Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-22 / 2. szám
LŐRINCZE LAJOS ROVATA Évek és esztendők A most következő gondolatsort egy nemrég hallott beszélgetés indította el bennem, amelynek a hatvanegyes villamoson voltam a fültanúja. Egy kedves, 4-5 év körüli kislány állt mellettem az édesanyjával. Kedvtelve nézegettük a vidáman csevegő, mindenkire mosolygó lánykát, s egy idősebb asszony, így is mondhatnám „néni”, meg is szólította: Hány esztendős vagy, kedves? A kislány meglepődve nézett: tessék? Mire az anyja: mondd meg szépen, hány éves vagy. Te már tudod! Elgondolkoztam a dolgon: úgy látszik, a kislánytól eddig még nem kérdezték, hány esztendős vagy. Egyáltalán, az esztendő szót - úgy látszik - nagyon ritkán hallhatta. Hacsak az óvodában is mondott, énekelt versből nem ismeri: „Kicsi vagyok én, majd megnövök én, esztendőre vagy kettőre nagylány leszek én.” Azért is szokatlan a kislánynak az esztendő, mert a felnőttek beszédében is sokkal ritkábban fordul elő, mint az év. Eszünkbe se jutna például új esztendei lapokat vásárolni, új esztendei üdvözletét küldeni, új esztendei malacot venni... Ami a két szó „életkorát” illeti, az a valószínű, hogy az év, ez az ősi finnugor eredetű szó előbb keletkezett, mint az elavult észtén és az idő szó kapcsolatából származó esztendő szóösszetétel. (Az észtén idő azt jelentette: az elkövetkező idő; észtén vasárnapra: a jövő vasárnapra.) Kódexeinkben találunk is adatokat az év szóra, nem is kevés számban. Azonban az esztendő - miért, miért se - lassan kiszorította a használatból. Aki ismeri a biblia nyelvét, tanúsíthatja, hogy bibliafordításainkban szinte kizárólagos az esztendő használata. Emlékeztetőül idézek néhány mondatot: Ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap; megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal... Az év tehát visszaszorult, szinte elfelejtődött, csak egy-két kifejezésben maradt fenn. Újjászületését a nyelvújításnak köszönheti; vagy kétszáz évvel ezelőtt Baróti Szabó Dávid újította fel. (Az ő nevéhez fűződik egyebek között az erény, az anyag, a visszhang, valamint a tájszavak közül kiemelt s divatba hozott andalog, csalit, zamat és sok más társuk.) Az év és esztendő egymáshoz való viszonya ettől kezdve ellenkező irányba fejlődött: az új, pontosabban a felújított, újjászületett év lett a divatosabb, főként a költők kapták fel, mert verseikben - rövidségénél fogva - igen jól tudták alkalmazni. Ez nem azt jelenti, hogy az esztendő teljesen visszaszorult a költészetből. Mind a kettő élt és él, csak használati arányuk változott meg erőteljesen. A „hozz rá víg esztendőt'' ugyanúgy természetes a Himnuszban, mint a Szózatban az „ezredévi szenvedés”. 4 FŐZŐCSKE El nem felejtett ízek Mint olvasóink leveleiből kiderült, sokuknak van olyan kedvenc étele, amelyet utoljára gyermekkorukban ettek, de ízét, zamatát ma is szájukban érzik. Ezek az ételek általában nem különlegesek, inkább nagyon is egyszerűek, olcsók és bárhol, bármikor elkészíthetők. Ennek ellenére kissé feledésbe merültek. Ezúttal a tésztafélékből állítottunk össze emlékeztetőül egy kis ízelítőt. Túrógombóc Fél kg tehéntúrót áttörünk, és hozzákeverünk 12.dkg búzadarát, 3 tojássárgáját, kevés sót, majd félretesszük két órára pihenni. Mielőtt főzni kezdjük, keverjük hozzá a három tojás felvert habját. Ha már lobogva forr a sós víz, vizes kézzel pici gombócokat formálunk a tésztából, és a vízbe tesszük. Amikor a gombócok feljöttek a víz tetejére, kiszedjük, és 5 dkg vajban pirított zsemlemorzsában megforgatjuk. Tálaláskor porcukorral meghintjük, és meleg tejfölt kínálunk hozzá. Lekváros derelye 60 dkg főtt, és áttört burgonyához 20 dkg lisztet keverünk, hozzáadunk eg> tojást, kevés sót és cukrot. A tésztát jól összegyúrjuk, majd fél cm vastagra kinyújtjuk, és kettébe vágjuk. A tészta egyik felére lekvárhalmokat rakunk, a másik felével pedig beborítjuk, majd derelyevágóval