Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-15 / 16. szám
LÁSZLÓ, A KUNMAGYAR KIRÁLY 61 Könnyűfegyverzetű magyar harcos a XI—XII. században hogy kénytelen volt kibékülni a legátussal, és újra megesküdni a diktált feltételek maradéktalan teljesítésére. A megaláztatásoknak nem akart vége szakadni. A kunok is fellázadtak: tűzzel-vassal pusztítva vonultak ki az országból, az utánuk eredő IV. László király a Havasalföldön vívott csatában kényszerítette őket a visszatérésre. Mindezt 16-17 éves korában kellett elszenvednie Kun Lászlónak, s ehhez még akkor is túl fiatal volt, ha tudjuk, hogy ebben a korban az emberek sokkal gyorsabban váltak felnőttekké. Fülöp legátus a kun törvénnyel szétrombolta László 1277-1278 közötti stabilizációs politikájának zsenge eredményeit, és a szó szoros értelmében tönkretette a király jellemét. Az uralkodó ingadozóvá vált, hol egyik, hol a másik főúri párt vagy egyenesen a kunok mellé állt. Hol megesküdött mindenre, ami szent, hogy jó keresztényként és igazságos királyként jár el, hol pedig megszegte esküjét és pogány káromlással támadta az egyházat. És a tatárok? Az eredmény a királyi hatalom felmorzsolódása, utolsó maradványainak eltűnése lett. Amikor IV. László az ismét fellázadó kunokat 1282-ben a Hód-tavi csatában megverte, egy részük ismét a Kárpátokon túlra menekült. A tatárokat ez a csoport biztathatta Magyarország másodszori megtámadására, ami 1285 elején valóban bekövetkezett. De ez a tatár sereg létszámában sem volt olyan félelmetes mint a 44 évvel korábbi. A most összefogó nagybirtokosok a Vereckei hágón át Magyarok és tatárok harca (a tatárok a XIV. századi kun előkelők viseletében) tm tui ftrormu Előkelő kun vitéz a XIII. század második felében betörő tatárokat megverték, már egy hónap múlva Erdélyen át menekülniük kellett. Sokan fogságba estek közülük, ezeket László felfogadta, és belőlük szervezte meg közvetlen katonai kíséretét és testőrségét. Az országban teljes káosz uralkodott: a főúri pártok nyílt harcban álltak egymással és - természetesen - a királlyal. A terhet szokás szerint a népnek kellett viselnie, bármelyik hatalmas dúlta a másik birtokait. Az uralkodó már régen elhagyta feleségét, tulajdonképpen székhelye sem volt, ahol állandóan tartózkodott volna. Tatár testőreivel, kun szeretőivel - akik közül egy Edua nevűt tüntetett ki leginkább kegyeivel - szerteszéjjel vándorolt az országba. így jutott el 1290 nyarán a Tiszántúlra, .ahol három kun, Árboc, Törtei és Kemence gyilkolta meg, július 10-én, éjszaka a sátrában. A szerencsétlen uralkodót, aki alig 28 évet élt, Csanádon helyezték örök nyugalomra. Egyetlen koronás királyunk volt, aki gyilkosság áldozataként fejezte be életét. FÜGEDI ERIK
