Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-06 / 3. szám

segítettek menekülésükben, de a mexikói kormányzat is megértés­sel pártfogolta működésüket. Szí­vós munkásságukkal mutatva jó példát, sikerült összehozni az itt élő honfitársak egy lelkes kis cso­portját. Megalakult az egyesüle­tünk egy-két tucatnyi taggal, ké­sőbb százas létszámmal műkö­dött. Kezdetben a Mignon kávé­házban gyülekeztünk, majd ha­marosan a Sultepec utca 34. szá­mú házában, immár önálló helyi­séggel, telefonnal is rendelkez­tünk. Sikerült az egymás közötti kapcsolatokat megerősítő sajtó­termék megindítása: megjelent a Szabad Magyarság című lap min­den hónap első napján, 32 olda­lon. Időközönként négyoldalas Boletin de Hungria Libre de Me­xico című kiadványunk is forga­lomba került. Folyóiratunk és egyesületünk céljának tekintette azt, hogy az olvasót szórakoztassa is, és fi­gyelmét időnként elvonjuk kínzó problémáitól. Ennek érdekében igyekeztünk változatossá tenni minden füzet tartalmát, és politi­kai vonatkozású cikkek, kritikák, vitairatok közlése kiegészítése­ként ismeretterjesztő közlemé­nyek, versek, novellák beiktatásá­val változatos olvasmánnyal szol­gálni híveinknek. A kultúrbizottság rendszeres, legalábbis havonként megtartott előadásai hasonlóképpen hozzá­járultak a színvonal fenntartásá­hoz. A rendezvények általában jól sikerültek, és a bevétel némi anyagi juttatást is lehetővé tett az ellenállási mozgalmak számára. Rendszerint képviseltették magu­kat az itteni antifasiszta szerveze­tek, sőt a kormány, valamint ve­zető állású hivatalnokok is sze­mélyes megjelenésükkel biztosí­tották együttérzésükről egyesüle­tünket. A béke híre 1945-ben boldoggá tett és egyben mélységesen meg­rázott mindnyájunkat. Ebben az időben a mexikói magyarság - a Hungria Libre szervezetet fenn­tartva - már aktívabban járult hozzá a hazaiak testi-lelki szenve­déseinek enyhítéséhez. Elérkezett 1946 június hava, a Szabad Magyarság ötödik évfo­lyamának 5. számával. A zöld fe­delű füzet Tamás Aladár „48” cí­mű írásával mondja el az itteni utolsó üzenetünket. Négy küzdel­mes esztendőn keresztül volt ez az újság Mexikó magyarságának és a leigázott országok ellenállási mozgalmainak szószólója. Folyóiratunk megszűntével megindult a lázas, tevékeny ké­szülődés Mexikó magyarjai köré­ben. Munkatársaink, akiket szí­vük, tehetségük, hitvallásuk és el­hivatottságuk hazahívott és erre lehetőség adódott, itthagytak bennünket. Tamásék, Hartmann Emil, Bordáik, hamburger az el­sők között indultak hazafelé, hogy kivegyék részüket az újjá­építés munkájából. Készen nél­külözésekre, éhezésre, kezdetben talán fázva, romos utcákon bo­torkálva, de egy ígéretes jövő re­ményében ... PROF. DR. ERDŐS JÓZSEF MEXIKÓVÁROS költészetében is gyakorta felbuk­kan: félti a Földet a civilizáció­tól. ..- Nyugaton előbb jutott az em­ber annak tudatára, hogy a tech­nika mennyire tönkreteszi a ter­mészeti környezetet. Az esztelen fejlődésvágy nagyobb veszélye­ket rejt magában, mint az atom­háború. Az könnyebben megaka­dályozható. Nincs is talán mind­ez eléggé benne a szövegeim­ben ...- A hatvanas évek elejétől egyik vezetője a világszerte ismert ma­gyar szellemi műhelynek, a londo­ni Szepsi Csombor Körnek. Emlí­tene a közelmúltból néhány ren­dezvényt?- Nem vagyok vezetője a kör­nek, csak egyik szervezője, ugyanis vezetőség nincs. Amint előre elkészített program sincsen, a kör semmiféle kötelezettséget nem vállal közönségével szem­ben. Ez egy klubszerű valami, alapszabály nélkül, arra szolgál, hogy lehetőséget adjon a találko­zásokra hasonló gondolkodású embereknek egy világvárosban. Ha feltűnik Londonban egy érde­kes személyiség, vagy többünket foglalkoztat egy jelenség, akkor összejövünk. Ilyenformán hívtuk meg az éppen Londonban tartóz­kodó Krasznahorkai László köl­tőt, Czine Mihály irodalomtörté­nészt, Juhász Gyula professzort, Csiky Ágnes Máriát, a Svájcban élő kiváló költőnőt, vagy leg­utóbb a hosszabb oxfordi tanul­mányúton lévő Jeszenszky Gézát, aki Magyarország 20. századi külpolitikájáról tartott előadást.- A Nemzetközi Vásár eg v hete alatt találkozott Randé Jenővel, a Magyarok Világszövetsége főtitká­rával is.- Közös gondunkról, a ma­gyarság szétszórtságából adódó feladatokról, a magyar nyelv, a kultúra továbbadásának lehető­ségeiről beszélgettünk. Magam is úgy látom, hogy nem csupán az anyanyelv tehet valakit magyar­rá, magyarnak érezheti magát az is, aki nem jól beszél, esetleg nem is tud magyarul. Rájuk is gondol­ni kell. BALÁZS ISTVÁN Találkozott már ezzel a néwel? TAN D EX A legelőnyösebb feltételek mellett küldhet ma­gyarországi rokonainak háztartási gépeket - köztük mikrohullámú sütőt, mosógépet, hűtőgépet, moso­gatógépet - és elektronikai cikkeket, így például színes televíziót, videót, hifi-berendezéseket, sze­mélyi számítógépeket, kötőgépet, varrógépet. Csak a magyar normáknak megfelelő márkás készüléke­ket forgalmazzuk: Siemens, Sony, Grundig, Pana­sonic, Hitachi. Budapesten saját szervizhálózattal rendelkezünk. A nálunk megrendelt árucikkeket he­tenként szállítjuk Magyarországra kamionnal. Tizennyolc karátos arany ékszerek napi gramm­áron nagy választékban. Gépkocsik - Opel, Ford, Volkswagen, Audi - különlegesen kedvező feltéte­lekkel. Áraink mentesek a forgalmi adótól is. TANDEX Értékes ajándékot kíván vinni vagy küldeni Ma­gyarországra? Forduljon hozzánk! Nagy tapasztala­tokkal rendelkezünk külföldről hazatelepülő magya­rok háztartásának berendezésében is. NEM FOGJA ELHINNI, MENNYIT TAKARÍTHAT MEG! Kérje tájékoztató katalógusunkat, árlistánkat. TANDEX Diplomatic Supply • Thomas Komáromi cégtulajdonos Krünerstr. 81. D-8000 München 70. Német Szövetségi Köztársaság Tel.: 089/717055 • Telex: 52-2618 15

Next

/
Thumbnails
Contents