a lekvárhalmokat körbevágjuk. (Ha nincs derelyevágó, egy nagyobb pogácsaszaggató is megteszi.) A tészta széleit lenyomkodjuk, és a derelyét sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, vajban pirított zsemlemorzsával megszórjuk, és vaníliás vagy fahéjas porcukorral tálaljuk. Káposztás kocka Fél kg lisztből, két tojásból és kevés langyos vízből tésztát gyúrunk, majd késfok vastagságúra kinyújtjuk. Ha kicsit megszikkadt, 1 cm-es kockákra vágjuk. Közben egy közepes fej káposztát megreszelünk, megsózzuk és 2-3 kanálnyi olajon addig pároljuk, amíg meg nem puhul és a víz el nem párolgott belőle. Ezután a tésztát sós vízben kifőzzük, leszűrjük, és a káposztával összekeverjük. Sóval, borssal (vagy cukorral) ízesítve, forrón tálaljuk. Túrós csusza Fél kg lisztből és két tojásból tésztát gyúrunk, majd vékonyra nyújtjuk. Kézzel egyforma darabokat szaggatunk belőle, de csak a tálalás előtt főzzük ki sós vízben. Előtte még 10 dkg füstölt szalonnát apró kockákra vágva süssünk át, és készítsünk elő fél kg tehéntúrót, valamint 2 dl tejfölt is. Amikor a tésztát leszűrtük, forgassuk meg a szalonnából kisült zsírban, keverjük hozzá a túrót, szórjuk meg a szalonna tepertőjével, és tálaláskor tegyünk rá 2-3 kanál tejfölt. REJTVÉNY Idő Weöres Sándor újabb versei jelentek meg a „Kútbanéző” című kötetben. Abban szerepel az „Idő” című vers. Szövegét rejtvényünkbe szőttük. VÍZSZINTES: 1. Valamit bemutató, szavakkal ábrázoló. 6. Ruha simítása. 12. Ezután következő. 18. A vers első sora. 20. Isteni lényekről, hősökről, az ősidők eseményeiről szóló monda, hitrege. 22. Labdát tő. 23. A makk ász évszaka. 24. Étkezés kellékei az asztalon. 26. A hegedű húrjainak megszólaltatója. 27. ... méter; a gázok áramlási sebességét mérő műszer. 28. Számmal kifejezett tény. 30. Értékhatár. 32. Akcióban van a detektív. 33. Somogy megyei község Siófok közelében. 35. Közmondás: ... tyúk is talál szemet. 37. Tábori lakóhely. 39. Piroska becézett alakja. 40. Sodrás. 42. Lesoványodott ló. 44. Számtani alapművelet egyik tagja. 46. Folyadékban szétoszló. 49. Az első magyar nyelvű hírlap, a pozsonyi Magyar Himondó alapítója (Mátyás). 51. Tudós. 52. ... felfegyverkezve. 53. A szabadba. 55. Sok világsikert aratott operett szerzője (Viktor). Az ő műve például a Leányvásár, a Sybill. 57. Csökken. 60. A másik oldalra lök. 61. Több bejárat közül a legnagyobb. 62. Lány, akit Zeusz hófehér tehénné változtatott. 63. Igaz hangzói. 65. Kas betűi keverve. 66. Téli sport. 67. Gondosan, körültekintően. 69. Félreforduló. 72. Termelőszövetkezet, rövidítve. 74. Ez pedig kerület rövidítése. 75. A vers hatodik sora. 78. Női becenév. 80. Biztató szócska. 82. Front. 83. A vers negyedik sora. 86. Idősb rövidítve. 87. Retesz. 89. Arzén vegyjele. 90. Kicsinyítő képző, -ke párja. 91. Szabadon menni, távozni enged. 92. Város vagy falu központja lehet. 94. Közmondás: Olcsó húsnak híg ... 97. Élénk, mozgékony. 98. Ifjúsági Magazin, rövidítve. 99. Zöld, fával benőtt terület. 101. Színészi feladat. 102. Matematika, rövidítve. 104. Cipő része lehet. 106. Sebész éles kése. 108. Pedagógiai jellegű zenedarab. 110. Személyt firtató kérdés. 111. Időjelzője. 112. Ebédel, esetleg vacsorázik. 114. Jelkulcs. 116. Lehel vezér egyik névváltozata. 118. Sajátos feladattal megbízott pincér. 120. Makacs, önfejű. 123. Súlyegység. 125. ...gonális; nyolcszögű. 126. Éinn...; nyelvcsaládunk. 128. A dohányban található, erősen mérgező alkaloid. 132. Illetve, rövidítve. 133. Örkény István világsikert aratott drámájának hőse. 134. Meggyőzéssel igyekszik rávenni. 136. A vers második része. 138. Minta, névelővel. 139. Bukta készítésének kelléke. 140. A rabszolgatartás idejéből származó. FÜGGŐLEGES: 1. Magyar színészdinasztia. 2. Főétkezés. 3. Kellemes szag. 4. Rag, -re párja. 5. Őszi hónap, röviden. 6. Gyógyuló seb bevonata. 7.,Női név. 8. Kenyeret készít. 9. Kókad. 10. Bizony. 11. Éles, magas hangot adó. 12.
