Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-19 / 12. szám

Az alkotmánytól a kisebbségijogokig

saság hasábjain, 1925. október 1-jén

íanjr«» »................. ....,....i... ■ ***‘

___——»»»iss*.,

hulláin** hrk ’ v,jn^ukúlön''jnr''- , i , k rooilan»ií » be^ ,|!Íntorrarta'om J*6 m,g kel

1 -fÄ ““-“r te*. «£ Ä. p-1 ssA.- • , be kölfóW« nlgí^*tJeniénvrk. \ «érint mi "em ^'^betűnk,

jeiók. Jj * i élku\. Árok a ,ai . ,apokban meg- , f S(„rrJ>'a!oa,''f .^1>Jnk. hogy

akaiö«''-TM'1''*' mo»lan»Sg»f* ,Urotorraiialom *> „ kell allal',wn . fof.

k» •r**?JSLe*tU *~*&**ÍZ\ namákban égik «,

ifit 1 "««»6 B«14‘. a let^nf'. ott

S‘tr»lfo«»«a Jl -»a abelyae. Magyar

ííü‘ i Sait - „.a. mádaaere- | A ***®^\. Í államhaxUr

,m •— ellendirrailave altéit teovlcgc küWnitn.e■>p“".'“r’SU,. -• -í

Mint a lapok nemrégiben hírül adták: megalakult az Emberi Jogok Magyar Bizottságának hazai tagozata. A társadalmi szervezet neve talán magyarázatra szorul, főleg az, hogy mit is jelent a „hazai tagozat” kifejezés. Arról van szó, hogy már a két világháború között megalakult Párizsban az Emberi Jogok Magyar Ligája, ám a magyarországi tagozat létrehozására csak most, napjainkban érett meg a politikai helyzet. A párizsi liga - ezt felismerve - március első napjaiban felkért néhány neves magyarországi tudóst és írót e társadalmi szervezet létrehozására. Köztük volt Antall József, a Semmelweis Orvostudományi Múzeum és Levéltár főigazgatója, Benda Kálmán történész, Csoóri Sándor író, Göncz Árpád író és műfordító és Vásárhelyi Miklós sajtótörténész. Az alakuló közgyűlésen, amelyet néhány hete tartottak meg Budapesten és amelyen a szervezet alapszabályzatát elfogadták, a társaság vezetőségét is megválasztották. Cspóri Sándor az elnöki, Göncz Árpád az ügyvezető alelnöki, Vásárhelyi Miklós az alelnöki és Szávai János a főtitkári tisztet tölti be. Az újonnan megválasztott főtitkárt, Szávai Jánost, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkara világirodalmi tanszékének vezetőjét kérdeztük a társaság céljairól.- Kicsit korán érkezett ez a kérdés, mert még társaságunk bejegyzése sem történt meg, most van folyamatban. Ennek ellenére vannak konkrét elképzeléseink a tennivalókról. Az már egyértelműen körvonalazódott, hogy tevékenységünket különböző munkacsoportokban fogjuk kifejteni. Elsőként két munkacsoportot hozunk létre, az egyik az alkotmánnyal, és a törvényhozással kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, a másik pedig a külföldön élő magyar kisebbség helyzetét.- Ismertetné kicsit részletesebben is a két szekció célkitűzéseit, valamint, hogy kik dolgoznak majd bennük?- Ma már egyre inkább nyilvánvaló, hogy Magyarországon a jogrendszer nincs tökéletesen kidolgozva, illetve nem mindenben felel meg az ENSZ 1948-as és 1966-os emberi jogokkal kapcsolatos deklarációjának. Sajnos azt kell mondanom, hogy nálunk az emberek nincsenek tisztában sem jogaikkal, sem pedig kötelezettségeikkel. Ez nemcsak a „kisemberekre” igaz, hanem a hatalom képviselőire, magára a kormányra is. Az egyik munkabizottságnak - amely főként jogászokból áll majd - az lesz a feladata, hogy az alkotmánymódosításnál, a törvény-előkészítésnél és a törvényhozásnál őrködjék, hogy az emberi jogok ne sikkadjanak el, hanem egyértelműen érvényesüljenek. A kisebbséggel foglalkozó munkabizottság feladata - ebben a bizottságban a legkülönbözőbb foglalkozású emberek tevékenykednek - azt hiszem nem szorul magyarázatra, és azt sem kell bizonygatnom, hogy lesz ennek a szekciónak is elég dolga. Elsőként például - az Emberi Jogok

Nemzetközi Szövetségének megbízásából - egy tanulmányt készít a munkacsoport a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség helyzetéről.- Milyen kapcsolata van jelenleg és milyen lesz a jövőben az Emberi Jogok Magyar Bizottsága hazai tagozatának és az ugyancsak párizsi székhelyű nemzetközi szövetségnek?- A szövetség képviselői két ízben jártak nálunk Magyarországon, egyszer tavaly ősszel, amikor a romániai menekültek helyzetével kapcsolatban folytattak nálunk tényfeltáró vizsgálatot, másodszor pedig az alakuló közgyűlésünk idején, május elején. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége elnöke, Dániel Jackoby és főtitkára, Patrick Baudauin ígéretet tett arra, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbséggel foglalkozó tanulmányt a szövetség folyóiratában megjelenteti, s így ezt a problémakört is megismerheti az egész világ.-Az emberi jogok kategóriájához a nemzeti kisebbségen és az alkotmányozáson kívül számos egyéb, kiemelten kezelendő kérdés is hozzátartozik, egyebek közt az élethez való jog, a szabadsághoz való jog, a vallásszabadság kérdése, az egyesülési jog stb. Az Önök társasága ezekkel a kérdésekkel mennyiben kíván foglalkozni?- Szándékaink szerint az emberi jog gazdasági, kulturális és szociális területeivel is foglalkozunk majd. Példaként említeném, hogy néhány nappal az alakuló közgyűlésünk után egy levelet hozott a címemre a posta, amelyben egy budapesti nyugdíjas ügyvéd, dr. Rákos Győző emelt szót az idős emberek tarthatatlan és egyre rosszabbodó helyzete ellen. A többoldalas írásban rávilágít arra a tényre, hogy ma Magyarországon a nyugdíjasok egy részének az alapvető jogai sincsenek meg, például alacsony nyugdíjukból még a megélhetésük sem biztosított. Társaságunknak és személy szerint nekem is feltett szándékom, hogy a levélben leírt problémát megvizsgáljuk és az öregek helyzetének jobbításáért a magunk eszközeivel mindent megteszünk.- Miből tartja fenn magát a társaság ?- Az alakuláshoz kaptunk némi anyagi segítséget külföldről. Egyéb támogatásra pillanatnyilag nem számíthatunk. Elképzelésünk az, hogy egy alapítványt is létrehozunk, részben azért, hogy a későbbiekben fenntartási költségeinket fedezni tudjuk. Igaz, nagyobb kiadásaink nincsenek és talán nem is lesznek, merthogy a társaságnak nincs fizetett alkalmazottja, nincs saját irodája. Összejöveteleinket eddig is, ezután is kölcsönkapott helyiségben rendezzük.- Mégis megkérdezném, hogy aki érdeklődik tevékenységük iránt, vagy támogatni óhajtaná önöket, hová írhat?- A Bibó István Szakkollégium címére: Budapest XL, Ménesi út 12., 1118.

Á. É.

15