Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-08-15 / 16. szám

18 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK M ária országa Az istenasszonykultusz a magyar hitvilág mindig meghatározó tényezője volt. A középkori térítők igyekeztek a megtérített nép ősi vallásos szokásait és hitét, amelyek önmagukban ártatlanok voltak, a térítést hátráltató régi elemektől megtisztítani és keresztény szellemmel megtölteni. A magyarok megtérésekor a körükben élő ősi istenasszonykultusz elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz tiszteletének befogadását. A trónralépő István fejedelem szeme előtt kezdetben Szent Már­ton, Móric és György katona­szentek alakja lebegett, akiket ab­ban a korban különösen tisztel­tek. Valamivel később azonban -A budapesti Regnum Marianum templom. Lebontották a Sztálin szobor építése­kor. Kotsics Iván építőművész alkotása BARNAFÖLDI GÁBOR REPRODUKCIÓJA a Cluny-ből kiindult vallásos megújulásban - a Szent Szűz is­tenanyai fogalma jelentős helyet foglalt el, s ez az ifjú magyar ke­resztény néphez is igen közel ke­rült. Szent István nagylegendája szerint, első királyunk már a Szent Szűz nevében kelt harcra Koppány ellen, és hozzá folya­modott segítségért Konrád csá­szár támadása ellen is. Népét Mária örökségének, Mária csa­ládjának nevezte, neki ajánlott sok egyházmegyét és monostort. Ez vezérelte akkor is, amikor a fiatal magyar királyságot, Szent Imre váratlan halála miatt, meg­felelő utód nélkül kellett hagy­nia. A bizonytalanságban mint egyedüli mentsvárhoz, a Boldog­ságos Szűzhöz folyamodott: „Egek királynéja, a Te pártfogá­sodra bízom imámmal a szent Egyház püspökeit és papságát, a királyság főembereit és a népet.” És ez a jelenet a Regnum Maria­num alapja, ekkor született meg a Mária országának kultusza. Középkori királyainknak Szent István volt a példaképe a Mária­­kultuszban is. Szent László, a Regnum Marianum második je­lentős királyi személyisége, temp­lomok építésében, püspökségek, apátságok alapításában első kirá­lyunk művének a betetőzője. Az 1092. évi szabolcsi zsinat a Szent Szűz tiszteletére három ünnepet: Gyertyaszentelőt, Nagyboldog­asszonyt és Kisasszony napját rendelte. A Mária-kultusz továbbélése a későbbiekben is nyomon követ­hető. Károly Róbert koronázását a szepeshelyi székesegyház fres­kója ábrázolja. Díszes trónon ül Mária, ölében a kis Jézussal. Tőle balra, térdenállva a király, akinek a fejére a Szent Szűz helyezi a ko­ronát. A következő századokban mi­nél mélyebbre került a magyarság a nyomorúságban, annál inkább elterjedt a hit, hogy a veszedel­mek közepette a Szent Szűz pa­lástjával befedi és megoltalmazza Magyarországot, mert ő Patrona Hungarie, hazánk védelmezője. Ez szabadította meg a magyarsá­got a török korban is kísértő nemzethalál rémétől. Ebben az elméletben fontos szerepet kapott a Szent Korona,

Next

/
Thumbnails
Contents