Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-07-28 / 14. szám
i MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 55 1.A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja gyulával számolhatunk. Az első Saroltnak, Szent István király anyjának a nagyapja, a második az apja, a harmadik pedig az öcscse, tehát István király anyai nagybátyja volt. Mindehhez tegyük hozzá, hogy amint bíborban született Konstantin görög császár is feljegyezte, a gyula nem személynév, hanem méltóság volt. A harmadik gyula, azaz Sarolt öccse volt az, akit Szent István fogságba vetett. Ugyanis veszélyessé vált számára, amikor a bizánciak 1002-ben elfoglalták az Al-Duna vidékét, Bulgáriát, és ezzel ismét szomszédossá lett Bizánc és a gyula országa. Nehogy kezet nyújtsanak egymásnak, István király azonnal cselekedett. Haddal ment Erdélybe, és anélkül, hogy különösebb háborúra került volna sor - hiszen a gyula erői nem lehettek olyan nagyok, hogy a királyi seregnek ellenálljanak elfogta nagybátyját, nagy-2. Római kövekből épített templom Demsuson 3. Nemzetségi monostor Harinán nénjét és két unokatestvérét, Buját és Bonyhát, Esztergomba hozta őket, de bebörtönzésüket sem tartotta fontosnak.-És ezzel, mondhatjuk, Erdély most már véglegesen bekerült a magyar királyságba. Azonnal meg is indult az ispáni várak építése.- így van. Szent István legendái, már a korai kis legenda is, beszámol egy besenyő támadásról, amit István látnoki csoda folytán előre megérzett, s megparancsolta, hogy a lakosságot mentsék ezekbe a várakba. „A besenyőknek a hittől jócskán idegen, szinte vadállati balgaságú, értelem híján való népe rombolva tört István király országának határaira... Az ellenség már közeledett, városfalat már bekerített, mikor váratlan rajtaütéssel a szent király hadnagya és serege rajta vert. Akkor mindkét részről viaskodni kezdtek. Ezekre Isten oltalmának ereje kötött kardot, amazok esztelenségük súlya alatt elejtik a kardot. Végül hátat fordítva menekültek, többen azonban elterültek, s többen fogságba kerültek.” Nézzük a várak nevét: itt van Doboka-vár; Dobokáról tudjuk, hogy az Árpádok, István családjának rokona volt, Kolozsvár, Torda-vár és a többi vár az ispánok nevét viseli. Tehát ugyanúgy, ugyanakkor jöttek létre, mint a Sopron-vár, vagy Vasvár, vagy bármelyik magyarországi, méretre, szerkezetre is velük megegyező ispáni vár.-Azt mondhatjuk tehát, hogy ezzel all. századi magyar betelepedéssel lezárult a honfoglalással indult történeti folyamat. A következő alkalommal most már a középkori Erdély történetét fogjuk áttekinteni. BENDA KÁLMÁN