Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
34 HAZAI KÖRKÉP Régi-új címerünk Törvények 1990. évi XLIV. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról* 1. 5 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló — többször módosított — 1949. évi XX. törvény 76. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép; egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik; • A törvényt tz Onzíggyűlé« az 1990. júliui 3-ai ülésnapján fogadta el. „(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszL A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.” 2.5 Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k., a Köztársaság ideiglenes elnöke az Onzíggytfléa megbízón elnöke Kemény F. László gimnáziumi tanár:-Végre! Műcímerek után, amelyek szovjet, illetve internacionalista minták alapján készültek, újra az igazi, azaz a régi, amely előtt ugyanúgy szívből jöhet a főhajtás, mint a nemzetiszín zászló vagy a Himnusz előtt. Ez a korona a címeren nem „királyi” a szónak abban az értelmében, hogy királyságot jelölne. A több mint ezer-INDOKOLÁS az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz Indokoltnak látszik, hogy — tekintettel az állami szimbólumok nagy jelentőségére és érzelmi színezetére—a címerről alkotmányi rendelkezés szóljon. A javaslat szerint a magyar államiságot a közjogi hagyományoknak megfelelően és a közvélemény többségének álláspontját tükrözően az úgynevezett koronás elmer hivatott jelképezni. Ezzel kívánja helyreállítani azt a rendet, amely szervesen illeszkedik szuverén államiságunk történelmi folyamatainak sorába. eves magyar allami letet, a folytonosságot szimbolizálja, tehát méltó jelképként tekinthetnek rá egy köztársaság fiai is. Bence Szilárd mérnök:- Én jobban örültem volna az úgynevezett Kossuth-címernek, tehát a koronátlan változatnak. Miért? Ifjúságom drámai élményére, 1956- ra emlékezve, de 1848- 49-re, a trónfosztásra is gondolok, mely iránt mindig rokonszenvet ereztem. Szamomra a korona egy kissé archaikus, tiszteletét anélkül is el tudtam volna képzelni - becses történelmi ereklyeként -, hogy szerepel a címeren. De őszintén szólva, nem tartom a kérdést igazán lényegesnek. Mint műszaki ember, inkább a privatizálás mielőbbi, megnyugtató lefolyását, az ipar Európától való leszakadásának megállítását tartottam és tartanám sürgősnek. Bartha Tibor Dániában élő mérnök, ENSZ- szakértő:- Mindig kockázatos dolog valamely kisebbnagyobb csoport nevében nyilatkozni. Ám azt hiszem, nem tévedek, amikor azt mondom: a nyugati magyarság szinte egy emberként lelkesen üdvözölte a Magyar Parlament döntését a koronás címer mellett. Senki se higgye, hogy ez most mellékes, hogy ezer a fontosabb dolog. így rangsorolni nem lehet, összehasonlíthatatlan e kérdés súlya-jellege a valóban sürgető társadalmi-gazdasági feladatokkal. Nyugatról nézvést, azt is látom: világszerte milyen nagy még manapság is a tekintélye a koronának, mint jelképnek. Meggyőződésem: Magyarország jól járt honatyái döntésével. B. I.
