Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-15 / 16. szám
KRÓNIKA 9 Kevesen szavaztak Ellenzéki képviselők az Országházban Magyarországon az ellenzék negyven év után először szerzett mandátumot a parlamentben. A július végi időközi választásokon ugyanis Gödöllőn az ellenzéki szervezetek jelöltje, Roszik Gábor evangélikus lelkész kapta az érvényes szavazatok csaknem 70 százalékát. Kecskeméten és Szegeden ugyancsak az ellenzéki jelölt szerezte meg a legtöbb voksot, de a szavazók aránya nem érte el az 50 százalékot, így pótválasztást kellett tartani. Mindkét városban ellenzéki, a Magyar Demokrata Fórum színeiben induló jelölt - Kecskeméten dr. Debreczeni József tanár, Szegeden Raffay Ernő egyetemi docens - győzött. Kiskunfélegyházán a második forduló sem hozott eredményt. Az időközi választásokat azért tartották, mert három képviselő ellenzéki támadások hatására, a negyedik pedig betegsége miatt lemondott. Roszik Gábor megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy reméli, győzelme példa értékű lesz, és másutt is sikeresen mű-Roszik Gábor evangélikus lelkész, gödöllői országgyűlési képviselő Fotó: MTI ködnek majd együtt az ellenzéki szervezetek. Az országos választási elnökség elnöke ugyanakkor tanulságosnak minősítette, hogy a részleges választásokon négy körzetből háromban a választók fele sem jelent meg az urnáknál. Kukorelli István jogász professzor szerint a pártoknak meg kell tanulniuk felkelteni a szavazópolgárok érdeklődésit. Ugyanakkor a külföldi sajtó, elsősorban a nyugatnémet és a brit lapok, egyértelmű áttörésként értékelik a három ellenzéki képviselő bekerülését a törvényhozásba. Dollárelszámolás ? Magyar-szovjet csúcs Belpolitikai kérdések - így a többpártrendszerre való áttérés, a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, a romániai magyar nemzetiség helyzete, a kormánypárt aktuális ügyei - álltak Nyers Rezső és Grósz Károly, valamint Mihail Gorbacsov moszkvai tárgyalásainak középpontjában. Az MSZMP elnöke és főtitkára először utazott a szovjet fővárosba, mióta június elején négytagú elnökséget választottak a kormánypárt élére. Kedvező nemzetközi helyzetben a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok csökkentése elvezethet a teljes kivonáshoz - állapították meg Mihail Gorbacsov és a magyar kormánypárt vezetői, majd kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belpolitikai helyzetéről. Nyers Rezső azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelenleg a többpártrendszerre való áttérés van napirenden, és a reformok számos új törvény megalkotását teszik szükségessé. Mint kifejtette, a párt akkor lehet eredményes a közelgő választásokon, ha sikerül kifejeznie a nemzet és az egész ország érdekeit. Ami a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokat illeti, úgy vélekedett, hogy a dollárelszámolás a kereskedelemben segíthetné az együttműködés fellendítését. A kormánypárt elnöke ismertette Gorbacsovval a magyar-román viszonnyal kapcsolatos budapesti álláspontot is, amely szerint a romániai magyar kisebbség ügyét Magyarország az egyetemes emberi jogok felől közelíti. Még a magyar kormánypárt két vezetőjének moszkvai útja előtt Thürmer Gyula, a főtitkár tanácsadója elmondta, hogy tanácskozások folynak a Szovjet-Kárpátalján élő 200 ezres magyarság bővülő nemzetiségi jogairól, s már megállapodás született egy ottani magyar konzuli iroda felállításáról. Múzeum és ösztöndíj Nagy Imre-alapítvány Nagy Imre emlékének őrzésére alapítványt létesített az 1958-ban kivégzett miniszterelnök lánya. Ezt a kezdeményezést a Művelődési Minisztérium is támogatja. Glatz Ferenc művelődési miniszter Nagy Erzsébettel találkozva közölte, hogy az induló tőkével azonos összeget ad át az alapítvány kuratóriumának. A pénzből Nagy Imre-múzeumot létesítenek, kiadják az egykori miniszterelnök tudományos és politikai munkáit, valamint ösztöndíjakkal támogatják azokat a politikusokat, művészeket és tudósokat, akik Nagy Imre szellemében tevékenykednek. Az egykori munkatársak közül a kuratóriumnak tagja Király Béla és Méray Tibor is. Kié október 23-a? Felhívás közös megemlékezésre Élénk és ellentmondásos visszhangot váltott ki, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága az 1956-os felkelés kezdetéről, október 23- áról való közös megemlékezésre szólított fel valamennyi magyarországi politikai erőt. A kormánypárt fővárosi bizottsága lényegében átvette az ellenzék korábbi indítványát is, miszerint Nagy Imréről nevezzenek el egy budapesti teret. Az eredeti választás akkor arra a névtelen térre esett, ahol a Nagy Imre melletti másik kivégzett magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos emlékmécsese áll, s ahol még tavaly is határozottan feloszlatta a rendőrség az ellenzék június 16-i megemlékezését. A budapesti pártbizottság javasolta azt is, hogy legyen közös emlékműve Budapesten 1956 halottainak Hősök és áldozatok névvel. A Politikai Foglyok Szövetsége üdvözölte, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága október 23-át a megbékélés napjává javasolta nyilvánítani. A szövetség egyúttal azonban nem zárja ki, hogy a kormánypárt magának akarja kisajátítani az 1956-os felkelés évfordulóját. Ezért a volt politikai foglyok képviselői nyilatkozatban közölték, hogy magukat tekintik a legilletékesebbnek az ügyben, ki és hogyan emlékezzék meg október 23-ról.
