Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-15 / 18. szám

22 HAZAI KÖRKÉP iparosok és a magángazdák azok, akiknek semmiféle politikai ér­dekvédelmük nincs. Tagságunk létszáma 12-15 ezer körül van. Valamikor a kisebb települése­ken, falvakban volt a bázisunk, de most éppen ezeken a helyeken a legnagyobb a megfélemlítés, ezért hiába a szimpátia, belépni nem mernek. Nagyobb települé­seken alakultak szervezeteink, például Százhalombattán vagy a bányászok lakta Bokodon, ami­nek az az érdekessége, hogy a bá­nyászok között sohasem műkö­dött azelőtt a Kisgazda Párt. A programunkon mi még dol­gozunk: megalakult szervezete­ink mondják el a véleményüket arról, hogy ők mit akarnak. El­sődlegesen a vállalkozói és az ag­rárprogramunkat kell véglegesíte­nünk. A választások tekintetében az a különös, hogy egykoron a Ma­gyar Kommunista Párt a listás választásokat szorgalmazta, most pedig éppen ezt nem akarják. Ez egy most szerveződő pártnak mindenképpen hátrányos, hiszen nem lehetnek ismert személyisé­gei, politikusai, szemben az MSZMP-vel. Mi a listás válasz­tást tartanánk igazságosnak, ami­kor a párt programjára lehet sza­vazni. A Kisgazda Párt mindig nemzeti párt volt, az „Isten, haza, család” jelszóval, és most is az összmagyarság gondjaival kíván foglalkozni. Munkánkat nagyon megnehezíti, hogy - bár 80 léte­sítményt vettek el annak idején a Kisgazda Párttól - pénz hiányá­ban még nem tudtunk egy köz­ponti irodát berendezni. Szilárd meggyőződésem, hogy a Parlament ellenzéki lesz. A kor­mányzással kapcsolatban viszont még a párton belül sincs egyértel­mű vélemény. Ezt a válságos helyzetet az eddigi kormányok idézték elő, tehát a következő éveket nekik kell vállalniuk. Ezért a Kisgazda Párt a Parla­mentben mint ellenzéki párt sze­repelne, de koalícióban nem ven­ne részt. Erről persze még van­nak viták közöttünk. Abban vi­szont egy véleményen vagyunk, hogy csak egy folyamatosan ülé­sező Parlament képes igazán el­lenőrzést gyakorolni a kormány­zás felett. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM: Sok-sok helyi mozgásból lesz mozgalom Az MDF 17- 18 ezres taglét­számával, 300 helyi szervezeté­vel és munka­­csoportjaival, egyre ütőképe­sebb országos bázissal büszkél­kedhet. Lezsák Sándor költő, az MDF egyik ala­pítója az elnökség tagja, a legen­dás lakitelki találkozók házigaz­dája „civilben” továbbra is tanár a Bács-Kiskun megyei község­ben.- Remélem, hogy az MDF tag­ságának nagyobbik részével mondhatom: hiszünk a harma­dik, a sajátos útban. Bízunk ab­ban, hogy sikerült megmozgat­nunk a falvakat, kisvárosokat. A helyi csoportok, miközben aktí­vak a helyi közéletben, ellenzéki programunkkal egyre kezdemé­nyezőbben vesznek részt az or­szágos ügyekben is. Eleinte a központtól várták az irányítást (hiszen az elmúlt negyven év alatt leszoktatták az embereket az önálló munkáról), és most szinte rácsodálkoznak az önállóság le­hetőségeire. Nagy örömmel lát­juk, hogy nyílnak ki az apoliti­­kusnak bélyegzett parasztembe­rek, alakulnak meg egymás után MDF-csoportjaik. Gazdaköröket szerveznek, felvásárlótelepeket hoznak létre. A másik próbálko­zásunk az Ipartestületek szerve­zése, amelyek révén eljuthatunk az önkormányzathoz. A kisváro­sokban és falvakban alakuló MDF szervezetek előképei lehet­nek a jövőbeni helyi önkormány­zatnak. Sok-sok helyi mozgásból lesz mozgalom, a mozgalomból politikai erő. Csak ez képes gyön­gíteni, békés úton megszüntetni az egypártrendszert. Minden politikai szerveződés a társadalom orvosa kell legyen. Mi nem akarunk demagóg ígére­tekkel szavazókat toborozni, sze­retnénk öt év múlva is szavazóink szemébe nézni. A pontos kóris­mével, észérvekkel és elképzelhe­tő javaslatokkal kell a bizalmat megszerezni. Gazdaságpolitikai programunkon például egy 40 fős szakértői csoport dolgozik, és olyan ember állt mellénk, mint Szelényi Iván szociológus, polito­lógus, akinek a hetvenes évek ele­jén Konrád Györggyel együtt tá­voznia kellett az országból. Győr­ben egy kitűnően működő mun­kacsoportunk már elkészült az egészségügyi programmal, ugyanígy a budapestiek és mások is, ezekből szakmai vitát rende­zünk, s majd a letisztult javaslat­tal állunk elő. Nem szeretnénk még egyszer úgy járni, mint a kis­­kunmajsai mezőgazdasági vitafó­rumunkkal, amelyet az MSZMP - mielőtt a program megszületett volna - azzal támadott meg, hogy mi felelőtlen földosztást követe­lünk. Nagy gondunk az, hogy nincs napilapunk, ezért nem tudunk nyilvánosságot adni ma még is­meretlen, kiváló személyiségek­nek. A napilap indítására rész­vénytársaság alakult, reméljük, hogy a második országos gyűlé­sünkön (október 20-22-én) a komplex programunk mellett (gazdasági, egészségügyi, oktatá­si, szociálpolitikai, kistelepülések helyzete stb.) már ezzel is előáll­hatunk. Az időközi választásoknál sok tapasztalatot szereztünk - folytat­ja Lezsák Sándor. - Kiderült, hogy néhány hónap alatt a szer­vezetek talpra tudtak állni, képe­sek voltak arra, hogy megszervez­zék a jelölőgyűléseket, jelöltjeink megismertetését. Az MDF elnök­ségén belül választási munkacso­port, budapesti központunkban választási iroda, minden megyé­ben ügyviteli iroda és országos választási központok (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) kezdik meg működésüket. Az ál­lamtól nem fogadtunk el segítsé­get. Úgy érzem, hogy sok helyi szervezetünkben MSZMP-MDF „párbaj” lesz. Sorsdöntő időszak­ra készülünk.

Next

/
Thumbnails
Contents