Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-07-28 / 14. szám

i MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 55 1.A gyulafehérvári székesegyház nyu­gati kapuja gyulával számolhatunk. Az első Saroltnak, Szent István király anyjának a nagyapja, a második az apja, a harmadik pedig az öcs­­cse, tehát István király anyai nagybátyja volt. Mindehhez te­gyük hozzá, hogy amint bíborban született Konstantin görög csá­szár is feljegyezte, a gyula nem személynév, hanem méltóság volt. A harmadik gyula, azaz Sa­rolt öccse volt az, akit Szent Ist­ván fogságba vetett. Ugyanis ve­szélyessé vált számára, amikor a bizánciak 1002-ben elfoglalták az Al-Duna vidékét, Bulgáriát, és ezzel ismét szomszédossá lett Bi­zánc és a gyula országa. Nehogy kezet nyújtsanak egymásnak, Ist­ván király azonnal cselekedett. Haddal ment Erdélybe, és anél­kül, hogy különösebb háborúra került volna sor - hiszen a gyula erői nem lehettek olyan nagyok, hogy a királyi seregnek ellenállja­nak elfogta nagybátyját, nagy-2. Római kövekből épített templom Demsuson 3. Nemzetségi monostor Harinán nénjét és két unokatestvérét, Bu­ját és Bonyhát, Esztergomba hoz­ta őket, de bebörtönzésüket sem tartotta fontosnak.-És ezzel, mondhatjuk, Erdély most már véglegesen bekerült a magyar királyságba. Azonnal meg is indult az ispáni várak építése.- így van. Szent István legen­dái, már a korai kis legenda is, beszámol egy besenyő táma­dásról, amit István látnoki csoda folytán előre megérzett, s megpa­rancsolta, hogy a lakosságot mentsék ezekbe a várakba. „A besenyőknek a hittől jócs­kán idegen, szinte vadállati bal­­gaságú, értelem híján való népe rombolva tört István király orszá­gának határaira... Az ellenség már közeledett, városfalat már bekerített, mikor váratlan rajta­ütéssel a szent király hadnagya és serege rajta vert. Akkor mindkét részről viaskodni kezdtek. Ezekre Isten oltalmának ereje kötött kar­dot, amazok esztelenségük súlya alatt elejtik a kardot. Végül hátat fordítva menekültek, többen azonban elterültek, s többen fog­ságba kerültek.” Nézzük a várak nevét: itt van Doboka-vár; Dobokáról tudjuk, hogy az Árpádok, István család­jának rokona volt, Kolozsvár, Torda-vár és a többi vár az ispá­nok nevét viseli. Tehát ugyanúgy, ugyanakkor jöttek létre, mint a Sopron-vár, vagy Vasvár, vagy bármelyik magyarországi, méret­re, szerkezetre is velük megegye­ző ispáni vár.-Azt mondhatjuk tehát, hogy ezzel all. századi magyar betele­pedéssel lezárult a honfoglalással indult történeti folyamat. A követ­kező alkalommal most már a kö­zépkori Erdély történetét fogjuk áttekinteni. BENDA KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents