Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-07-28 / 14. szám

MESESZÓ 61- Ott van - mondta szedjél, amennyi kell! Szedett is a nagygazda. Úgy te­lerakta az üstjét, hogy alig bírta haza. Otthon hamar letakarta, s bedugta az ágy alá. Még aludni se tudott, hogy reggelre neki mennyi pénze lesz. Reggel, amikor kezdett világo­sodni, hamar bebújt az ágy alá. Húzza ki a nagy üstöt, kitakarja, s hát halljatok ide, hogy mi volt benne, mind teli volt kígyóval, békával, egyik jobban szökött ki a nagy üstből, mint a másik. No, megijedt az ember, de még a fele­sége is. Kiugrottak az ágyból, ki­futottak a házból. A csúf szörnye­tegek pedig szerteszét másztak a házban, s úgy elkergették az em­bert s az asszonyt, hogy azok ket­ten még a faluba se mertek visz­­szamenni, nemhogy a házba. A szegény ember s a gyermekei még ma is élnek, ha meg nem haltak. Hogy igaz volt-e vagy nem, azt én nem tudom, ha arra járok, akkor megtudom. Egy boszorka van Népköltés Egy boszorka van, három fia van, iskolába jár az egy, másik bocskort varrni megy, a harmadik itt a pádon a dudáját fújja nagyon, danadana-dan, de szép hangja van. Hátamon a zsákom Népköltés Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom, mákomban a rákom, kirágta a zsákom, kihullott a mákom, elszaladt a rákom. Lementem a pincébe Népköltés Lementem a pincébe vajat csipegetni, utánam jött édesanyám pofon veregetni. Nád közé bújtam, nádsípot fújtam, az én sípom így szól: di-dá-dú, te vagy az a nagy szá-jú.

Next

/
Thumbnails
Contents