Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-22 / 2. szám
KÖNYVESPOLC A Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat SZENT ISTVÁN halálának 950. évfordulójára és Kós Károly szellemi örökségének ápolására alapítványt létesitett. Az alapítvány neve: „ORSZÁGÉPÍTŐ” Az alapítvány célja mindazoknak az egyéni- és csoportos törekvéseknek a támogatása, amelyek a nemzettudat erősítését szolgálják. A támogatás kiterjed a nemzeti- és helyi hagyományok ápolására, a reális magyarságkép kialakításának elősegítésére, a jövőt szolgáló tevékenységekre, és céljának tekinti a kisebb közösségek ilyen jellegű törekvéseinek támogatását is. Székhelye: Budapest IX., Ferenc krt. 14. I. em. (A Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat irodája). Kezelője: a Kuratórium. Az alapítvány vagyona: a Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat által adományozott 2 millió forint és a további adományok. Az alapítvány vállalatoktól, szövetkezetektől, azok társulásaitól, továbbá kül- és belföldi magánszemélyektől és ezek társaságaitól fogad el támogatást. (Csekkszámlaszám: 217-98883.) A Kuratórium a kamatok felhasználásáról dönt. A 2 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű adomány az adományozót kuratóriumi tagságra jogosítja fel. A Kuratórium évente pályázati felhívást ad közre, majd a pályázatokat az alapítvány létesítésekor meghirdetett elvek szellemében - általában az év utolsó hónapjaiban - elbírálja. A Kuratórium tagjai: Antal József, Beke Pál, Bodor Pál, Boross Péter, Göncz Árpád, Makovetz Imre, Molnár József, Péterfy László, Pintér Tamás és Sinkovits Imre. A Kuratórium irányítását - a tagjai közül választott - elnökség látja el, amelynek tisztségviselőit a Kuratórium évente választja. dél - pesti v/endéglátó Múltunk számvetése Újabb reprezentatív kötetét jelentette meg nagy népszerűségnek örvendő folyóiratunk, a História szerkesztősége. A vállalkozást az a felfokozott társadalmi érdeklődés hívta életre, amely néhány éve a lap alapításában is megnyilvánult, visszahatásaként a történelemhamisítások, elhallgatások esztendeinek. A hetvenes évek közepétől újraéledő identitástudat és a múlt eseményei iránti erősödő érdeklődés volt tapasztalható a hazai közvéleményben. Ez indokolta egy tudományos ismeretterjesztő, a szélesebb olvasóközönség igényeit is kielégítő folyóirat alapítását, amelynek élére hamarosan az eredeti, merész gondolkodásmódjáról ismert, kiváló történész, Glatz Ferenc (ezúttal is a kötet szerkesztője) és az általa formált, tehetséges munkatársi gárda került. A lap sikere szülte az elhatározást, hogy egy-egy kiemelkedő jelentőségű témakört több oldalról megvilágító, képekkel, térképekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötettel lépjenek a nyilvánosság elé. Az előző kötet Magyarország második világháborús részvételével és annak szomorú következményeivel foglalkozott, míg a mostani, a Kárpát-medencében hazát foglaló magyarság és környezetének kapcsolatait, együtt- és egymás mellett élésének tiszteletet érdemlő hagyományait, ellentmondásait és válsághelyzeteit kívánja bemutatni a történelmi igazság és tárgyilagosság rovására engedményt nem tevő tudomány érettségével Előszavában a kötet szerkesztője arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar történelem főbb vonulatait bemutató szemléletünket egyfajta felemásság jellemzi. A magyar államalapítás, felzárkózásunk a nyugat-európai feudalizmushoz, Mohács és a török elleni háborúk, 1848/49, a dualizmus és a két világháború története, vagyis azok az „állami összeütközések”, amelyek „a térségben Magyarországot szembeállították szomszédaival”, minden iskolai tankönyvből vagy történelmi kézikönyvből kiolvashatók. „De hogy milyen etnikailag különböző népek lakták kezdettől fogva a magyar királyságot, s hogy középkori királyaink, illetve az uralkodó réteg miként kívánta a »soknyelvű országot« egybetartani - arról már tankönyveink nem szólnak.” Mint ahogy arról sem, hogy milyen szerepet játszott a magyar nyelvű kultúra megteremtésében az egyház, milyen etnikai változások zajlottak le a magyar társadalomban a török kiűzése után, hogyan alakult ki a modern polgári nemzetállam, s ez mennyiben függött össze a kiegyezés után kibontakozott, példátlan ütemű gazdasági fejlődéssel? „Mit jelentett Trianon, a régi államkeretek szétesése a Kárpát-medence mint munkaszervezetitermelési egység sorsában? Egyáltalán, megoldás-e a térségben az egymástól népeket, egymásra utalt termelői közösségeket szétválasztó, sőt azokat szembeállító kisállamiság?” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ a kötetben megjelent, és élvonalbeli történészek által írott tanulmányok. A könyv önismeretünk tisztulásának és a szomszédos országokban újraéledő nacionalista felfogások elleni polémiának is fontos dokumentuma. PUSZTASZERI LÁSZLÓ A bemutatott könyvet - ha kedves olvasóink igénylik és a megrendelés beérkezésekor még beszerezhetők - a Magyar Világ Kiadó kft. (Pf. 93. Budapest 1388) utánvéttel készséggel megküldi. 7
