Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 járul hozzá). Nagyon szeretném - folytatja a méltán népszerű publicista ha a romániai menekültek ügyét ez egy pillanatig sem szorítaná háttérbe. A cemavodai épülő román atomerőmű egyik román építészmérnöke Pesten kórházi segédmunkás, lepedőt hajtogat. Egy Szatmár megyei magyar tanítónő óriási kockázattal kénytelen volt visszaszökni Romániába, mert sehol az országban nem talált szállással egybekötött állást a szakmájában, miközben - állítólag - pedagógushiány van Magyarországon. Az egykori romániai magyar rádiózás egyik legkitűnőbb, egyetemi végzettségű riportere februárban települt át Magyarországra, azóta állás nélkül nyomorog, miközben a Magyar Rádiónak égető szüksége lenne Romániát kiválóan ismerő szakemberre. - Szívből örülök - szögezi le elgondolkodtató jegyzetében Bodor Pál -, hogy a magyar diplomácia az NDK- menekültek ügyében gyorsan, tapintatosan cselekedett. Vajon mit tesz annak érdekében, hogy a továbbutazni szándékozó, zömmel román nemzetiségű romániai menekülteket - hasonlóan a keletnémetekhez - más országok befogadják? És ha erre semmi remény, mit tesz annak érdekében, hogy erről a világ, és főleg a romániai közvélemény tudomást szerezzen, s ne tóduljanak ide azok is, akik csak tovább szeretnének jutni. Beszélgetés Kende Péterrel képest A Párizsban élő ismert politológussal, Kende Péterrel közöl beszélgetést a Hazafias Népfront családi magazinja. A nyugati magyar szellemi élet egyik vezéregyénisége arról vall az interjúban, hogy milyen Európát lát itt, azaz Magyarországon.- Fizikailag egy „köztes” Európában vagyunk, amelyik különbözik az országhatártól nyugatra elhelyezkedő Európától, de most már erősen különbözik Európa szovjet zónájától is. Az országban uralkodó gazdasági körülmények ugyanis nem teszik lehetővé, hogy az átlag magyar polgár európai módra viselkedjen. Ugyanakkor Magyarország szellemi szempontból teljesen befér Európába, a Nyugathoz tartozik! Egy új Magyarország-image van kialakulóban, amelyik már nem egészen egyezik a régi sztereotípiákkal, a pusztai magyar képével. Bartók például már belenőtt a világ kultúrájába mint a XX. század magyarságának legnagyobb teljesítménye. Emellett 1956 a legfontosabb a világ számára is. A magyarországi magyarokban évtizedeken át nem tudatosulhatott, hogy milyen fontos a világnak a magyar forradalom. A XX. század emlékezetes és számon tartott történelmi eseménye; s a nemzet, amelyik azt megcsinálta, történelmi nemzetté lett. Az inteijú további részében Kende Péter arról szól, hogy a magyar politikai emigráció, véleménye szerint, napjainkra gyenge kihatásúra zsugorodott:-A magyar emigráció szerepére számítani kockázatos, de egyes külföldi magyar személyiségekre annál inkább lehet támaszkodni. Végül Kende Péter azt hangsúlyozza, hogy azok a gondolatai, amelyeknek megformálásán évtizedekig dolgozott, kezdenek időszerűvé és érdekesekké válni itthon is. Nevezetesen, hogy egy kommunista alapokon elindult rendszer hogyan léphet át a demokráciába. Az új Független Cigány Szervezetről Osztojkán Béla íróval, a Phralipe (Testvériség) Független Cigány Szervezet titkárával közöl érdekes beszélgetést a gazdasági hetilap. 1986-ban „ellenzékisége” miatt az ismert többkötetes költőt kizárták a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségéből.- Mindegy, hogy nemzetiségnek vagy kisebbségnek nevezzük a magyar cigányságot - vallja Osztojkán Béla -, a lényeg, hogy mindazon nemzetiségi, kisebbségi, politikai jogok megillessék, amelyek egy jogállamban elvárhatók. Személyes sorsáról, életpályájáról egyebek között ezt mondja az író: - Csengerben töltöttem gyermekkoromat^ amely erősen református község. Élt azonban ott sok zsidó ember is, s a szüleim bejártak hozzájuk takarítani. Ott senki nem nézte le a másikat. De élt a családomban olyan nézet is, hogy aki nem muzsikus cigány, az nem rendes cigány. Mai fejjel ezzel nem tudok egyetérteni. Előítélet nincs bennem senki iránt. Egészséges - létünk fennmaradását célzó - jogvédő nacionalizmus azonban biztosan munkál bennem. Az asszimilálódás ellen ösztönösen tiltakozom, de vallom, hogy idomulni kell a befogadó nemzethez. A lényeg szerintem az, hogy a cigányságot kell olyan állapotba hozni, amelyben képes bekapcsolódni a társadalom vérkeringésébe. Eközben jogos igény, hogy megőrizhessük kultúránk értékeit. Operagondok Petrovics Emillel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával közöl érdekes beszélgetést a népszerű rádióműsor interjúiból válogató hetilap. A „Zabszemkúra az Operaházban’’ című interjú abból az alkalomból készült, hogy az évadnyitó társulati ülés botrányba fulladt.- Megvádoltak diktatórikus módszerekkel mondja Petrovics Emil -, erre csak azt tudom mondani, hogy színházat demokratikus módszerekkel vezetni lehetetlenség. Én nem tudom megbeszélni a szakszervezettel, hogy ki énekeljen egy szerepet, mert nekik nem ez a dolguk. Én egyszemélyi felelősséggel vezetem ezt a színházat. Az idei évad vendégművészeiről egyebek mellett így számol be az interjú:- Marton Éva, Sass Sylvia, Pavarotti és Domingo is megígérte, hogy eljön. Megkapják a gázsijukat itt is. A sztárok azt szeretik nálunk, hogy jól zenélünk, jól énekelünk, jól játszunk a színpadon. A magyar sajtó nem nagyon figyel arra, hogy mit csinálunk. Tavaly a londoni siker a három Bartók-művel olyan óriási volt, hogy két napon belül 25 cikk jelent meg rólunk.