Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
KULTURÁLIS TÜKÖR 41 Negyvenhét költemény megzenésítve Bob Dinnyés dalai DINNYÉS JÓZSEF DALAIM KÖNYVE „Határ-talanul szeretném hazámat”: e fanyar humorú, szójátékos verssorral indul Dinnyés József „Dalaim könyve” című kötete, amelyet az Isis Kisszövetkezet Eötvös Kiadója jelentetett meg az Eötvös József Alapítvány támogatásával. A rendhagyó daloskönyv - amely a szerző által megzenésített 47 e századi magyar költeményt tartalmaz - a kottát és a szöveget is közli. Hiszen „a zene kézen fogja a verset, hogy elvezesse a dallam érzelmi útjain az olvasó értelméhez.” Dinnyés József egyik úttörője az illyési „ötágú Új magyar zenés játék síp”-gondolat hazai megvalósításának. Klubjában a fiatalok hosszú évek óta vele együtt énekelik - hol népdalként, hol rockslágerként - az erdélyi Magyart Lajos, a felvidéki Tőzsér Árpád, a kárpátaljai Vári Fábián László, a vajdasági Ács Károly, a kanadai Tűz Tamás vagy a hazai Utassy József egyegy általa megzenésített, e könyvben is közreadott versét. „Bob” Dinnyés magányos megszállottként, egy szál gitárjával jó húsz esztendeje járja az országot és - ha lehet a kisebbségben élőket is felkeresi. Hol autósptoppal, hol vonaton. Semmije sincs - ezért minden az övé. Daltulajdonos. Népművelő; a magyar vers népszerűsítője. Áhol megjelenik - angyalföldi munkásotthonban, zalai művelődési házban vagy pozsonyi tábortűz mellett mosolyra nyílnak, dalra fakadnak a megfáradt ajkak. B. A. Ahogy tesszük A most befejeződött színházi szezon jelentős sikere volt a Vígszínház előadása, az Ahogy teszszük. A zenés játék elnyerte az Országos Színházi Találkozó elismerését is. A kitárulkozó hatalmas színpadon az ütött-kopott bérház egykor tán elegáns, jobb napokat látott erkélyét két kariatida tartja. A klasszikus pár: egy férfi és egy nő. Áhogy a drámaíró, Spiró György nevezi őket: a Hős és a Nej. Egy csődbe jutott házasság történetét mondja el az író. A tipikusnak mondható históriát: mire fölépül a nehezen kikínlódott kis lakás, mire magára csukhatja az ajtót a fiatal házaspár, mire alkalom lenne már csak egymásnak és az egyetlen gyermeknek élni, mire megvan az ócska Trabant is: véget ér a szerelem, a házaspár már csak emelt hangon képes szólni egymáshoz, együtt élni lehetetlennek látszik. Megkezdődik a válás „ceremóniája”: az osztozkodás. Kié a lakás? Kié a bútor, a kocsi? Minden feleződik. De kié a gyerek? Tán őt is felezni kellene?... És persze a Hősnek la-Kútvölgyi Erzsébet és Hegedűs D. Géza Spiró György-Másik János zenés drámájában a Vígszínház színpadán FOTÓ: MTI kás kell, mert lakni csak kell valahol, és mert a társadalom képtelen arra, hogy „egyedeinek” segítséget adjon a legegyszerűbb életfeltételek megteremtésére. A Hős tehát gürcölni kezd, oda értelmiségi hivatása - ám a lakás végül is elkészül. Sivár, üres, de négy fala van. S hogy közben elmúlik az élet? Valami örökre megszűnt, végleg elveszett. Az erkélyt, a házat sem lehet tovább tartani. S ha a kariatidák nem bírják tovább, a ház összeomlik, s benne, alatta porrá zúzódik minden. Spiró György tragédiájában, melynek zenéjét Másik János szerezte - kettejük munkájának alkotó kiegészítője Marton László rendező - pontosan jelenik meg „az, ami van”: miként az egyik dalban el is éneklik. „Az van, ami van” - hangzik a kórus, s minden úgy történik „ahogy tesszük”. Hatásos, nagyszabású előadást teremtett az Ahogy tesszük dalművéből a Vígszínház társulata Khell Csörsz szürkére hangolt színpadán. A két főszereplő, Hegedűs D. Géza (a Hős) és Kútvölgyi Erzsébet (a Nej) magából bontja ki az eltékozolt életű nemzedék valamennyi vonását, sorsuk tragédiáját. Mellettük remek együttéléssel „viseli” a darab, az élet terheit: Méhes László, Vallai Péter, Földi Teri, Zsíros Ágnes, Pápai Erika s az egész társulat. Megértve és elviselve mindazt, ami van. Ahogy tesszük. RÓNA KATALIN
