Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-15 / 18. szám
50 MAGYAR MŰHELYEK Amikor fényképezek... A francia fotóművészet egyik ismert személyisége Ruszka László. Fotóit több mint száz francia városban állította ki, s legalább ennyi nemzetközi kiállításon szerepelt. Számos francia és nemzetközi fotóművészeti díj, oklevél tulajdonosa és az európai hírű, szürrealista neoavantgárd alkotócsoport, a Les Photographes de l'lmaguinaire egyik vezető alakja. Párizsi otthonában életútjáról és a fényképezésről beszélgettünk. legjobbak között. Mégis: a fényképezésnek melyik ágát kedveli legjobban ?- Szívesen készítek táj- és zsánerfelvételeket is, de mindig mindenben az embert keresem. Emberi vonásokat keresek a tengerparti sziklában, a fa meghajlott, görcsös ágában, az Eiffel-torony árnyékában. Egyszóval amikor-Budapesten születtem 1936- ban és ott is érettségiztem. Aztán Párizsba jöttem, és megkezdtem tanulmányaimat a Fotó- Film- és a Televíziófőiskolán, majd operatőri diplomát szereztem és végül irodalmat, filozófiát és szociológiát hallgattam a Sorbonne-on. Dolgoztam technikusként, operatőrként, tanítottam a televízió főiskoláján, de legjobban mindig is a fényképezés vonzott. Talán családi örökség a képalkotás utáni vágy, ugyanis anyai ágon Barabás Miklóshoz, a nagy magyar portréfestőhöz fűznek rokoni szálak.- Ön az első jelentősebb díjat 1961-ben nyerte, majd ezt követően a fotóművészet számos ágában emlegették - és persze díjazták - a fényképezek, egyetemes emberszeretetről beszélek. És hiszem, hogy a fénykép nemcsak az alkotó esztétikai öröme, hanem méginkább az alkotó szubjektív belső igazságának, kifejezőerejének megnyilvánulása.- Több ízben bemutatkozott már hazai közönség előtt alkotásaival. Legközelebb mikor láthatjuk képeit?- Bármikor szívesen kiállítok otthon, ha hívnak. A „biztonság kedvéért” több tucat képemet Magyarországon őrzöm, hogy ne legyen gond, ha ismét kiállítás rendezésére kapok meghívást. (á. é.)
