Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-15 / 18. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP II Théodore Beregi Petőfiről, Eötvösről Monográfia Pozsonyból Születésnapi kötet Izgalmas névnyomozás A több mint fél évszázad óta Párizsban élő professzor, Théodore Beregi, a magyar irodalom és művészet egyik lelkes népszerűsítője, író, kritikus és esszéista 80. születésnapja alkalmából a párizsi Art et Poésie kiadó most jelentette meg: „Génié et Création dans la civilisation mondiale” című 575 oldalas könyvét, amelyben a magyar származású író Daniénak, Michelangelónak, Machiavellinek, Condorcetnak, Doszto-Párizsi muzsikusok Szentpéteri Gabriella és Petricenko Dimitri zongoraművészek - a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet elnöke és Dokumentumfilm készül Dokumentumfilmet forgatott Budapesten Herskó János Raoul Wallenbergről. A vészkorszak Budapestjének svéd „mentőangyala” volt már regény- és játékfilmhős, ez a svédmagyar koprodukcióban készült film azonban minden eddiginél valóságosabban idézi meg Wallenberg alakját. Per Anger svéd diplomata, aki a háború alatt hazája budapesti követségének titkára volt, tehát Wallenberg közvetlen munkatársa, személyes visszaemlékezéseivel adott ösztönzést a film elkészítéséhez, s ő választotta ki a film forgatási színhelyeit, az embermentő akciókról nevezetes pesti utcákat, házakat. A rendező, Herskó János már jó ideje Svédországban él, a stockholmi színház- és filmművészeti főisjevszkijnek, Puskinnak, Hemingwaynek, Sartrenak, Faulknemek, Malraux-nak, valamint Petőfinek és Balzac magyarországi kapcsolatainak szentel tanulmányt. Megemlékezik a francia forradalom magyarországi hatásáról, valamint Eötvös Józsefről, a demokrácia, a szabadság és a társadalmi jogegyenlőség egyik első magyar úttörőjéről is. Beregi munkáját igen kedvezően fogadták a párizsi lapok, folyóiratok kritikái. kultúrfelelőse - nagy sikerű koncertet adtak a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Kodály-termében. kola rektora. Budapesten Gertler Viktor tanítványaként végezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, s közel két évtizeden át volt itt a kisfilm- és dokumentumtanszak tanára. Wallenbergről most leforgatott filmjét a Mafilm Hunnia stúdiójában fejezik be, s Magyarországon és Svédországban is forgalmazzák majd. Érdekes módon az utolsó filmfelvétel csaknem egybeesett az augusztus 4-én, Wallenberg születésnapján rendezett ünnepséggel, amelyen új emléktáblát avattak a sok tízezer zsidót és más üldözöttet megmentő svéd diplomata nevét viselő utcában Budapesten. Az emléktáblát a Fővárosi Tanács, a Novotrade Rt. és az Optimum Kisszövetkezet készíttette. A tényirodalom nagyon kelendő mostanában, mert segít feltárni a történelem fehér foltjait. Hiba lenne azonban feltételezni, hogy fehér foltok csupán az elmúlt négy-öt évtized történetében keresendők, és azon túl már semmi érdekfeszítőt nem találhat az érdeklődő. Pont az ellenkezőjét bizonyítja ennek Püspöki Nagy Péter munkája. A Pozsonyban élő kiváló történész ezúttal arra vállalkozott, hogy a közelebbi pátriájához tartozó nagy Duna-sziget, a Csallóköz nevének eredetét, jelentését felderítse. Mint könyvének bevezetőjében írja, a név 42 értelmezésével ismerkedett meg, „ami kétségtelenül névtudományi ritkaságnak számít”. A sziget elnevezése már századokkal ezelőtt is sokak érdeklődését felkeltette. II. Rákóczi Ferenctől és a híres hadmérnök Marsiglitől Bél Mátyás történetíróig. A Csallóköz név legkorábbi okleveles említése 1250-ből való, majd a későbbi századok irataiban Choloukuz, Challokuz, Challokwz, sőt Chyllokuz stb. formákban bukkan elő. A 16. századtól - így történeti munkájában Istvánffy Miklós is - hosszú ideig ragaszkodnak a Sarlóköz jelentéshez, majd a név helyesírásának és jelentésének módosulása a nem magyar származású személyek által készített térképabroszokkal együtt módosul. A kettős 1 betű eltűnésével a sziget nevét már nem a sarló, hanem a csaló, csalódás szóból kezdik levezetni, amit a magyar nyelvű leírások és levelezések is átvesznek. Mi lehet ennek az oka? Valóban az, hogy a terület PÜSPÖKI NAGY PÉTER A Csallóköz neveiről szeszélyes éghajlati és vízrajzi viszonyai számos keserves csalódást és meglepetést szereznek az itt lakók és az idegenek számára? Szerzőnk szerint ennek egyéb okai vannak, nevezetesen az, hogy a török elleni felszabadító háborúk növekvő költségei az adók növelésére ösztönözték Bécset. így a terület magyar birtokosainak érdekében állott, hogy a mostoha természeti viszonyokból eredő bizonytalan gazdálkodásra hivatkozva, adóik csökkentését kérjék. Későbbi névmagyarázók a török eredetű carlay - sirály vagy a Csalló folyónévre és a Cselle-Csölle falunévre vezetik vissza a sziget elnevezésének eredetét. Munkájának második részében a Csallóköz ritkább latin és a német forrásokból közismert Schütt elnevezését és ezek történeti előfordulását elemzi a tudós szerző. A Magyarságkutató Intézet és Győr-Sopron megye levéltárának támogatásával megjelent kötet külön érdekessége, hogy borítólapját, tipográfiáját és jórészt fényképanyagát is Püspöki Nagy Péter készítette. P. L. Hangverseny a budai Várban Wallenberg nyomában
