Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-09-15 / 18. szám

HAZAI KÖRKÉP 15 A Parlament „galériája" A Parlament Duna-parti hatalmas épületében hetekig lehetne bolyongani úgy, hogy minden pillanatban találnánk valami érdekességet. Az ország háza építészetileg is különleges alkotás. A tervező, Steindl Imre, min­denre gondolt. Például: nem akarta kéményekkel elcsúfítani a neogótikus palotát. Ezért kitalál­ta, hogy a kazánházat az egyik szomszédos épületben helyezik el, és a meleg levegőt légaknákon keresztül vezetik el a Palament­be. így a fűtőtesteket is megspó­rolták, hiszen a szellőzőcsövek­ből mindig a kellő hőmérsékletű levegőt fújják be. A századfordu­lón készült klímaberendezés té­­len-nyáron minden helyiségben tartani tudja a kellemes huszon­egy fokot. De hosszan lehetne mesélni a liftekről (bevallom, nekem az in­tarziás faburkolatú felvonók a kedvenceim), a csodálatos rézki­lincsekről vagy a mesterembe­reket ábrázoló faszobrokról. Ide­genvezetőnkkel, az épületet kivá­lóan ismerő Tippanucz Lajossal, akivel körbejárjuk a termeket és a folyosókat, ezúttal az épületet díszítő freskókról beszélgetünk. Ünnepi alkalmakkor a díszlép­csőket kivilágítják, így ilyenkor a freskók csodálatos színben tün­dökölnek.- Lotz Károly, korának egyik legnevesebb művésze készítette a fent lévő képeket - magyarázza kísérőnk. - A címe Magyarország dicsőítése. Mellette a törvényho­zás allegóriája és középen a nagy magyar angyalos címer. Ezeken 1. A Díszlépcsőház Lotz Károly Ma­gyarország dicsőítése című freskójá­val 2. Országgyűlés 1848-ban. Vajda Zsig­­mond képe az országgyűlési teremből 3 3. Lotz freskói a róla elnevezett terem­ben kívül még két képe található itt a művésznek. Az Erény és a Böl­csesség.- Lotz Károlyt tartották a leg­kitűnőbb művésznek az itt dolgo­zók közül. Pedig a többiek sem rosszak... S mire idáig érünk a beszélge­tésben, már fönt is vagyunk a lép­cső tetején. Most merre men­jünk?- Vágjunk keresztül a kupola­csarnokon, és nézzünk be a Va­dászterembe! - javasolom.- A Vadászterem elnevezést az újságírók „találták ki” - nevet kí­sérőm. - Ugyanis ezt régen nem Vadászteremnek hívták, hanem Nagyebédlőnek. Csak a háború után találta ki egy újságíró, hogy ez a Vadászterem. Valószínűleg, mert szemben ült a Mátrai bö­lényvadászat című képpel. Lehet, ha máshol kap helyet, akkor ez ma Halászterem, mert halászatot ábrázoló festmény is látható itt.- Sőt. Elkeresztelhette volna Vi­­segrád-teremnek is - ismerem fel az egyik freskón a Dunakanyar­ban épült büszke várat.- Elterjedt egy időben, hogy a művész, Körösfői-Kriesch Ala­dár az Arany János verséből köz­ismert Buda halálát örökítette meg a vadászatot ábrázoló ké­pen. De a művészettörténészek kiderítették, hogy ez nem igaz, semmi köze a vadászatnak Buda halálához.- Milyen szépek a képek színei. Meg sem látszik a kilencven év raj­tuk. Mintha újak lennének...- Hatévesek. _ ?- Az eredeti freskók a háború alatt elpusztultak. A képekkel szemben lévő ablaksort egy rob­banás keltette légnyomás a fa­szerkezettel együtt beszakította. Akkor mentek tönkre a művek. A háború után enyves festékkel tüntették el a helyüket. Aztán 1947-48-ban különböző szakmák jelképeit festették fel ide. Sokáig azokat nézegethették ebéd köz­ben a képviselők. Néhány éve megtalálták a várakat festő Spá­­nyi Béla olajvázlatait és ezek meg a háború előtt készült színes fel­vételek segítségével visszafestet­ték az eredeti freskókat. Patay László olyan kiválóan megcsinál­ta, hogy semmiben sem külön­böznek az eredetiektől. Persze, nagy munka volt. Először lemos­ták az ott lévő képeket. Alatta még egy kevés akkor is látszott a várakból. Aztán a vázlatok alap­ján felrajzolták a körvonalakat. A fényképeket kinagyították - és így sikerült olyanra, mintha maga Spányi csinálta volna.- Még szerencse, hogy megtalál­ták a vázlatokat és a fényképeket.-A Parlament műszaki osztá­lya, akárcsak régen, most is készít dokumentumokat az itt lévő mű­alkotásokról. Eltesszük a fény­­képfelvételeket, leírásokat, vázla­tokat.- Vagyis, amolyan biztonsági fényképeket csinálnak minden freskóról?- Igen. És ezeket több példány­ban raktározzuk. Ha ne adja Is­ten, bármi történne, akkor azok alapján ki lehet javítani a hibát.- És azt is lefotózták, ami innen végérvényesen eltűnt? A szakmák jelképeit ábrázoló alkotásokat?- Természetesen. Mindent do­kumentálunk. Sőt elraktuk azt a műszaki leírást is, amiben a re­konstrukció menetét feljegyezték. Természetesen prospektusokban, könyvekben sokszor megörökítet­ték a negyvenes évek végén ké­szült képeket, úgyhogy akit érde­kel, megnézheti milyen volt az íz­lés akkor.- Mielőtt továbbsétálnánk a Nagy ebédlőből, vagyis a Vadászte­remből, kérem mondja el, mely vá­rainkat ábrázolják a képek?- A visegrádit könnyű felis­merni. Elég jellegzetes még Vaj­­dahunyad. A többi pedig: Klissa, Árva és Trencsén.- Nézzük most az Elnöki Ta­nács elnökének birodalmát. Ha jól

Next

/
Thumbnails
Contents