Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-01 / 19. szám

54 SAJTÓTÜKÖR Egy erdélyi pap bátor tiltakozása Magyar Vmzol Tőkés László temesvári református lelkipásztor - miután életét is kockára téve bátor nyilatkozatot adott egy brit televíziós társaságnak, amelyet a Magyar Televízió is sugár­zott - a Hazafias Nép­front napilapjához jutta­tott el egy levelet, amely­ben a magyar-osztrák ha­táron megrendezett Ke­let-Nyugat „vasfüggöny­bontó” találkozót üdvözli.- Országunkban is akadna seregnyi ember, aki közétek állna - hang­súlyozza Tőkés László üzenete -, de jó szándé­kuk ezernyi falba ütközik. Kiket is képviselhetnénk, ha ott lehetnénk, hiszen saját hazánkban sem gyűl­hetünk össze, természetes élet- és célközösségeink lehetőségeitől meg va­gyunk fosztva. Vigyázó szemünket rátok vetnénk, de be kell érni a hazai te­levízió két-három órányi manipulált adásával. Itt nap mint nap mozgás-, lá­tás- és halláskárosultnak kell éreznünk magunkat. A temesvári lelkész le­vele - amely bátor tiltako­zás egy ma is Erdélyben élő magyar részéről - így folytatódik:- Nálunk a vasfüggöny helyett falvakat akar le­rombolni a téboly. Hisz­­szük, hogy nem fog sike­rülni. Rajtatok is múlik, hogy ne történhessék meg. Én (nem is gondolhatva kiutazásra) Európa legna­gyobb nemzetiségének egyik tagjaként s mint lel­kipásztor, egy kicsit a ma­gyar hívek képviseletében is üzenek. Most, amikor erdélyi magyar nemzetisé­gem ezres tömegekben, re­ményvesztetten özönlik Magyarországra és a Nyu­gat felé - ezernyi román­nal együtt -, a kényszerű­ségből vagy meggyőződés­ből itthon maradókkal együtt mindeneknél in­kább azt kívánom, hogy egyszer s mindenkorra le­omoljanak azok a falak, amelyek elválasztanak bennünket a román nem­zettől, Európától, magyar­­országi testvéreinktől és legjobb önmagunktól, hogy megszűnjön az az egyetemes megosztottság, amely megmérgezi Euró­pa jelenét, romániai ma­gyar népemet pedig vég­veszéllyel fenyegeti. Itt­hon maradunk, de veletek tartunk. Isten minket úgy segéljen. Magyar református világtalálkozó Reformátusok lapja megszervezésére. Dr. Ber­talan Imre, az Amerikai Magyar Református Egye­sület elnöke és dr. Harsá­­nyi András, az Amerikai (független) Magyar Refor­mátus Egyház püspöke egyaránt felkarolta az el­képzelést. Dr. Kocsis Ele­mér püspök, a zsinat lel­­készi elnöke a közelmúlt­ban bizottságot hívott ösz­­sze, hogy az mérje fel a v: lágtalálkozóval kapcsola­tos előkészítési tennivaló­kat. Kürti László püspök a találkozón hangsúlyoz­ta: a református világta­lálkozót a Magyarországi Református Egyház ren­dezésében, egy széles kö­rű, a világ magyar refor­­mátusságát képviselő szer­vező bizottság előkészíté­sével kívánatos megtarta­ni Debrecenben, 1990. május 31. és június 3. kö­zött. Gallup-közvéle­mény-kutatás Magyarországon Az amerikai Gallup in­tézet angliai részlege - az Országos Piackutató Inté­zet munkatársaival társul­va - első ízben végzett közvélemény-kutatást Ma­gyarországon. A felmérés­ről - melynek során 16 kérdést tettek fel 950 em­bernek, akik kor, nem és lakóhely szerint az ország teljes lakosságát reprezen­tálják - a népszerű gazda­sági hetilap közöl érdekes ismertetést. Eszerint a vá­laszokból kiderült, hogy a választóknak mindössze 26 százaléka adná szava­zatát az MSZMP-re (júli­us végi állapot szerint). A magyarok azonban a Sun­day Telegraph brit napi­lapnak a felmérést kom­mentáló vélekedése sze­rint, nemcsak a kommu­nizmus jövőjében kétel­kednek, de bizonytalanok minden más alternatívát illetően is. A különféle intézmé­nyek bizalmi listáján az első helyen a sajtó áll: a válaszadók 72 százaléka bízik meg benne. 67 száza­lék bízik az egyházban, 62 a kormányban, 58 a had­seregben, 53 az országgyű­lésben, 48 a rendőrségben, 39 a Varsói Szerződésben, 35 az MSZMP-ben és pontosan ugyanennyi az új politikai pártokban. A szakszervezetek a „sereg­hajtó”, 24 százalékkal. Egy másik kérdés azt fir­tatta - felsorolva nyolc közismert politkai sze­mélyt - hogy a megkérde­zettek szerint ki lenne a legmegfelelőbb köztársa­sági elnökjelölt. A legtöbb szavazatot - 34 százalékot Pozsgay Imre kapta. A ku­tatók megkérdezték, hogy öt külföldi nemzet közül az emberek melyiket ked­velik a legjobban. Az ame­rikaiak 64 százalékot kap­tak, a japánok 56-ot, a né­metek 52-t, az angolok 50- et, a franciák 48-at, a szovjetek pedig mindösz­­sze 38 százalékot. Szőcs Géza a SZER-nél képest Magyar Református Vi­lágtalálkozó tervéről ad hirt a református hetilap. Az a gondolat, hogy a vi­lágban szétszóródott és a trianoni döntés miatt ide­gen országba került ma­gyar reformátusság képvi­selői egy nagy világtalál­kozó keretében áttekint­sék helyzetüket, nem mai keletű - mutat rá a cikk. Már 1938-ban szerettek volna egy ilyen összejöve­telt szervezni, dr. Vasady Béla, akkori debreceni te­ológiai professzor ötlete alapján a Református Kollégiumban, ám a törté­nelem akkor meghiúsítot­ta ezt a hasznos tervet. A közelmúltban itthon és külföldön egyaránt fel­merült újra az igény egy református világtalálkozó Sokak számára már az a hír is meglepő, hogy a Szabad Európa Rádió iro­dát nyit Budapesten. Ám legalább ennyire „mellbe­vágó” információ, hogy az iroda vezetője Szőcs Géza költő, aki néhány eszten­deje Romániából Svájcba kényszerült. A Magyar Rádió ebből az alkalom­ból beszélgetést készített az ismert íróval, amelynek szövegét a Hazafias Nép-

Next

/
Thumbnails
Contents