Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
HAZAI KÖRKÉP 31 ÚJ TULAJDONOSOK A TUNGSRA MNÁL Feléled a főnix? Eladták a budavári Hiltont, hazánk egyik legszebb szállodáját, eladták a Tungsramot, hazánk legnagyobb ipari vállalatát - kapott szárnyra a hír néhány héttel ezelőtt. Hallatán sokan rosszallóan csóválták a fejüket, mások pedig egyenesen az égre emelték tekintetüket, onnan várva a választ, hogy milyen csapás érheti még ezt a bajba jutott, sokat szenvedett országot. A hazai sajtó sem igazán tudta, hogyan vélekedjen ezekről az eseményekről. A Hilton és egy dél-koreai cég közötti üzletkötés körül viszonylag hamar elült a vihar és csend lett, a Tungsram eladásáról azonban sokaknak volt és van - egymással ellentétes - véleménye. A Magyar Hírlap, a kormány napilapja irta a Phönix Rt. ?című cikkében: „Az állami totojázást megunva, Gábor András, a Tungsram vezérigazgatója és Demján Sándor a Magyar Hitel Bank elnök-vezérigazgatója egyben a nagy vállalat legnagyobb hitelezője - döntő lépésre szánta e* magát. Hatmilliárdos tőkeemelés hajtottak végre 1988 végén, s ettől egy csapásra megváltozott a Tungsram névjegye. Egy 14 tagú nemzetközi bankkonzorcium, a Girozentrale, Ausztria harmadik legnagyobb bankjának kezdeményezésére, április végén 110 millió dollárnak megfelelő nyugatnémet márkában jegyezte le a Tungsram-részvényeket. Kétségkívül ez az eddigi legnagyobb közvetlen nyugati tőkebehatolás egy szocialista ország termelővállalatába.” A Magyar Nemzet Mennyit vesztett az állam a Tungsramon? című cikkében viszont a Tervhivatal egyik vezetője így nyilatkozott: „A Tungsram alaptőke-emelése kapcsán az államot legalább 4,8 milliárd forint veszteség érte.” Másnap a Mai nap című lap erre a nyilatkozatra a következőképpen reagált: FOTÓK: APOSTOL PÉTER „Ül a spenótházban (a Roosevelt téren, a Tervhivatalban) egy bürokrata és őrzi az állam vagyonát. És nyilatkozik, hogy kár volt beengedni 110 millió dollárt az országba, mert így kótyavetyélődik el az állam vagyona. Milyen vagyon? Az, amit negyven éve az állam kezelt. Az államé lett a vagyon, de a társadalomé a vagyonhoz viszonyított szégyenletesen alacsony nyereség, az évek során fölhalmozott adósság...” Két nappal később napvilágot látott a Hitel Bank közleménye is, miszerint: „Az üzlet révén a magyar állam 1989-ben csaknem 4 milliárd forinttal gyarapszik, nem számítva azt a hasznot, amelyet a Tungsram 3 éves programjának megvalósulása eredményezhet. Ezzel szemben áll az a tény, hogy 1988-ban a Tungsramnak 260 millió forint volt a nyeresége, ebből 130 milliót adózott az államnak. Tehát 30 év adójából sem juthatott volna olyan összeghez mint ezzel a konstrukcióval, nem beszélve arról a 110 millió dollárról, amely az ország fizetőképessége szempontjából igen jelentős összeg.” De hát mi is történt a Tungsramnál, ennél a kétségtelenül jó nevű, sőt - túlzás nélkül állíthatjuk - világhírű magyar nagyvállalatnál. Vajon ki járt jól végül is és veszített-e valaki ezen a 110 millió dolláros üzleten? Erről érdeklődtünk a részvénytársaság elnök-vezérigazgatójától, Gábor Andrástól.- Szerintem nemcsak a Tungsram számára, de az egész népgazdaság számára igen kedvező üzletet kötöttünk. Az első lépcsőben, még a múlt év decemberében - amikor is valódi részvénytársasággá alakultunk - a magyar államon kívül a Magyar Hitel Bank, a Pénzügyminisztérium, a Pénzintézeti Központ és a Külkereskedelmi Bank vált részvényeink tulajdonosává. Idén májusban pedig a Hitel Banktól mint főrészvényestől a Girozentrale und Bank der Österreichischen Sparkassen által irányított bankkonzorcium megvásárolta részvényeinknek 49,65 százalékát. Tulajdonképpen 3 milliárd forint névértékű Tungsram-részvény került 110 millió USA-dollárért eladásra, amely napi árfolyamon számítva több mint 6,6 milliárd forint.- Ön szerint minek köszönhető, hogy a részvények névértékének kétszereséért sikerült az üzletet megkötni?- Szerintem elsősorban a Tungsram múltjának, illetve jó hírének. Cégünk ugyanis 93 esztendeje folyamatosan működik. 1896-ban a szénszálas izzólámpák gyártására alakult ez a részvénytársaság, ma pedig mintegy 6000-féle termékét a világ 120 országában ismerik és keresik. A Tungsram csaknem egy évszázados történetét olyan nevek fémjelzik, mint Bródy Imre fizikusé, aki a kriptontöltésű izzólámpát találta föl, Millner Tivadar vegyészmérnöké, aki a wolframszálú izzót alkotta meg, és Selényi Pál fizikusé, akinek nevéhez fűződik a xeroxmásolás ötlete és kidolgozása. Bay Zoltán is dolgozott a Tungsram laboratóriumában, nevéhez fűződik a híres Hold-radar-kísérlet 1946-ban.
