Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-15 / 18. szám

18 HAZAI KÖRKÉP tudom, az ő fogadószobájában függ Munkácsy Mihály hatalmas festménye, a Honfoglalás.- Igen. Ezt a képet a látogatók ritkán tekinthetik meg, hiszen itt dolgozik az elnök, a mellettünk lévő irodában - nyitja ki a hatal­mas ajtót kísérőm. - Nem zavar­hatják az államügyekben a turis­ták. De ha nincs itt, munkaidő előtt vagy után be lehet kukkan­tani. Meg persze azok is megcso­dálhatják a képet, akiket itt fogad az elnök. A kép történetéről regé­nyeket lehetne írni. A lényeg: Munkácsyt, a zseniális festőt fel­kérték, hogy készítsen egy fest­ményt az épülő Parlamentnek. De Steindl Imre, a ház tervezője nem értett egyet Munkácsy el­képzeléseivel. Pontosabban a mé­retben nem tudtak megegyezni. Munkácsy eredetileg olyan hely­re akart festeni, ahol csak úgy fért volna el a képe, ha a falakat átépítik. Ebbe Steindl nem egye­zett bele, mert az átépítéstől fél­tette a terem akusztikáját. Ami egy tárgyalásokra használt helyi­ségben nem utolsó szempont. Vé­gül Munkácsy megsértődött, és Párizsban, a saját műtermében készítette el a Honfoglalást. A hossza öt centi híján tizennégy méter, a szélessége négy méter öt­ven centiméter. Hatalmas olaj­kép, feszített vásznon. Magyaror­szágon több múzeumban megfor­dult, végül 1928-ban Scitovszky Béla házelnöksége idején hozták be a Parlamentbe, a Szépművé­szeti Múzeum egyik oldalfolyo­sójáról. Az ostrom előtt levették a keretről, felcsavarták egy hatal­mas hengerre, és így dugták el az óvóhelyen. Úgyhogy egészen ap­ró sérülésekkel átvészelte a hábo­rút. A felszabadulás után vissza­rakták a keretre. Azóta csak egy­szer vitték el innen, 1948-ban egy Munkácsy-kiállításra. Mivel ke­retestül nem fért ki az ajtón - pe­dig az ajtók sem kicsik a Parla­mentben - kötélen engedték le az ablakon keresztül. A hetvenes években újította fel Móré Miklós, Munkácsy legkitűnőbb restaurá­tora. Ebben a teremben különben speciális klímaberendezés műkö­dik. A hőmérsékletet és a páratar­talmat a kép igényeinek megfele­lően állítjuk be. 1- S ez a festmény nem sötétedik, mint több más Munkácsy-kép?- Szerencsére nem. Csak egy bizonyos korszakban készült mű­vei veszítenek színeikből. Munkácsy a honfoglalókban saját híres kortársait örökítette meg. Aki jól ismeri a századfor­duló személyiségeit, itt mindenkit felismerhet. Jókait például majd­nem minden látogató megtalálja. És ott jobboldalt, fehér lovon maga a mester, Munkácsy Mi­hály. Az elnök másik fogadószobája a Nándorfehérvár-terem. Nevét a hosszú falon lévő képről kapta, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor az 1456-os nándorfehér­vári győzelem emlékére, pápai rendeletre megkondítják a haran­gokat. Udvary Géza alkotása. A terem egyik végén Kossuth La-1. A Díszlépcsőház. Lotz Károly: A tör­vényhozás apotheózisa 2. Dudits Andor: Az ipar és a kereske­delem című freskója 3-4. Jantyik Mátyás: Az Aranybulla ki­hirdetése és az Életünket és vérünket! című képei a Kongresszusi-teremben 5. Körösfői-Kriesch Aladár: Mátrai bö­lényvadászat című képe. Innen ered a Vadászterem elnevezése FOTÓ: MARKOVICS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents