Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
KILÁTÓ 41 magyarságért végzett tevékenység: hangyamunka. Megalakulásunkkor Magyarországon az Erdélykérdés tabu volt, egyszerűen nem beszéltek róla. Szövetségünk koordináló szervezet, amely együtt dolgozik minden olyan egyesülettel és szövetséggel, amely egyetért az alapszabályban foglaltakkal. így a nemrégiben alakult magyarországi Erdélyi Szövetséggel is együttműködünk. Az erdélyi magyarság sorsának figyelemmel kísérése a magyar társadalom és a mindenkori magyar kormány kötelessége. Mostani hazalátogatásomkor nem győzöm eleget mondani, mennyire bánt például, hogy a hazai hírközlő szervek átveszik azt a hamis román statisztikát, amely szerint Romániában 1,8 millió magyar él. A valóságban mintegy 2,5-3 millió a számuk!- Milyen megoldásokat lát az Erdélyi Világszövetség a romániai magyarság sorsát illetően?- Háromfélét. Az egyik: Erdély visszacsatolása Magyarországhoz, amikor is nem a magyarság lenne kisebbség Romániában, hanem a románok Magyarországon. Ma már közismert, hogy Erdélyt a népek önrendelkezési jogának figyelembevétele nélkül, erőszakkal és igazságtalanul csatolták Romániához. A másik megoldás: Erdély „ciprusítása”. Vagyis ciprusi mintára népességcserét lehetne végrehajtani, egységes tömbbe telepíteni a románokat illetve a magyarokat. A harmadik lehetőség: egy svájci mintára létrehozandó önálló szövetségi állam, amelyben minden ott élő népnek egyenlő jogai vannak.- Hosszú évek óta az önök szervezete jelenteti meg az Erdélyi Magyarság című lapot. Úgy tudom, ön Budapesten tárgyalásokat folytatott a lap további sorsáról.- Az Erdélyi Magyarság betöltötte történelmi feladatát, a legnehezebb esztendők alatt hitelesen tudósított az erdélyi magyarság elnyomásáról, jogfosztásáról, és szerte a világban ébren tartotta a szolidaritás érzését irántuk. A megváltozott magyarországi politikai viszonyok azonban lehetővé teszik és indokolják, hogy az Erdélyi Magyarság 1990. január 1-jétől közvélemény-formáló, színvonalas folyóiratként jelentkezzék, mégpedig Magyarországon, a Magyar Híreket is megjelentető Magyar Világ Kft. gondozásában. A független társadalmi, politikai orgánum negyedévente lát majd napvilágot, ám a távlati cél a havi megjelenés. A főszerkesztő az ismert író, Köteles Pál, a tanácsadó testület munkájában részt vesznek majd az Erdélyi Magyarság korábbi szerkesztői: Für Lajos, Wass Albert és jómagam 1S BALÁZS ÁDÁM FOTÓ: GÁBOR VIKTOR Legalább erkölcsileg segítsünk Egy úr díszmagyarban Nagy feltűnést keltett, amikor ez év április 2-án a budavári Mátyás-templomban a Zita királyné emlékére rendezett gyászmisén három magyar arisztokrata gyönyörű díszmagyarban jelent meg. Egyikük a Bécsben élő Pallavicini Károly őrgróf volt, aki szívesen adta magyarázatát, hogy miért is öltött díszmagyart erre az alkalomra.- Véleményem szerint a magyar nemeseknek ma is itt van a helyük, és a nemességnek sokat köszönhet az ország. Persze, hogy voltak közöttük roszszak, hanyagok, akik nem értek semmit, de hogyha egy Széchenyire, Eötvösre, vagy a hasonlókra gondolunk, akkor meg kell hajtani előttük a fejünket. Azt hiszem, a nemesség nagyobbik része ilyen emberekből állott, akik a korábbiakban jól vezették az országot. Én azt a magyar nemességet akartam Batthyány Ferenccel és Széchenyi Antallal együtt képviselni ezen az ünnepségen, amely ma is úgy gondolkozik, hogy itt van a helye, ebben a hazában. A Nyugat elfelejtette a háború után Magyarországot, mint ahogy Európa elfelejtette 1938-ban Ausztriát is, amikor Németország bekebelezte. Én hálás vagyok azoknak, akik itthon mertek maradni és dolgozni. Talán most megpróbálhatom én is megtenni, amit eddig nem tehettem, mert nem éltem itthon. Továbbá, ezzel az akcióval arra akartam felhívni a figyelmet, hogy Magyarország van annyira liberális, ha én díszmagyarban jelenek meg az utolsó koronás királynénk temetésén, akkor nekem ezért itt egy hajam szála sem fog meggörbülni.- Mondana valamit családjáról?- A családomról szóló első dokumentum mintegy ezeréves, eredetileg Párma környékén, majd Genovában, Rómában, egy részük pedig Dél-Tirolban élt. A genovai ágból származó János Károly 1700 körül lépett osztrák katonai szolgálatba, és a török elleni harcokban jeleskedett. Egy másik Pallavicini Triestben megalapította a Habsburg-birodalom nagy hadikikötőjét. Ők ketten szereztek magyar nemességet, és alapították meg a család magyarországi birtokait, amelyeknek terjedelme, amikor nekem kellett volna örökölnöm, mintegy 36 ezer hold volt. Az eredeti birtoktestből mintegy 24 ezer hold - mivel a család már régen nagyon szociálisan gondolkodott - alacsony áron felosztásra került kisbirtokosok között. Jómagam mezőgazdasági mérnök szerettem volna lenni, el is végeztem a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, de a háború miatt a két utolsó szemeszterből már nem tudtam levizsgázni. 1946- ban kimentem Bécsbe, ahol előbb megpróbáltam befejezni az egyetemet, majd Innsbruckban egy közgazdasági tanfolyamot végeztem, és régi barátom, Thyssen-Bornemissza báró révén a bankszakmába kerültem.- Mint bankszakember, hogyan ítéli meg Magyarország jövőbeni perspektíváit, a nyugat-európai fejlődéshez való felzárkózásának lehetőségét?- A magyar gazdasági rendszer még mindig képtelenül merev és nehézkes. A fejlődést legjobban a tehetetlen bürokrataréteg és az elavult jogi szabályozás hátráltatja. Ezen kívül tapasztalható egy kishitűség; az emberek itt hajlamosak azt hinni, hogy ha valami rossz, az csak Magyarországon fordulhat elő, másutt nem. Az 1992-től megnyíló egyesült Európához való felzárkózásunk nagyon fontos lenne, de 1995 előtt erről szó sem lehet. Ugyancsak kizárom azt az utópiát, hogy Magyarország és Ausztria a Habsburgok vezetése alatt újra egyesülhetne. Ezt csak az osztrák és a magyar nosztalgikusok állíthatják. Annak viszont szerintem lehetne alapja, hogy Magyarországon Habsburg
