Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
22 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK A VILÁGHELYZET ÉS AZ 1956-OS NÉPFELKELÉS A körülmények hatalma Gosztonyi Péter, a Svájcban élő nemzetközi hírű hadtörténész, a berni Kelet-Európa Könyvtár igazgatója, immár gyakori szereplője a hazai tudományos életnek, a tömegtájékoztatásnak és a könyvkiadásnak is.A hadtörténésznek a második világháború mellett fő kutatási területe az 1956 őszén Magyarországon lezajlott események feltárása.- Az 1956-os magyarországi népfelkelés kirobbanását mennyiben segítette elő a nemzetközi helyzet és motiválta-e az események további fejlődését?- Akik annak idején Magyarországon éltek, nem észlelték közvetlenül a nemzetközi helyzet hatását. Ma azonban, visszatekintve ezekre az esztendőkre, jól látható, hogy a nemzetközi helyzetnek óriási' szerepe volt a magyarországi forradalom kitörésében. Ne felejtsük el, hogy 1955- ben megtörtént a nagy kibékülés Jugoszlávia és a Szovjetunió között. Jugoszlávia egyik óráról a másikra példakép lehetett Magyarországon, mégpedig elsősorban azért, mert a szovjet kormány hivatalosan is kinyilatkoztatta, hogy lehet szocializmust építeni a Szovjetunió támogatása nélkül. Ez a nemzeti alapon álló kommunisták számára lobogót jelentett, és nagyon illuzórikusán azt hitték, hogy ha a szovjet modell nem vált be Magyarországon, talán a jugoszláv modell szerinti kommunizmust meg lehet valósítani. Ez volt az első nemzetközi öszszetevő, amely közrejátszott abban, hogy később a forradalomban részt vett kommunista értelmiségiek egy kis ideológiai támaszt kaptak. A másik nagyon fontos momentum az volt, hogy 1955-ben elkezdődött a nyugati Gosztonyi Péter hadtörténész, a berni Kelet-Európa Könyvtár igazgatója hatalmak és a Szovjetunió között a mérsékelt enyhülési politika, aminek következményeképpen megkötötték Ausztriával az államszerződést. Ausztria kimondhatta az örök semlegességet, és ezt a hírt az akkori magyar pártsajtó mint óriási pozitívumot értékelte. Ebből arra következtettek az emberek, hogy ha a pártsajtó mondja, akkor ez valami szép és jó dolog, miért ne lehetne Magyarországon is megcsinálni. Hozzájárult az is, hogy 1955. szeptember végéig az Ausztriában lévő megszálló csapatok elhagyták az országot, és Ausztria visszanyerte állami függetlenségét. Kelet-Ausztriából távoztak a szovjet csapatok, amely megint azt jelezte bizonyos magyar ellenzéki köröknek, hogy a „jaltai határok” nem mozdíthatatlanok! Egyeseknek az is eszébe jutott, hogy az 1947-ben Párizsban kötött magyar békeszerződés egyik passzusa kimondotta, a szovjet hadseregnek addig van joga Magyarországon biztosító és fenntartó csapatokat állomásoztatni, amíg Ausztria szovjet zónájában lévő csapataikat Magyarországon keresztül látják el utánpótlással. Mivel ez a feladat 1955 őszén megszűnt, felvetődött a kérdés, hogy ezek után milyen alapon tartózkodnak a szovjet csapatok Magyarországon? Kétoldalú, magyar-szovjet államközi szerződés a csapatok itteni tartózkodásával kapcsolatban nem volt, erre csak jóval később, 1957. május 27-én, a forradalom után került sor. Tehát az egyetemi ifjúság 1956. október 23-iki pontjaiban szereplő két fő követelés, hogy a szovjet csapatok távozzanak Magyarországról, és az ország legyen semleges, valamint a nemzeti kommunista jelszavak is ebből a két politikai tényezőből tevődtek öszsze. A semlegesség proklamálása november 1-jén azért találkozott a néptömegek nagy tetszésével, mert a magyar pártsajtó ezt - akaratlanul - már 1955-től kezdve előkészítette.-Az 1956-os lengyelországi események miként befolyásolták a magyar fejleményeket?-Tudtuk, hogy ott valami zajlik, de hogy pontosan mi, azt nem. A júniusi poznani felkelésről szóló hírek megjelentek a sajtóban a szokott módon, vagyis hogy ellenséges elemek... és így tovább, de már felfigyeltek az emberek, amikor szeptemberben lezajlottak a tárgyalások a pózna-
