Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
Fejezetek Erdély történetéből A honfoglalás Beszélgetésünk egy történelmi sorozat első része, amelyben Erdély történetét kívánjuk nagy vonalakban áttekinteni. Erdély földrajzi, egyszersmind történelmi fogalom. A Kárpát-medence délkeleti része, a nagy földrajzi tájon belül külön egységet képez. Dél és kelet, Havasalföld és Moldva felé a Kárpátok 2000 méter fölé nyúló vonulata zárja le, nyugat és észak felé a könnyen járható magyar középhegység. Régi magyar neve Erdőéivé, azaz az erdőn túli terület (ennek fordítása egyébként a latin Transsylvania) arra mutat, hogy a Nagyváradnál kezdődő bihari erdők mögött kezdődött, az Alföld felé a Királyhágó, a Felvidék felé a Meszeskapu volt a határa. Ez az Erdély a honfoglalástól az 1920. évi trianoni békéig Szent István koronájának szerves része volt. A magyar királyságon belül kezdettől fogva bizonyos kormányzati különállást élvezett, a török hódítás idején a 16-17. században önálló életre kényszerült, majd a bécsi Habsburg-politika másfél évszázadon át külön tartományként kezelte. A táj tehát történelmi fogalommá lett, de ez 1920-ig csak a földrajzi értelemben vett Erdélyt jelentette. Ezer éven keresztül Erdély politikai irányítása a magyarok kezében volt. Erdély fejlődését, történeti arcának alakulását azonban az itt együtt élő három nép, a magyar, a román és a szász együttesen alakította ki. Az önálló fejedelemség korában az erdélyi állam területe a történelmi Erdélyen kívüli magyarországi részeket is magába zárta, de elnevezésben ezeket mindig megkülönböztették. Az erdélyi fejedelmek címe is így hangzott: Erdély fejedelme és Magyarország részeinek ura. Ma tudjuk, a Magyarországtól 1920-ban Romániához csatolt egész keleti Magyarországot Erdélynek nevezik. Erdély története visszanyúlik az emberiség őskorába. A dákok, gótok, gepidák után a népvándorlással érkező hunok, majd avarok vették birtokukba, s a 800-as évek végén szállták meg a magyarok. Beszélgetéseinkben a korábbi időkre nem térünk ki, áttekintésünket a magyar honfoglalással kezdjük. Bóna István professzort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárát, az ismert régészt kérdeztem:- Mikor, hogyan és milyen ütemben szállta meg a magyarság Erdélyt?- Bizánci források szerint a magyarok valamikor a 830-as években jelennek meg a Szeret és az Al-Duna vidékén, ekkor kerülnek kapcsolatba a Bizánci Birodalommal. 862-ben, majd később, 881-ben, 892-ben és 894-ben már eljutnak a Kárpát-medencébe, részben a morvákkal, részben a karoling Egy előadás sorozat közlesét kezdjük meg, amely Erdély tör ténetét ismerteti a magyar honfoglalástól kezdve. Szerzői a kérdés legjobb magyar szakemberei, régészek, demográfusok, irodalom és művészettörténészek, néprajzosok és per sze elsősorban historikusok, akik beszélgetés formájában közük a tudományos kutatások eredményeit, bőven idézve az egykori dokumentumokból A sorozat első ízben a Magyar Radio műsorában hangzott el. A beszélgetések vezetője Ben da Kálmán, szerkesztője Kerekes István volt. 1 frankokkal szövetségben. Elsősorban a Dunántúlon, Pannóniában hadakoznak, hol az egyik, hol a másik fél megbízásából. Ezek a katonai akciók valószínűleg a legkönnyebben járható szorosokon, feltehetően éppen a Vereckei-szoroson keresztül érték el a Dunakönyök vidékét. Innen rögződhetett a magyar hagyományban olyan mélyen és élesen az, hogy a honfoglaló magyarság Árpád vezetésével teljes egészében a Vereckei-hágón jött be mai hazánkba. Az a történeti forrás, amely ezt a vereckei honfoglalást mint egyedüli útvonalat tünteti fel, Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a I3. század elején keletkezett Gesta Hungarorum-á. „A hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondanak és a hét kun vezér, akik a magyarokhoz csatlakoztak, rokonságukkal meg férfi és nőcselédeikkel egyetemben útrakeltek Pannónia földjére. A Havas-erdőn áthaladva a hungi részekre szálltak. Midőn pedig odaérkeztek, azt a helyet, melyet először foglaltak el, Munkácsnak nevezték el azért, mivel igen nagy munkával, fáradsággal jutottak el arra a földre, amelyet maguknak anynyira áhítottak. Ott aztán, hogy fáradalmaikat kipihenjék, negyven napot töltöttek és a földet kimondhatatlanul megkedvelték.”- Ezt még annak idején valamennyien így tanultuk...- Én úgy gondolom, hogy ez a megállapítás abból következett, hogy a honfoglalással kapcsolatban Anonymusnak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint valamennyi más forrásnak. Ugyanakkor, a magyarok története, az ős Gesta Hungarorum, amelyiknek a legrégibb szövegei, a magja valószínűleg az 1050-es I060-as évekből szár-2 28
