Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-19 / 12. szám
LŐRINCZE LAJOS ROVATA Furcsa nevek Egyik levelezőm írja, hogy egy cikket olvasott a tiszai hajózásról. Abban Vájjon József révészről írnak. Vajon hogyan, miért kaphatta valaki a Vájjon nevet?” A magyarázat elég egyszerű. Úgynevezett „szavajárási” névről van szó. Az egykori ős gyakran mondhatta beszéd közben ezt a szót: vájjon (vajon), ezzel kezdték csúfolni, emlegetni, és a végén rajta ragadt, a leszármazottak meg annak rendje-módja szerint örökölték. Lehet, hogy mikor valamit elmondtak neki, azzal fejezte ki kételkedését, hogy csak annyit mondott rá: vajon? Ami azt jelentette: nem nagyon hiszem, amit mondasz. Az is lehet, hogy környezete nem ismerte, nem használta a vajon határozószót, ezért tűnt fel, hogy ő meg használta; olvasta vagy hallotta valahol. Ismerünk-e több „szavajárási” eredetű családnevet? A névtani irodalom számtalan ilyen nevet tart számon, főként persze ragadványnévként, csúfnévként. De patinás, történelmi neveink között is akad nem egy ilyen. Közéleti szereplő volt például régebben a Bezzegh családnak több tagja, s ma is elég sokan viselik ezt a nevet. Nyilván kedves szava volt a névadó ősnek a bezzeg. Mondok nevű családokról is tudunk. Ezek őse nyilván úgy szokta elmesélni a vele történteket, hogy állandóan beleszőtte mondókájába a mondok szót. Találkozom a szomszéddal, jó idő van, mondok, de elkelne már egy kis eső, mondok. Ilyen „mondokoló" ma is elég sok van, s olyan is, aki a másikat idézve az azt mondja - népiesen aszongya - szót fűzi beszédébe. A ma használatos nevek között - tudtommal - nincs Aztmondja, de a régi írásokban találkozunk vele. Említettem, hogy a nyelvjárásokban - ragadványnévként - gyakori az ilyen szavajárási név. Vagy négy évtizeddel ezelőtt az egyik Heves megyei faluban, a névadási szokásokat kutatva, én is feljegyeztem ilyeneket. Egy asszonyt például csak Megyek Mánként , egy férfit csak Magadvagy ignácként emlegettek a faluban. Kiderült persze, hogy a valódi családnevük egészen más, de szójárásukról ez a név ragadt rájuk. Nem hagyhatom el végül egy ismert történelmi példa megemlítését. Tudjuk, hogy II. Ulászló királyt Dobzse Lászlónak nevezték a maga idejében, de azóta is így emlegetjük. Mert jó diplomataként minden javaslatra, kérésre azt felelte: dobzse. Azaz jól van, rendben van. Vajon miért van a ma élő hivatalos családnevek között viszonylag kevés ilyen szavajárási eredetű név? Egyszerű a magyarázat: a leszármazottak valószínűleg restellték a furcsa nevet s igyekeztek megszabadulni tőle, igyekeztek az esetleg mosolygásra vagy csodálkozásra ingerlő nevet valami mutatósabbra, előkelőbbnek látszóra felcserélni. Az egyháztörténet századai A nagy összefoglaló történeti munkák megírásától jó ideje ódzkodnak a történészeink. A szándékot alaposan hátráltatja a rendezőelvek tisztázatlansága és gyors értékromlása, valamint az a nagyon is materiális szempont, hogy aki ilyesféle hosszú és fáradságos szellemi teljesítményre szánja el magát, az bizony - mint a szólás mondja - a hideg vízre valót sem keresi meg véle. Ezért különös megbecsüléssel kell szólanunk a messze látó és nagy történelmi korokat átívelő tudású történetíróink egyikéről, Szántó Konrád ferences atyáról, aki rendje szellemiségéből fakadó szorgos odaadással készítette el A katolikus egyház története című robusztus, háromkötetes munkáját. Ezt megelőzően, fél évszázaddal ezelőtt, Bangha Béla és Ijjas József, majd 1948-ban Ijjas József egyedül vállalkozott az egyetemes egyháztörténet alapvonalainak felvázolására. Szántó Konrád szintézisének első kötete a Krisztus kereszthalálának 1950. évfordulója emlékére 1983-84-ben hirdetett szentévben jelent meg első ízben. Ebben a kötetben a keresztény ókor és középkor eseményeit foglalja össze 1517-ig, vagyis a lutheri reformáció kezdetéig. Bevezetőben az egyháztörténelem fogalmi, módszerbeli kérdéseit tisztázza és áttekintést ad az egyháztörténet-írás fejlődéséről. Függelékében a gazdag irodalmi hivatkozás mellett időrendi táblázattal, a római pápák, valamint a vizsgált történelmi kor legjelentősebb államának