Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-15 / 20. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 Batthyány-Strattmann Lászlóról Családok példaképe Színházi este Kolozsvárt Buszmegálló Valahol, messze a várostól, messze mindentől van egy buszmegálló. Lehet, hogy Kínában. Lehet, hogy Kelet-Európábán. Mindenesetre olyan helyen, ahol nem biztos, hogy a megállóban megáll a busz. Mert talán tele van. Talán a sofőrnek nincs kedve megállni. Talán nem is jár már a busz. Minden bizonytalan kimenetelű. Az egyetlen bizonyosság - a várakozás. Ezek a jelentéktelen kis várakozások szinte kozmikussá növekednek a kolozsvári színház színpadán. A kínai szerző, Kao Hszieng-csien darabját gyakran rokonítják Beckett klasszikus Godot-jával, de megrögzött erdélyi színházba járóknak inkább Páskándi Géza egykori „abszuroidjait” idézi fel. Az erőszakolt aktualizálás igénye nélkül - hiszen a szerző is egy zárt és totalitárius társadalmi rendszer tagjaként keresi a választ a felvetett kérdésekre - a kolozsvári előadás a várakozást teszi meg főszereplőnek. Még pontosabban: a cselekvés vagy a tétlen várakozás alternatívái között őrlődő lelkek dilemmája válik központi kérdéssé. Hogy ez ma Erdélyben mennyire húsba vágó kérdés, azt nem kell külön részletezni. A kolozsvári előadást az a Tompa Gábor rendezte, akit ma már joggal tekintenek az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alkotójának. Harag György halála óta az ő rendezései jelentik a legtöbb izgalmat a kolozsvári színházban. Tompa ezúttal is bravúrosan jó előadást hozott létre. A játék a vasfüggönnyel lezárt színpad szűk terében zajlik, a nézők körbeülik a színpadot. A díszlet: egyetlen „fegyelmező” korlát a buszt váró utasok kordában tartására. S hátul valahol egy zongora, amely mellett Demény Attila, a neves zongoraművész vendégként alakítja a Hallgatag férfi szerepét. A fiatal rendező egyáltalán nem hagyományos munkáiban magától értetődő természetességgel találják meg a helyüket az egészen más iskolán nevelkedett színészek, mint Senkálszky Endre (öregapó) vagy Orosz Lujza (családanya). Mellettük még Csiky András korrupt üzletvezetője hibátlan alakítás. Az előadás záró jelenetében felmegy a vasfüggöny, a sötéten tátongó üres nézőtérrel néznek szembe a reflektorfényben a színészek, majd a színpad szélére telepedve bámulnak valahova a meszszeségbe... Vajon mit olvasnak ki belőle? HORVÁTH SZ. ISTVÁN A neves Biblia-szakértő, dr. Gyürki László körmendi kanonok-plébános nem a tudós papok zárkózott világát éli, hanem fáradhatatlan lelkipásztor is egyben, aki mindenekelőtt a családok védelmét, erősítését tekinti az emberi, vallási közösségek legfőbb összetartó elemének. Kötelezi őt erre, személyes meggyőződésén túl a hely szelleme is, hiszen városában, Körmenden élt és működött dr. Batthyány-Strattmann László, a szent életű szemorvos, aki betegek százainak adta vissza a látás örömét. Közismert, hogy a csodás gyógyításairól híres, elfoglalt orvos tizenegy gyermekének gondos édesapja is volt, aki a hivalkodástól mentes, tevékeny életre készítette fel gyermekeit. Gyürki László felismerte, hogy a herceg-doktor életútja például szolgálhat a világunkban annyi veszélynek, káros hatásnak kitett, gyakran széthulló családok számára. Lelkipásztori munkája során kutatja, ápolja és erősíti a szent életű férfiú tiszteletét, amely különösen a nyugati országrészben terjed már évtizedek óta. Kezdeményező szerepet vállalt abban, hogy mielőbb sor kerüljön Batthyány-Strattmann László boldoggá avatására, hiszen korunk emberének szüksége van lelkesítő példákra, a múlékony politikai divatokkal nem változó eszményekre. Előadásai, szentbeszédei mellett gondoskodik a nagy férfiú életének, pályájának plasztikus megjelenítéséről is; a körmendi plébániatemplomban helyreállíttatta az évtizedekig elhanyagolt Batthyány-oratóriumot, ahol kis kiállításon tekinthetik meg a hívek és az érdeklődők a doktor felkutatott emléktárgyait. dr. Batthyány-Strattmann László A templom falán emléktáblát helyezett el - Kiss Sándor szobrászművész alkotása -, amely öszszefoglalja a szegények orvosának életművét. Újabban pedig sikerült elérnie, hogy az ősi Batthyány-kastély udvarán szobrot állítson Körmend város közönsége egykori nemes polgárának és jótékony pártfogójának. A szobrot Lesenyei Márta Munkácsy-díjas érdemes művész készíti. A szoborállítás költségei azonban tetemes összegre rúgnak, ezért Gyürki László szép kiállítású könyvecskét állított össze Batthyány doktor életéről, amelynek várható bevételét is a szobor kivitelezésére kívánja fordítani. Bízzunk benne, hogy erőfeszitései nem lesznek eredménytelenek. Az érdeklődők megrendelhetik a könyvet a szerzőtől (Rk. plébánia 9900 Körmend, Petőfi tér 3.), és a tárggyal kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphatnak Gyürki kanonok úrtól. P. L. Jelenet a kolozsvári előadásból (Bíró József, Csiky András, Senkálszky Endre, Miske László, Bács Miklós) FOTÓ: KÁNTOR LÁSZLÓ
