Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Tárlatsorozat a Műcsarnokban 150 éves a fotó Alighogy lezárult az országos fotópályázat, amelyet „Magyar fotográfia ’89” címmel hirdettek meg, máris újabb fotótárlatokkal találkozhatunk a Hősök terén, a Műcsarnok patinás falai között. A magyarázat egyszerű: másfél évszázaddal ezelőtt találták fel a fényképezést. Erről mostanában világszerte megemlékeznek, és ezeknek a rendezvényeknek a sorába kapcsolódnak a kiállítási intézmények akciói is. A szeptembert „kinevezték” a fotográfia hónapjának, és a vizsgálódás középpontjába azokat a külföldre származott, ott világhírnévre szert tett magyar mestereket állították, akik nélkül ma jóval szegényebb lenne az egyetemes kultúra. Brassai, Robert Capa, André Kertész avagy Munkácsy Márton neve fogalommá vált a szakmában - nemcsak mifelénk, hanem bárhol a világon. Nos, „A fénykép varázsa” címmel és „Az első százötven év” alcímmel rendezett „képes krónika” egyik fejezete - a „Magyar kapcsolat” - rájuk utal, őket idézi fel. A „háborús album” az első világégést dokumentálja, olyan bátor fotóriporterek révén, mint Müllner János vagy Escher Károly volt annak idején. Balogh Rudolf viszont szociofotósként futott be, és a köztudatban az úgynevezett „magyaros stílus” megteremtőjeként él, ekként láthatja őt viszont ezúttal is a nézőközönség. Végezetül a fotótechnika fejlődéséhez való magyar hozzájárulást tükrözi a tárlat záróakkordja. És ezzel még korántsem értünk a látnivalók végére! Bulgáriából fényképes „üdvözlet” érkezett a balkáni ország nemzeti ünnepe és kulturális napjai alkalmából. Spanyolországból viszont egy ottani magyar mester - Müller Miklós, alias Nicolas Muller - művészi kompozíciói érkeztek hazánkba, tovább erősítvén a mostanában egyre bővülő kapcsolatok szálait az Ibériai-félsziget és a kontinens középső tájai között. És a nemzetközi kitekintési lehetőséget tovább szélesíti az a nyugatnémet anyag, amelyet az NSZK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központja bocsátott a Műcsarnok rendelkezésére a müncheni Goethe Intézet segítségével. „A fotózsurnalizmus atyjának” keresztelt Erich Salomon Escher Károly: Éjjeli menedékhely (1932) Escher Károly: Mindig a férfi kezdi? (1943) életművéről van szó, amely a második világháború éveiben zárult. Szerzőjét koncentrációs táborban pusztították el zsidó származása miatt. A mester 1928 és 1944 közötti felvételei a társasági élet eseményeit, valamint az akkoriban meglehetősen mozgalmas diplomácia híres figuráit örökítik meg bravúros pillanatfelvételeken. WAGNER ISTVÁN Kávéház, Peer Gynt, haltenyésztés Magyar nap a norvég televízióban Kora délutántól késő éjszakáig Magyarországról volt szó a norvég televízió magyar napján, november 4-én. Zenés, táncos pesti képeslappal indult a műsor, amelyet a nagy múltú Hungária Kávéházban rögzítettek. Ezt követően beszélgettek Gaál István filmrendezővel, aki nemrégiben filmre vitte a klasszikus norvég drámaíró, Henrik Ibsen Peer Gyntjét. Interjút adott a norvég televíziónak Bacsó Péter rendező is, akinek a Te rongyos élet című filmjét vetítették. Riportot sugároztak továbbá egy szarvasi norvég-magyar haltenyésztési vállalat megalakulásának körül-