uralkodóiról adott jegyzékkel könnyíti meg az olvasó eligazodását a másfél évezred eseményeinek szövedékében. A második kötet a keresztény újkor eseményeit mutatja be Luther Márton 1517. évi fellépésétől az első világháború kitöréséig, majd a legújabb kort a II. Vatikáni Zsinatig, vagyis 1962-ig. A kötethez ezúttal is részletes időrendi táblázat, valamint a jelentősebb államok uralkodóinak - köztük az erdélyi fejedelmek - felsorolása kapcsolódik. A harmadik kötet több mint nyolcszáz, egyháztörténeti fontosságú, eredeti szöveget és dokumentumot tartalmazó forrásgyűjtemény, amely követi az előző két kötet tematikus és szerkezeti felépítését. A tudós szerző az első két kötet leíró részeit alátámasztó szövegeket alapos keletkezés- és kortörténeti, valamint életrajzi bevezetőkkel és magyarázatokkal látta el. A küllemében is mutatós, térképekkel és színes táblákkal illusztrált munkát immár második kiadásban jelentette meg az Ecclesia könyvkiadó. PUSZTASZERI LÁSZLÓ A bemutatott művet 70 USD (vagy ennek megfelelő más valuta) ellenében, mely a postaköltséget is magába foglalja, a Magyar Világ Kft. (Pf. 93, Budapest 1388) készséggel megküldi. II KÖNYVESPOLCH KERESZTREJTVÉNY Új városok Változások Magyarország térképén. Idén március elseje óta 39 község kapott városi rangot az Elnöki Tanács határozata alapján. Az új városok közül mutatunk be néhányat vastag betűs sorokban. VÍZSZINTES: I. Keltező. 6. Nagy étkű, falánk ember. II. A mindennapi élet egyik megkönnyítője. 17. Régi űrmérték. Körülbelül fél hektoliter. 18. István becézett alakja. 20. Csattog a vonatkerék. 21. Kerékpárversenyzők szorosan együtt tartó csoportja. 22. Veres Péter író szülőhelye a Hortobágy szélén, amely nevében már eddig is város volt. 25. Zala megyei határátkelőhely Magyarország és Jugoszlávia közt. 27. Ajándékozni. 28. Múlt századi politikus, a Batthyány-kormány minisztere (Gábor). 30. Szabad elhatározás, kedv, régiesen. 31. Rétes jelzője. 32. A fejemre. 34. Rendben van, amerikai ízű szóval. 37. Omladék. 39. Vas betűi keverve. 41. A csomagolás súlya. 43. Bőséges. 44. Meghatódva vagy halkan, akadozva mond valamit. 47. Ágneske. 48. Szlovákiai város híres dómmal, benne Rákóczi sírjával. 51. Akvárium lakója. 54. Erdélyi város a Szilágyságban, a Wesselényi család régi híres kastélyával. 56. Ceruza. 60. Testrész. 61. Öröm, élvezet, régies szóval. 62. Sportolók öltözete. 63. Kacskaringós vagy aprólékos díszítmény, névelővel. 64. Zúdító, árasztó. 66. Apró jégkristályokban lecsapódó párából keletkező csapadék. 68. Színvonalas. 71. Romantikus francia írónő a múlt században (George). 72. A légnyomás egysége a fizikában. 74. Valaha Szabolcs vármegye székhelye volt ez a tisztántúli község, de aztán az épülő vasúthálózat elkerülte, és így háttérbe szorult. 77. Egér menedéke. 80. Dél, angolul. 82. A magyar katolikus egyház egyik vezető alakja volt (József). 1943-tól kalocsai érsek, majd a magyar katolikus püspöki kar elnöke. 83. Alkalmazott, rövidítve. 85. Csonthéjas gyümölcs, névelővel. 87. Elragadtatott kifejezés, akkor, ha valami nagyon tetszik. (Két szó). 88. Állatkert. 89. Masina. 91. Szilaj. 92. Más szóval, illetve. 93. Onnan. 95. Alkalmilag szünetelő. 98. Széchenyi Zsigmond vadászkönyve. 100. Móricz Zsigmond „boldog embere” (György). 101. Vonat része. 102. Magyarországon élő szerbek régi neve. 104. Egyforma betűik. 105. Igazak egynemű betűi. 107. Arcra mért ütés. 110. Költői hitvallás: ... poetica. 111. Hosszú fadarab. Atlétikában ugrók is használják. 113. Előtagként a sugárzásra utal. 116. Európai Labdarúgó Szövetség, rövidítve. A Magyar Labdarúgó Szövetség is tagja. 119. A kocsirúdhoz erősített kötelek, szijak vagy láncok. 122. Nem kell már több. 124. Üdülőhely a Velencei-tó partján, ahol nyáron zajlik az élet. 127. Ipari központ a Duna partján, Komárom megyében. Nevével ellentétben immár városi ranggal. 129. Női becenév. 130. Drágán meg kell fizetni érte: ... van annak. 131. A magyar nemzeti szobrászat múlt századi megteremtője (Miklós). 132. Mecset fele! 133. Hallgatag. 134. Fizikai fogalom. 135. Csokonai egyik ismert verse: Szegény ... a táborozáskor.
