Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
FÖLDÖN FUTÓ GONDOLATOK 27 olyan szélső helyzethez, ahonnan lefelé már nincs mozgáslehetőség, visszafelé kell kanyarodni és egyidejűleg megoldani a szociális kulturális és a termelési feladatokat. Ehhez az szükséges, hogy visszaadjuk a falvaknak az önkormányzatot, felszabadítsuk a kettős hatalmi nyomás (országos és megyei) alól és a faluban létrejött új értékeknek sokkal nagyobb hányadát otthagyjuk a faluban, hogy ők használják fel a saját életük jobbítására. Sajnos a magyar agrárpolitikából, a hetvenes évek közepétől fokozatosan kiveszett a legfőbb cél, a földművelő ember kulturális, anyagi és erkölcsi felemelése. Gyakorlatilag az ötvenes évek elvonási szintje érvényesült az utóbbi tíz évben is. Mutatja ezt az a tény, hogy 1988-ban a téeszek majdnem fele és az állami gazdaságoknak is egyharmada a csőd szélére került. A kistermelők közül pedig csak a legképzettebbek és a piacon legmozgásképesebbek tudtak jövedelemnövelést elérni. A többi kistermelő jövedelme is csökkent. Szeretnénk, ha a falusi lakosság egy része olyan mezőgazdasági termékek előállítására vállalkozna önálló, egyéni gazdaságokban, amelyek kézimunka-igényesek és szakértelmet kívánnak (különleges virágok, magvak, tenyészállatok stb.). Ezeknek a termékeknek sajátos vevőköre is van, ennek megszerzése igen magas színvonalat, piacszervező módszereket követel, amiben ma a legszegényebb a parasztság. Még ha megvolna is a termelési kultúrája, elszántsága, a piactól olyan hosszú ideig volt mesterségesen elzárva a különböző állami és álszövetkezeti kereskedelmi szervezetek révén, hogy igazából nem ismeri a kereslet mértékét; időmegoszlását, minőségi és választéki követelményeit. A magyar parasztság szervezettsége is rendkívül alacsony szintű, hiszen a kistermelőknek például semmiféle érdekvédelmi szervezete sincs, de politikai képviselete sem volt mind ez ideig. Az MSZMP, nevében és törekvéseiben is döntően a városi népességgel foglalkozott és nem szerzett olyan tömegbázist sem, amire számítani lehet nagyobb politikai és gazdasági reformok megvalósításánál. Az egykori Nemzeti Parasztpárt jogutódjaként újjáalakult Magyar Néppárt elsősorban a magyar falu fejlődéséért kíván munkálkodni, olyan képviselőket bevinni a parlamentbe, akik hűséggel szolgálják a falvak lakosságát. Enélkül a magyar mezőgazdaság egyetlen kérdését sem lehet megoldani. A tartalékok kimerültek Halász Pétertől, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársától nemcsak saját tapasztalatait, hanem a Magyar Demokrata Fórum agrármunkacsoportjának véleményét is megtudhattuk, amikor a magyar mezőgazdaság problémáiról kérdeztük.- A magyar mezőgazdaság jelenét erősen meghatározza az a kialakult szerként, amely a hatvanas években teljesedett ki, amikor erőszakosan létrehozták a nagyüzemeket; a közben eltelt időszakban még azokat a halvány jegyeket is- elvesztette, amelyek a És eljött Péter-Pál... Az egyre jobban szétnyíló agráripari olló - azaz a mezőgazdaság által felhasznált ipari termékek árának az agrárárakénál lényegesen nagyobb emelkedése - az ország számos gazdaságát sodorta kritikus helyzetbe. Különösen áll ez a közelmúlt egyik sikerágazatára, a gabonatermelésre. A termelők nehezményezik, hogy nem részesednek elfogadható mértékben a búza, kukorica és más gabonafélék bel- és külföldi eladásának hasznából. Türelmük igencsak a vége felé közelít. Ezt jelezte az az akció, amelyhez - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nyilvántartása szerint - 1002 termelőszövetkezet és 12 állami gazdaság csatlakozott. Az aratás megkezdésének hagyományos napján, Péter-Pálkor az országban mindenfelé betakarítógépek százai vonultak a kora reggeli órákra a közutakra. A gabonatermesztők tíz pontban megfogalmazott felhívásukban egyebek között követelik, hogy betekintést nyerhessenek a Gabona Tröszt elmúlt öt évi gazdálkodásába, kapjanak magyarázatot a gabona felvásárlási ár és a sütőipari termékek ára közötti, szerintük óriási különbségre, emeljék a felvásárlási árakat minimum 30 százalékkal, növeljék a gabonaexport támogatását. A szakminisztérium és az érdekeltek tárgyalásán a mezőgazdasági tárca elismerte a követelések jogosságát, azonban a felvásárlási árak követelt mértékű emelését teljesíthetetlennek tartotta. A mezőgazdaság kedvezőbb jövedelmi viszonyait egy hároméves program alapján látják visszaállíthatónak. A kormány már jövőre is a termelők számára előnyös intézkedéseket foganatosít.
