Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-22 / 2. szám
S ha Wahrman rabbi látta volna e zsinagóga sorsát! De nem látta. Meg sem érte az épület felavatását. Hiszen meghalt már, amikor utódja, Schwab Löw főrabbi vezetésével létrejött a templomépítő bizottság (lámlám, bizottság nélkül akkoriban sem ment semmi...), és első lépésként bérbe vették a mai templom telkét a Dohány utcában. Később megszerezték a Síp utca 12. számú telket is, és 1844-ben a bérletből végleges tulajdon lett. A templomépítő bizottság néhány forradalmi javaslattal állt elő: legyen orgona és énekkar a majdani zsinagógában! A tervező a nagy hírű Ludwig Förster lett, aki képességeit már a bécsi nagyzsinagóga tervezésével bizonyította. A mór stílusú terv megelőzte a versengésben Hild József klasszicista, valamint Feszi Frigyes és Kauser József kupolás bizánci stílusú terveit. Az ünnepélyes alapkőletétel 1853. október 10-én volt. Az építésvezető, Wechselmann Ignác nem kukacoskodott sokat a tervek szigorú betartását illetően: Hild és Feszi mérnökök gyakorta jártak az építkezésen, amikor Försterék távol voltak - kezük, ötleteik nyoma meg is látszik az épületen. S hogy teljes legyen az építéstörténelmi nevek listája: a külső burkolathoz a kőbányai Lechner-téglagyár színes kerámiáit használták fel -jgy gyakorta ott lebzselt a kiskamasz Lechner Ödön, aki csodálattal Figyelte a mémökök-pallérok munkáját. Huszonhét lyuk a falon Zsinagóga a töriénelenibeti Lehetett bármily' okos ember Reb Wahrman Izráel, nem láthatott a jövőbe. Hiszen, ha megsejti a jövendőt, dehogyis vállalja, hogy a keresztény időszámítás 1796-ik évében Bodrogkeresztúrról Pestre utazzék, s ott a Pesti Izraelita Hitközség első rabbija legyen. (Budán, s Óbudán működött már hitközségi rabbi - a pestiek jócskán lemaradtak.) Talán ez a késlekedés is szerepet játszott abban, hogy a Judenplatz és a Kohlplatz környéki zsidóság mind nagyobb szükségét érezte egy nagy, minden más magyarországit felülmúló imaház építésének. 1859 elején már lényegében kész volt az épület. A felavatás mégis késett - csak szeptember 6-án került rá sor. Hogy miért? Nem tudjuk biztosan. Egyesek gyanítják, hogy Schwab főrabbi eíhunytával vita kerekedett, ki foglalja el megüresedett székét. Más teóriák szerint a városi elöljárók kérték meg a hitközséget, hogy az olaszországi harci események miatt tartsák üresen az épületet - egy esetleges hadikórház céljára. Tény, ami tény - szeptemberben történt a felavatás, és ezt az eseményt a város közvéleménye nagy egyetértéssel és szeretettel nyugtázta. S innen már csak időrendben néhány adat: 1902-ben felújították és bővítették az orgonát. Ezzel együtt jelentős változtatásokat is végrehajtottak. 1921-ben az első világháború tízezer zsidó hősi halottjának emlékére templomot - a Hősök templomát - kezdték építeni a szomszédos, Wesselényi utcai telken. Ott, ahol néhány évtizeddel előbb Herzl Tivadar, a „cionizmus atyja” látta meg a napvilágot. A templom végül is 1930-ban készült el - a mostani Zsidó Múzeum (fűtetlen) épületével együtt. A további történet? Mit írjunk? Talán csak évszámokat: 1938, 1941, 1944, 1945. A legutóbbi évszám már sok újat is jelent: január 18-án rombolták le a gettó falait. A templomon 27, belövésből származó lyuk éktelenkedett (egyikük-másikuk még nia is látható). A Nagytemplom és a Hősök temploma között hétezren nyugszanak a tömegsírban. Néhány emléktábla is került azóta a temetőfalra: a Hasomér hacair nevű csoport hőseinek a névsora és Szenes Hanna emléke. Most új emlékmű, Varga Imre alkotása kerülhet a figyelem középpontjába. Az Emanuel-alapítvány - Tony Curtis és az amerikai magyar zsidók közös vállalkozása - segíteni kíván a megrozzant, mára szinte életveszélyes, málladozó zsinagóga felújításában. Adomány ellenében az Életfa leveleire írhatják fel hozzátartozóik nevét azok, akik ily módon kegyeletet gyakorolnak és segítenek is egyszerre. A tervek készen vannak. A Revital nevű osztrák-magyar közös vállalat készítette őket. A költségtervezetet is. Ez nem csekély: a / r-\/ 15
