy mennyi jót tett Tőkés Lászlóért, s ha tudta volna, hogy Temesváron is folytatja izgága te-A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungváron és Miskolcon megjelenő lapjában interjút olvashatunk Veress Gáborral, az újonnan alakult nemzetiségi főosztály vezetőjével, aki eddig a beregszászi járási pártbizottság első titkára volt. Vajon sokakhoz hasonlóan itt is menekülésről volt szó a süllyedő hajóról? Veress Gábor határozottan állítja, ő nem menekült a pártapparátusból, hanem meggyőzték arról, hogy ő lenne tapasztalatai alapján a legmegfelelőbb ember erre a posztra. - Vajon mit tart a legsürgősebben megoldandó problémának Veress Gábor? - kérdezi a riporter.- Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy az iskolákban az anyanyelvi oktatás megfeleljen a követelményeknek. A magyar iskolákban ez a kérdés többé-kevésbé sínen van, de nagyon rossz a helyzet többek között a szlovákok és a németek körében. Itt anyanyelvi oktatásról vékenységét, akkor dehogy is „menekítette” volna oda előző szolgálati helyéről. „Segíteni akartam neki, de minden rosszra fordult” - nyilatkozza Papp László. Az újságíró így kommentálja cikke végén a püspök szereplését:- El tudom képzelni, mire gondolt Papp László, mikor az utolsó mondatát mondotta. A diktátort kivégezték, a szekusok és pártaktivisták kis része lebukott, néhányan bíróság előtt állnak; őnagysága pedig a népharag elől menekült el idegenbe. Vajon a többségre, az Isten igazi és szerető fiaira mikor fog gondolni az elmúlt rendszer hűséges gyóntatója? egyelőre nem is beszélhetünk. A németek egyre élesebben vetik fel, hogy sem a helyi rádió, sem a televízió semmiféle programot nem sugároz részükre. Felmerült továbbá a települések régi nevének a visszaállítása. Kétségtelen, hogy ez hosszas folyamat lesz, mert be kell tartani a törvényt. Fontos az utcanevek és a feliratok kérdése is, mert nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek otthon érezzék magukat a saját lakhelyükön. Nemzetiségi járás vagy autonóm körzet? Erre is választ kell találnunk, ahogy az élet a továbbiakban fel fogja vetni. A terv szerint egy olyan koordinációs tanács alakulna, amely a KMKSZ, az ukránok, a ruszinok, a románok és más nemzetiségek képviselőiből állna össze, ők döntenének a feliratok dolgában is. A kárpátaljai magyarság sorsának alakításában a nemzetiségi főosztálynak és a KMKSZ-nek közösen kell munkálkodni. A hírhedt váradi püspök vallomásai A soknemzetiségű KÁRPÁTALJA Kárpátalja
