Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
HAZAI KÖRKÉP 31 A 200 ÉVES BÁBOLNA A m énestől M cD onald's-ig A sokat vitatott emlékű II. József császár-királynak uralkodása alatt nem egyszer támadtak meglepő ötletei. Az 1780-as évek elején például az jutott eszébe a „kalapos királynak", hogy ideje lenne valamilyen módon feljavítani a monarchia hadseregét, különösképpen pedig annak lóállományát. Azon nyomban el is határozta, hogy Magyarországon erre a célra méneseket alapíttat. ban jól örökíti az előnyös tulaj-A jó nevű lótenyésztőt és huszártisztet, gróf Csekonics Józsefet bízta meg a méntelepek létrehozásával. Az akkor századosi rangban lévő tiszt - később ezredes, majd tábornok - óriási lendülettel és nagy szakértelemmel látott munkához. így 1785-ben megalapította a mezőhegyesi, 1789-ben pedig a bábolnai méntelepet. Azóta mindkét ménes világhírű lett. A fennállásának két^zázadik évfordulóját ünneplő Bábolnán gondozott park, szép kastély, az istállókban csodálatos paripák fogadják a látogatókat. Mindenütt rend és tisztaság, a nemes állatokhoz illő elegancia. Mintha kétszáz éve mit sem változott volna ez a méntelep, még a hangulata is a letűnt időket idézi. Dr. Nagy Gáborral, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató helyettesével is először a múltról, a hagyományokról beszélgettünk.- Mi itt a gazdaságban nemcsak az alapítás évét tartjuk fontosnak, hanem az 1806-os esztendőt is. Ekkor ismerték föl ugyanis elődeink azt, hogy a lóállományt úgy lehet legcélszerűbben javítani, ha arabvérű lovakat hoznak be és azokkal keresztezik a magyar lovakat. Az arab lónak ugyanis sok egyéb mellett még az is a javára irható, hogy utódaidonságokat. Az arab lótenyésztésnek tehát nagy hagyományai vannak nálunk, s ezeket ma is őrizzük. Nem véletlen, hogy a szakírók szerint Bábolna az arab lótenyésztés Mekkája.- Bábolnát úgy is emlegetik, mint Magyarország legnagyobb ménesét. Tulajdonképpen mekkora ez a méntelep?-Jelenleg csaknem hétszáz lovunk van, az angol telivérekkel együtt.- Számomra meglepő alacsony ez a szám. Nincs szándékukban a ménest fejleszteni?- Gyakran felteszik nekünk ezt a kérdést, de inkább csak a kívülállók és sohasem a szakemberek. A helyzet ugyanis az, mi nem arra törekszünk, hogy egyre több lovunk legyen, hanem arra, hogy a tenyészállatok minőségét emeljük. Az a 130 arab kancánk, amelyik a tenyésztésben részt vesz, olyan szám, amelyet emelni sem volna célszerű. Sokkal fontosabb, hogy a jó tulajdonságokat az új egyedek is megtartsák, illetve fokozzák. Mert csak az a ló kel el több tízezer dollárért, amelyik nemes, szép, kemény, kitartó, jó ugróképességű, fogatba, kocsiba fogva mutatós, méreténél fogva a nőknek és a gyerekeknek is megfelel, továbbá barátságos, vagy úgy is fogalmazhatnék, olyan mint a kezes bárány. No, és akkor mindehhez még kell a vevő is, akinek ez a kiváló tulajdonságú ló megtetszik, mondhatnók mintegy beleszeret. Mindezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a lópiac nem olyan, amelyet el lehet áruval árasztani. És különösen nem arab lovakkal, amelyeknél a szépség rendkívül fontos tulajdonság. Más a helyzet az angol telivérekkel, amelyek tőlünk a budapesti versenypályára kerülnek. Ezeknél a lovaknál nem számít, hogy áll a fülük, a farkuk, milyen a tartásuk, mekkora a fejük, a lényeg, hogy gyorsak legyenek. És a gyorsaság objektív dolog, stopperórával mérhető. A legjobb telivéreket 1-2 évi versenyzés után visszahozzuk te-A trombitás huszárok a Bábolnai Napok főszereplői
