Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-15 / 18. szám
KRÓNIKA 9 Magyar-román kapcsolatok Erdély történetírója volt Határincidens és népi diplomácia Romániai menekülők a magyar-román határon lefegyvereztek egy román határőrt, miután dulakodás közben a katona fegyvere elsült és egyiküket megsebesítette. A két magyar és három román nemzetiségű férfinak az incidens után sikerült átjutnia Magyarországra. A sebesültet kórházba vitték, hárman ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak, egyiküknek pedig nyoma veszett. A Pécsett működő Román-Magyar Baráti Kör a Román Népköztársaság nemzeti ünnepének előes-Egyedül nem megy téjén a szomszéd népnek küldött üdvözletében kifejezte kívánságát, hogy minden román állampolgár kedve szerint éljen és boldoguljon a jövőben. Egyben indítvánnyal fordultak a román néphez, hogy a Magyarországon kibontakozó magyar-román barátsági mozgalomhoz hasonlóan kezdeményezzék román-magyar baráti körök megalakítását. Ugyancsak a román nemzeti ünnepre, hosszú évek után először, két magyarországi megyei tanácsi küldöttség is Romániába utazott. Külföldi tőke Magyarországon A San Franciscó-i székhelyű Getz Corporation kereskedőház megvásárolta az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. magyar külkereskedelmi vállalatot. Ez az első alkalom, hogy amerikai cég 100 százalékban tulajdonosa lett egy magyar vállalatnak. Az Intercooperation kereskedelmi, vállalkozói és marketing rt. éves forgalma meghaladja jelenleg az 500 millió dollárt, működése Távoli barátok többnyire a Távol-Keletre terjed ki. Ugyancsak a közelmúltban jelentették be, hogy $gy nagy múltú brit holdingcég többségi részvénytulajdonosává válik a Ganz Vasúti Járműgyártó Rt.-nek. A brit cég, amellett, hogy korszerű technológiákat is szállít a járműgyárnak, piacot is biztosít termékeinek értékesítéséhez. Az új vegyes vállalat Ganz-Hunslet Vasúti Járműgyár Rt. néven működik a jövőben. Ausztrál-Magyar Társaság Bőgi Gyula sydneyi egyetemi tanár kezdeményezésére, az Australian Hungarian Professional Society testvérszervezeteként, Ausztrál-Magyar Együttműködési Társaság alakult Budapesten. A társaság célja a két ország műszaki szakembereinek kapcsolatépítése, tevékenységének összehangolása. Megalakításában Pungor Ernő (Budapest), Bakoss István (Sydney) egyetemi tanár, a budapesti ausztrál nagykövetség és a magyar külügyminisztérium működött közre. Illyés Elemér halálára Egy észak-itáliai falucskában, Pieve di Tremosinében 70 esztendős korában elhunyt Illyés Elemér történész. Azok közé a nyugati magyar írástudók közé tartozott, akik tudományos megalapozottsággal, higgadt józansággal és kitartó figyelemmel foglalkoztak a romániai magyarság sorskérdéseivel. Ő a szerzője az erdélyi magyarság 1945 utáni történetéről szóló első öszszefoglaló munkának, amely „Erdély változása - Mítosz és valóság” címmel Münchenben jelent meg az Auróra Kiadónál, 1975-ben. Illyés Elemér neve Orbán Balázs klaszszikus Székelyföld monográfiájának Münchenfirenzei újrakiadása (1982) révén vált szélesebb körben is ismertté. „A Székelyföld leírása” hasonmás kiadása később Magyarországon is napvilágot látott, ám Orbán Balázs kézírásos kiegészítéseit csak az ő úttörő kiadása közölte, a hazai nem. Illyés Elemér a székelyföldi Torján született, ahol korábban a neves memoáríró, Apor Péter. Kolozsvárott szerzett jogi doktorátust, a háború végén Brazíliába vándorolt ki, ahol nehéz fizikai munkát végzett. 1953-ban tért haza Európába. Liszszabonban, Münchenben, majd Olaszországban élt, ám az erdélyi szülőhazához való ragaszkodás maradt élete és hite megtartó ereje. A nyugati közvélemény igényes tájékoztatását szolgálta az „Erdély változása” átdolgozott, idegen nyelvű kiadásaival: National Minderheiten in Rumänien (Wien, Braumüller, 1981) és National Minorities in Romania (Boulder, New York, 1982). 1988 végén jelent meg a nagy tekintélyű New York-i Columbia University Press gondozásában Ethnic Continuity in the Carpatho-Danubian Area című 450 oldalas monográfiája, amely Európa első évezredének történetét vizsgálja az írott források, a filológia és a régészet legújabb eredményei alapján. Különös hangsúlyt kap a vizsgált terület nép- és településtörténete, így a dáko-román kontinuitás elméletének tudományos megcáfolása. Tavaly meglátogattam itáliai otthonában, ahol kedvenc könyvei között - német felesége, Anna aszszony féltő gondoskodásától övezve - visszavonultan élt, akár egy száműzött erdélyi fejedelem. A meredek sziklafalra épült házból festői kilátás nyílt a szülőföldet idéző magas hegyormokra és a Gardatóra. Befejezésül hadd idézzek Illyés Elemér - szellemi végrendeletnek is tekinthető - utolsó leveléből, amelyet a halála előtti napokban kaptam meg: „Az Erdély-kérdésnek az európai etnikai kérdéskomplexumba kellene beépülnie. Ennek fontos eleme, feltétele a hazai és a Nyugaton élő magyarság szorosabb együttműködése. Szaporodnak az Erdéllyel foglalkozó szervezetek, ám hiányzik a stratégia, nincs koordinálás! A romániai magyarság legsúlyosabb gondjának az értelmiség menekülését látom. Sok múlik a szülőföldjükön maradók szellemi tartalékain és nemzeti identitásukhoz való ragaszkodásán.” BALÁZS ÁDÁM
