Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Bemutató a Játékszínben Jolán és a férfiak Kizárólag magyar drámákat tűz műsorára az egykori Kamara Varieté helyén működő, Berényi Gábor által igazgatott nagykörúti Játékszín. Korábban már beszámoltunk a tavalyi színiévad legnagyobb itteni sikeréről, Schwajda György Himnuszáról, amelyet az izraeliromán kettős állampolgárságú Taub János, a budapesti Nemzeti Színház rendezője állított színpadra. A közelmúltban Eörsi István sokáig betiltott Jolán és a férfiak című kétrészes krónikáját rendezte itt meg a kaposvári Csiky Gergely Színház méltán nagy hírű rendezője, Ács János.- Ezt a művemet különleges belső elkötelezettséggel írtam - vallja Eörsi Margitai Ági (Jolán) és Mártz Az jó hírért, névért Fülöp Tibor 1985-ben azért alapította meg a Történelmi Lovas Egyesületet, mert egy szál magában hiába is álmodozott történelmi vonatkozású lovastúrákról. Már ekkor határozott elképzelései voltak arról, hogy a túra-István. - Jolán, a főhősnő első férje, Iván, élő alak. Egykori jó barátomról, Angyal Istvánról mintáztam, akivel együtt ültem 1956 után a vádlottak padján. Halálra ítélték és kivégezték. A túlélés szégyene munkált bennem: akinek a barátját megölik, annak könyörtelenebbül kell szembenéznie a korszakkal és önmagával is. Jolán életének morális csúcspontja az az időszak volt, amikor visszatalált a már halálra ítélt Ivánhoz. Azután a konszolidáció lefelé vezető útján halad a teljes elzüllésig. Ezen nem azt értem, hogy ágyról ágyra szálldos, hanem mikor harmadszor férjhez megy egy semmilyen emberhez, akkor énjének legfontosabb magvát adja fel. Tibor Eörsi István drámájában FOTÓ: GÁBOR VIKTOR útvonalakhoz kapcsolódóan miként idéznek majd fel történelmi emlékeket, s hogyan elevenítik fel a magyar lovaskultúrához tartozó népi mesterségeket, például a nemezkészítést, szíjgyártást, kovácsolást. Első nagy vállalkozásként őseink útvonalának lóháton való bejárását tűzték ki célul, mégpedig azért, hogy ismereteket terjesszenek a magyarság e kevéssé, illetve félreismert korszakáról. Bizonyítható ugyanis, hogy nem egyszerű „rablókalandozások”-ról beszélhetünk, hanem a nyugati szövetségesek felkérésére vállalt hadjáratokról. Érdemes hát új szemmel tekinteni az akkori nemzedékek életére, megvizsgálni azt, hogy mi tartotta őket erős közösségben, hogyan szerveződött társadalmuk, haderejük. Megalakulásuktól, 1985-től fogva az egyesület tagjai egyre ismertebbé tették nevüket. 1989 áprilisában például az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat útvonalát lovagolták végig, az egyes állomáshelyeken hangulatos történelmi megemlékezésekkel. A Történelmi Lovas Egyesület programjaival a helyi történelmi hagyományok felelevenítésére, erősítésére akar mozgósítani. Részt vettek a Buda viszszafoglalásának 140. évfordulójára és a Széchenyi István születésnapjára rendezett ünnepségen is. Az egyesület egy egészen más irányú, igen Pályázat A Történelmi Lovas Egyesület honfoglalás kori magyar öltözékek, használati tárgyak, ékszerek, fegyverek rekonstrukciójára és ezen rekonstrukciók megrajzolására vagy megfestésére ír ki pályázatot. A pályamunkák technikáját - grafika, akvarell, montázs, applikáció stb. - nem határozzuk meg. Előnyben részesülnek azok a pályaművek, melyek együtteseket mutatnak be, vagy jelenetszerűen ábrázolnak, de az egyes lényeges darabokat külön vázlaton is bemutatják. hasznos tevékenységből tartja fenn magát: ők indították el az országban az óvodai nyelvoktatást. Budapesten és vidéken 250 óvodában szerveznek angol, német és francia nyelvórákat. Két főfoglalkozású munkatársuk van: Fülöp Tibor elnök és Dobóvári Zsuzsa, aki gazdasági vezető, titkárnő és óvodai szervező egy személyben. A többiek, így az 1990-es vállalkozás menedzsere, a kalandozások korának lelkes kutatója, Halasy-Nagy Endre és a lovak felkészítésében dolgozók a szabadidejüket áldozzák fel. A lelkes csapat abban reménykedik, hogy a Magyar Történelmi Társulat, a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Lovas Szövetség mellett sikerül még más támogatókat is találni, és idén, lehetőleg még a tavaszon, elindulhatnak Ausztrián, Németországon, Svájcon, Franciaországon és Olaszországon át a 131 napos, 4000 kilométeres útra. Úgy tervezik, hogy a kalandozások kori magyarságot bemutató négynyelvű füzetet visznek magukkal, s ahol megállnak, ott előadásokat, bemutatókat tartanak. ZIKA KLÁRA A pályázatokat az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság címére (1082 Budapest VIII., Kisfaludy u. 36.) kell beküldeni 1990. március 31-ig. I. díj: 5000 Ft II. díj: 3000 Ft III. díj: 2000 Ft A Történelmi Lovas Egyesület fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett legjobb pályamunkákat elképzelései szerint felhasználja, kiállításon bemutassa vagy - a szerzői jog tiszteletben tartásával - nyomtatásban is megjelentesse. Kalandozó őseink nyomában
