Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
/ HAZAI KÖRKÉP 23 A korlátlan piacgazdaság ezt a tendenciát tovább erősítené, és a korai kapitalizmus állapota térne vissza Magyarországra.- Mert nézzük csak meg, milyen helyzetben élnek ma az emberek, köztük a fiatalok. Köztudott, hogy ma Magyarországon 200 ezer családnak nincs otthona. Ugyanakkor 1989-ben feleannyi lakás épül, mint öt esztendővel ezelőtt. A lakásárak a csillagos eget verik, miután az építőipar monopolhelyzetben van, nem érdeke, hogy olcsó lakásokat építsen. így aztán a fiataloknak - szülői, családi segítség nélkül - szinte semmi esélyük sincs arra, hogy lakáshoz jussanak. A fiatalok tehát úgy kezdik családi életüket, pályájukat, hogy nincs fedél a fejük felett. Ezen sürgősen változtatni kellene, részben úgy, hogy olcsó - kanadai és skandináv - technológiákat kellene behozni, részben pedig úgy, hogy a fiatalok az első lakáshoz ingyen kapják a telket az államtól, hiszen ma már a telekárak is megfizethetetlenek.- Szerintünk elhibázott a nyolcosztályos rendszer, mert az onnan kikerülő fiatalok semmiféle munkára nem alkalmasak. De igaz ez a középiskolát végzettekre is. Arról nem beszélve, hogy a szakmai képzés színvonala is hagy maga után kívánnivalót. Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az idegen nyelv tanítására is, a középiskolát végzetteknek legalább két nyugati nyelvet kellene az iskolában tökéletesen elsajátítaniok. Ami pedig a felsőfokú képzést illeti, legalább kétszeresére kellene emelni azoknak a számát, akik egyetemeken, főiskolákon tanulhatnak. Az egyetemi évek alatt, s nem pedig egyetlen felvételi vizsgán kellene eldönteni, 1 i alkalmas és ki alkalmatlan a választott pályára.- Ma már az sem titok, hogy minden család, amelyik egynél több gyermeket vállal, halmozottan hátrányos helyzetbe kerül. A családi pótlék és egyéb támogatások még egynegyedét sem teszik ki azoknak a költségeknek, amelyekbe egy gyermek nevelése kerül. Idén ősszel a fővárosban ingyen kapták az iskolások a tankönyveket és füzeteket. Ez valóban nemes gesztus, de szerintünk ugyanakkor nagyon elhibázott lépés volt. Ha különbséget tettek volna a rászorulók és nem rászorulók között, akkor a megtakarított összegből egy hónapig étkezhettek volna rendesen azok a budapesti gyerekek, akiknek csak zsíros kenyér jut reggelire és vacsorára.- Napjainkban sokszor elhangzik a biztatás: tessék vállalkozni, abból akár meg is lehet gazdagodni. Csak két kérdésem van. Miből és hogyan? A fiatalok, akikben tényleg buzog a vállalkozó kedv, nem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, hogy vállalkozni tudnának. Az államnak kellene őket ehhez hozzásegíteni. Aztán itt van a hogyan kérdése. Magyarországon nem létezik olyan tanácsadó szolgálat, amely a vállalkozókat segítene eligazodni a rendeletek, törvények útvesztőiben. Ezt a hiányt szerintünk sürgősen pótolni kellene. PECZE ZOLTÁN Tőlünk senkinek sem kell félnie... Ifjúsági Demokrata Fórum elnevezéssel alakult meg 1989. július 8-án a Magyar Demokrata Fórum önálló ifjúsági szervezete. Az alapítólevél egy olyan ifjúsági mozgalomba hívja a fiatalokat, amely különbséget tesz az állam és a nemzet között, küzd az emberek szabadságáért, ugyanakkor azért, hogy ennek a szabadságnak a birtokában az emberek, ha kell lemondással is, önként szolgálják nemzetüket. Vallják, hogy semmiféle politikai, gazdasági megújulás, átrendeződés nem képzelhető el az ember „reformja” nélkül. Egyik vezetőjüktől, Pecze Zoltán közgazdásztól, aki a Központi Statisztikai Hivatal számítóközpontjában dolgozik, az általuk elképzelt és remélt új Magyarországról beszélgettünk.- A közeljövőtől - ezen a választásokat követő néhány évre gondolok - Magyarország megnyugvását várom. Ma még minden bizonytalan. Gyors a változás, de nem tudjuk, visszafordíthatatlan-e? Első lépésként létre kell hozni a többpárti parlamentáris rendszert. Az első szabadon választott parlamentben valószínűleg sok párt kap majd helyet. A második szabad választás után már kialakulhatnak a meghatározó pártok, megszilárdulhat a szavazótáboruk, megerősödnek a demokratikus intézmények, és a választók megtanulnak élni azokkal. Szomszédaink idővel hozzászoknak a többpártrendszerű Magyarországhoz, és lemondanak a beavatkozásról. Ez lesz az az állapot, amikor a sok gond ellenére már nyugodtan alhatunk.- Az átmenetet nem fordított előjelű osztályharcnak képzelem el - folytatja az IDF egyik alapítója. - A diktatúrából a demokráciába való átmenetet középről kell vezetni, mint ahogy az például Spanyolországban történt Franco halála után. Szerintünk az MDF lehet a szervező ereje ennek a centrumnak. Az MDF nem programjában, hanem módszereiben, hangvételében centrista. Célunk visszavezetni Magyarországot a sikertelen marxista kísérletből Európába. Ezzel a célunkkal nem állunk egyedül. Az MDF azért alkalmas a centrum szerepére, mert erős szervezet, mégis mindenki tudja, aki ebben az országban él, hogy tőlünk személyében senkinek sem kell félnie. Nem akarunk leszámolást és nem sértegetünk vagy gúnyolunk senkit sem. Az IDF legfontosabb feladatának azt tekintem, hogy politikai iskola legyen. Magunkénak valljuk az MDF lakitelki nyilatkozatát. Talán egy kicsit szókimondóbbak vagyunk, mint a „nagy” MDF. Nem tanultuk még meg becsomagolni a mondanivalónkat. A távoli jövőben olyan Magyarországot képzelek el, ahol mind többen arra használják majd fel szabadságukat, hogy újra eljussanak azokhoz a keresztény értékekhez, amelyek Európát naggyá tették. Olyan Magyar-
