Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-01 / 21. szám

6 KRÓNIKA Alkománymódosítás, párttörvény A politikai rendszer radikális átépítése Az Országgyűlés a nem­zeti kerékasztal-tárgyalá­sokon létrejött megállapo­dásokat lefektető törvé­nyek megvitatásával foly­tatta őszi ülésszakát. Mó­dosította az alkotmányt: eszerint Magyarország ál­lamformája népköztársa­ság helyett köztársaság, többpártrendszerrel. Kul­csár Kálmán igazságügy­miniszter ezt miniszteri expozéjában a politikai rendszer radikális átépíté­sének minősítette. El­mondta: tulajdonképpen egy új alkotmány irányel­veit fogadták el. Az új al­kotmányt azonban majd csak a jövőre tartandó vá­lasztások után terjesztik elő az új, többpárti or­szággyűlésben. A mostani módosítás megfelel e maj­dani alapokmány szelle­mének, amennyiben meg­teremti egy többpártrend­szerre épülő parlamenta­rizmus modelljét, intézmé­nyeit. Az ez év tavaszától folyó nemzeti kerékasztal­­tárgyalásokon született megegyezés értelmében a képviselők megszavazták: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben egy­aránt érvényesülnek a pol­gári demokrácia és a de­mokratikus szocializmus értékei. A módosított alaptör­vényből hiányzik az eddi­gi alkotmánynak az a pontja, amely a kommu­nista párt vezető szerepét deklarálta, kimondja vi­szont, hogy a pártok köz­vetlen közhatalmat nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat sem­miféle állami szervet. En­nek megfelelően például a fegyveres erőknek nem pártvezető, hanem a köz­­társasági elnök a főpa­rancsnoka. A Parlament kimondta a munkásőrség megszüntetését. Uj intézmény az Állami Számvevőszék, valamint az „állampolgári jogok or­szágos biztosa” tisztség is. Az alkotmánynak teljesen új az állampolgári jogokat és kötelességeket tartal­mazó fejezete. Ez a nem­zetközi egyezményekkel összhangban a legszéle­sebb körű jogokat és gya­korlásuk hathatós biztosí­tékait foglalja magába. A magyar politikai élet­ben nagy vihart kavart a köztársasági elnöki intéz­mény azonnali bevezetésé­nek kérdése. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Fiatal De­mokraták Szövetsége úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzetben a kormánypárt jelöltje behozhatatlan előnyben van, s így egy idei elnökválasztás szerin­tük a kommunista hata­lom átmentését szolgálná. Ezzel az ellenzéki többség sem ért egyet, és több szervezete megnevezte sa­ját elnökjelöltjét. A sza­baddemokraták és a fide­­szesek azonban három hét alatt kétszázezer aláírást tudtak összegyűjteni, hogy népszavazással kényszerítsék ki az elnök­­választás elhalasztását. Ebből következően is a köztársasági elnöki intéz­mény felállítása ellenére is bizonytalan még, lesz-e az idén elnökválasztás Magyarországon. Az Országgyűlés tör­vényt alkotott a pártok működéséről és gazdálko­dásáról is. Ez a módosí­tott alkotmánnyal együtt, jogilag megalapozza a 40 év után újjáéledő több­pártrendszert Magyaror­szágon. Az új törvény ér­telmében az elmúlt más­fél-két évben létrejött el­lenzéki szervezetek most pártként jegyeztethetik be magukat, és jelölteket in­díthatnak a köztársasági elnöki, valamint képvise­lőválasztáson. A párttör­­,vény kimondja, hogy az (újonnan létrehozott alkot­mánybíróság tagjai, vala­mint a bírák általában, nem lehetnek tagjai politi­kai pártoknak. Az Ország­­gyűlés úgy foglalt állást, hogy ne működhessenek pártszervezetek a munka­helyeken. A korábbi MSZMP szervezetei első­sorban a munkahelyeken működtek, s bár a helyi pártszervek a legutóbbi időben fokozatosan visz­­szavonultak a közvetlen irányításból, az ellenzék a munkahelyek depolitizá­­lását követelte. Az egykori állampárt utódjaként szín­­relépő szocialista pártban is sokan így vélekedtek, mindenekelőtt a reform­erők. Most az a parla­ment, amelyben a képvise­lők bő kétharmada mina­pi MSZMP-tag, a munka­helyek depolitizálására szavazott. Az ugyancsak elfoga­dott új képviselőválasztási törvény szerint 176 képvi­selőt egyéni választókerü­letben-, 152-t megyei, fő­városi választókerületi lis­tán választanak meg. Az egyéni és a területi válasz-A Magyarok Világszö­vetsége Elnöksége októ­ber 4-én Budapesten ülést tartott. Pungor Ernő aka­démikus, a Magyar Fó­rum elnöke beszámolt a „Magyarok szerepe a vi­lág természettudományos és műszaki haladásában” címmel ez év augusztusá­ban másodszor megrende­zett tudományos találko­zóról. Az Elnökség köszö­netét fejezte ki Pungor professzornak és munka­társainak a találkozó elő­készítéséért és sikeres le­bonyolításáért. Ezután meghallgatta az ugyan­csak ez év augusztusában tartott Anyanyelvi Konfe­rencián az anyanyelvi mozgalom megújítására választott bizottság koor­dinátorának, dr. Szabó Zoltánnak a beszámolóját tókerületekkben mandá­tum el nem ért, országo­san összesített, úgyneve­zett töredék szavazatok alapján a pártok az orszá­gos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be. A közvélemény megelé­gedéssel fogadta a mun­kásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról szóló par­lamenti döntést, amelyet a Magyar Demokrata Fó­rum országos értekezlete által küldött, Csoóri Sán­dor vezette küldöttség is üdvözölt. Elenyésző ellenzés és tartózkodás mellett fogad­ták el a képviselők az 1956-os népfelkelést köve­tő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló ha­tározattervezetet. A kárta­lanítások mértékének és módjának megállapítása azonban még kidolgozás­ra vár, az erre vonatkozó javaslatot később terjesz­tik a parlament elé. a bizottság eddig végzett munkájáról. Az elnökség továbbra is szükségesnek tartja a Magyarok Világ­­szövetsége és az anyanyel­vi mozgalom közötti kap­csolat fenntartását, egyet­értve a világszövetség társ­elnökének, Pátkai Róbert­­nek, a Brit Lutheránus Egyháztanács elnökének azzal a véleményével, hogy a Magyarok Világ­­szövetségében végbement változás kezdet, amit olyan jelleggel szükséges továbbfejleszteni, hogy a világszövetség mint társa­dalmi szervezet működjék együtt a megújuló anya­nyelvi mozgalommal, a Magyar Fórummal és más létrejövő alakulatokkal és intézményekkel. Az elnökség tájékozta­tót hallgatott meg a világ-Társadalmi szervezetként működjék Az MVSZ elnöksége a megújulásról

Next

/
Thumbnails
Contents