Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-08-15 / 16. szám

MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK IS A Szent István R end 225 ÉVE ALAPÍTOTTAK A 18. században Európa-szerte kialakultak a kitüntetési rendszerek, az arra érdemes alattvalók jutalmazására. így volt ez a Habsburg Birodalomban is. Az államalapító magyar királyról nevezendő lovagrend létrehozása - az akkori Szent István kultusz légkörében - a 18. század közepén merült fel. Többféle elképzelés született, az Aranygyapjas Rend privilégiumait féltő konzervatív udvari körök azonban ellene voltak egy új rendjel létrehozásának. A Szent István Rend alapításá­ra vonatkozó különféle terveze­tek 1764-ben történt újbóli elővé­tele Mária Terézia kedvelt hívé­nek, gróf Esterházy Ferenc ma­gyar udvari kancellárnak a nevé­hez fűződik. Ezekben az években a hosszú háborúskodás miatt, igen súlyos volt a Habsburg Biro­dalom gazdasági helyzete. Na­gyon nagy volt az államadósság és szóbakerült, hogy ennek egy részét Magyarországnak kell át­vállalnia. Az ezzel ellentétes ha­zai közhangulat azonban nem sok jóval kecsegtetett. Végső megoldásként a királynő, a leg­utóbb 1751-ben ülésezett ország­­gyűlést kívánta összehívni a gaz­dasági problémák megoldására. Esterházy Ferenc gróf véleménye szerint a Szent István Rend meg­alapításával a magyar urakat Má­ria Terézia lekötelezhetné, és a pozsonyi diétán összegyűlő ren­deket gazdasági elképzelései ér­dekében megnyerhetné. Mária Terézia ezután döntött a Magyar Királyi Szent István Lo­vagrend megalapításáról. A Rend létrehozásával kapcsolatos mun­kában az uralkodónő személye­sen résztvett és az első kitünteten­­dők személyére is javaslatot tett. E tevékenységében Esterházy Fe­rencen kívül Kaunitz kancellár is tevékeny szerepet játszott. Az új rendjel megalapítása nagy lelkesedést váltott ki a ma­gyar nemesség soraiban. Bizo-A rend alapítója: Mária Terézia király­nő nyos osztrák körök is örvendez­tek az eseménynek. Az uralkodó­nő férje, Lotharingiai Ferenc ál­tal vezetett konzervatív udvari körök azonban barátságtalanul fogadták az új intézményt. A kortársak felfogása szerint Mária Terézia csupán megújított egy Szent István király által létre­hozott magyar lovagrendet. Erre a tényre utal a Rend Statútumá­nak, alapító okiratának a szöve­ge, illetve az alapítás emlékére vert érem felirata is. Ez azonban csupán kegyes hagyomány volt, a történeti kutatás nem igazolta, hogy 1000 körül - amely kor nemzetközileg is egyházi lovag­rendek kialakulásának kezdeti időszaka - a feudális fejlődés út­jára éppen csak rálépő Magyar­­országon vitézi lovagrendet léte­sített volna Szent István király. E hagyomány valószínű alapja, hogy az államalapító nagy ural­kodó korához köthető a lovagi intézmény csíráinak megjelenése hazánkban. A mélyen vallásos Mária Teré­zia nagy tisztelője volt Szent Ist­ván magyar királynak. így példá­ul 1764-ben védőszentjéüí válasz­totta, 1771-ben visszaszerezte Ra­­guzából a Szent Jobbot, és 1774- ben elrendelte Magyarországon Szent István ünnepének évenkén­ti megtartását. A rendjelalapítás jól illeszkedik e tiszteleti meg­nyilvánulások sorába. Mária Terézia elsőszülött fiát - a későbbi II. Józsefet - 1764 tava­szán Frankfurt am Main-ban ró­mai királlyá választották. Az uralkodónő a koronázás emléke­zetessé tételére is felhasználta a Rend megalapítását. 1764. május 5-én Lipót főher­ceg - a későbbi II. Lipót - szüle­tésnapján kezdődött a bécsi Burgban a Szent István Rend ala­pítási ceremóniája. Az uralkodó­nő a családtagok ünnepi körében először fiának, Józsefnek, a trón­örökösnek a nyakába akasztotta az új Rend jelvényét. A május 6- iki udvari ebédig tartó, fényes külsőségek között megrendezett alapítási ünnepségen, erőteljes magyar jelleg uralkodott. A Szent István Rend ezt mind­végig megtartotta. A Rend nagy­mesteri méltósága a magyar ko­ronával volt elválaszthatatlanul összekötve. A Szent István Rend egyházi vezetője - praelatusa - a mindenkori esztergomi érsek volt. A rendjeleken kiemelt szere­pet kapott a magyar királyi koro­na - az adott korban kedvelt ba­rokk ábrázolási formája -, a ma­gyar államcímer kettős keresztes motívuma, és a vörös-zöld szí­nek. A rendi díszöltözetek stili­zált magyar díszruhák voltak. A Rend ünnepe, Szent István nap­ján, augusztus 20-án volt. A három osztályból - nagyke­reszt, középkereszt, lovagkereszt - álló rendjelet, története során mintegy 1800 alkalommal ado­mányozták. Nő csak egyszer kap­ta meg a Szent István Rendet, maga az alapító: Mária Terézia. Ő az átlagos kivitelű jelvények helyett egy ékkövekkel kirakott, korona nélküli, női csokorszala­gon függő példányt viselt. Nagy ritkaságnak számított a Rend gyémántdíszítménnyel való adományozása, valamint ha több osztályát is megkapta valaki. Hat személy a Rend mindhárom osz­tályának tulajdonosa lehetett. így például báró Bruckenthal Samu, báró Fejérváry Géza, Örményi József országbíró. E jeles kitüntetést a Habsburg

Next

/
Thumbnails
Contents