Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-05-22 / 10. szám
Közélet - diplomácia TÖVISES UTAK Pozsgay Imre államminiszter Londonban járt, az ősszel esedékes magyar kulturális hetek meghirdetése alkalmából. A vezető magyar politikust fogadta Margaret Thatcher brit kormányfő és Sir Geoffrey Howe külügyminiszter. A Thatcher aszszonnyal folytatott megbeszélést Pozsgay „roppant szívélyesnek” minősítette. Mint elmondta, Thatcher a történelemben példa nélkül álló vállalkozásnak nevezte azt, hogy Magyarországon az egyeduralmi formáról felülről kezdeményezett demokratikus átalakítást hajtanak végre, s kifejtette azt is, hogy Nagy-Britannia szívesen nyújtana támogatást a siker érdekében. * A Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete önállósult a párttól, autonóm szervezetek szövetségévé alakult át és nevéből elhagyta a kommunista jelzőt. A küldöttek a KISZ megszűnését deklaráló kongresszusuk folytatásaként máris megtartották a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) első országos gyűlését. Sürgették, hogy ezentúl a többi ifjúsági szervezet is részesüljön állami támogatásban. * Nagy feltűnést keltett az a kétrészes interjú, amelyet Alexander Dubcek pozsonyi otthonában adott a Magyar Televízió Panoráma című műsorának. A Csehszlovák Kommunista Párt 1968 augusztusában elmozdított vezetője a prágai tavaszról, a Varsói Szerződés országainak katonai beavatkozásáról - ebben Magyarország szerepéről -, a „Brezsnyev-doktrínának” való ellenállás esetleges lehetőségéről beszélt. A csehszlovákiai sajtó - olvasói leveleket is közölve - éles hangon bírálta, hogy Dubcek kifejthette véleményét, s hogy ehhez a Magyar Televízió nyújtott lehetőséget, beavatkozva ezzel Csehszlovákia belügyeibe. A budapesti csehszlovák nagykövet Nyers Rezső államminiszternél csodálkozásának adott hangot az ügy miatt. A magyar politikai vezetés hangsúlyozta, hogy az interjú nem a magyar hivatalos álláspontot tükrözi, ám tiszteletben tartják a televízió szerkesztőinek önállóságát. * Budapesten a hagyományoktól eltérően az idén nem volt felvonulás május elsején. Ehelyett a hivatalos szakszervezetek és az MSZMP szervezésében nagygyűlést tartottak, míg a független szakszervezetek és az ellenzéki pártok külön majálist rendeztek a Népligetben. A nagygyűlésen Nagy Sándor, a Szaktanács főtitkára bírálta a kormányt, amiért még mindig nem dolgozott ki megfelelő programot a gazdasági és társadalmi válság megoldására. A kormánypárt főtitkára, Grósz Károly viszont azt mondta, hogy vannak látható jelei a gazdasági kibontakozásnak. Grósz kijelentette, hogy a jelenlegi pártvezetés elhatárolja magát a régi hibáitól, ugyanakkor úgy vélte: nem szabad büntetőjogilag felelősségre vonni a rossz döntéseket hozó vezetőket. * A Minisztertanács határozott arról, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja felül Nagy Imre és társai perének iratait. Ezért utasították a belügyminisztert, hogy adja át az 1958-ban hozott ítéletek iratait. Ez meg is történt, a 88 kötetnyi anyag felülvizsgálatát a szakértők megkezdték. Egyes fontos dokumentumok a Szovjetunióban, illetve Jugoszláviában vannak, ezeket is át kívánják nézni. A Minisztertanács kinevezte azt a bizottságot is, amelynek feladata az 1945 és 1962 közötti koncepciós büntetőügyek felülvizsgálata. * A budapesti katonai bíróságon elítéltek két rendőrt, akik Tiszafüreden januárban törvényellenesen bevittek az őrszobára két fiatalt, majd összeverték őket. Az ügy főszereplője, akit már kitettek a rendőrségtől, első fokon két és fél év börtönt kapott, fölöttese, aki asszisztált az esethez, nyolc hónap fogházat. * Május másodikán megkezdték a magyar-osztrák határon húsz éve telepített elektromos jelzőrendszer lebontását. A 260 kilométer hosszan kiépített rendszer mellett megszüntetik a határátlépők lábnyomát rögzítő nyomsávot is. Az osztrák vezetők táviratban üdvözölték a „vasfüggöny” felszámolásának kezdetét. A munkát a jövő év végéig fejezik be. A Fiatal Demokraták Szövetségének mintegy húsz tagja ülősztrájkot tartott a Belügyminisztérium előtt, tiltakozva a tagjait és más állampolgárokat ért rendőri atrocitások miatt. A minisztérium sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi időben egyes rendőrök a hatalommal visszaélve - úgymond - meg nem engedett cselekményeket hajtottak végre. * Harmincegy szovjet harckocsi elszállításával - Kiskunhalasról - megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. A kétlépcsős csökkentés azt jelenti, hogy az idén és jövőre több mint tízezer katona, 450 tank, valamint 200 löveg és aknavető hagyja el Magyarországot. * Az Országgyűlés elnöke szerint elképzelhető, hogy már őszre vagy jövő tavaszra előre kell hozni a parlamenti választásokat. Szűrös Mátyás úgy vélekedett, hogy a jövőben folyamatosan működő parlamentre lesz szükség. Mint mondta, a jelenlegi parlamentet feloszlatni nem lehet, a testület a jelenlegi törvények szerint csak önmagát oszlathatja fel. Szűrös úgy fogalmazott, hogy a magyar országgyűlés legitim, de összetétele vitatható, mert 1985 óta megváltozott a politikai helyzet. A képviselőknek a párttörvény és a választójogi törvény elfogadása után kell dönteniük a választások esetleges előrehozásáról, hogy ezzel is segítsék a belső megegyezést az országban. * A Magyar Szocialista Munkáspárt kész tárgyalásokat kezdeni az ellenzékkel a parlamenti választások időpontjáról. A Politikai Bizottság ülésén egyetértettek abban, hogy az egypártrendszer kereteire szabott 1983- as választási törvény elavult és ezért újat kell kidolgozni. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy a nyugateurópai baloldali pártokhoz hasonlóan átalakítják a párt felépítését és eszerint a lakóhelyi pártszervezetek lesznek a politizálás legfőbb bázisai. Határoztak arról, hogy ezentúl az MSZMP nem szól bele az állami és gazdasági tisztségek betöltésébe. Ugyanakkor más magyar pártokhoz hasonlóan a Magyar Szocialista Munkáspárt is saját jelöltet kíván állítani az általa fontosnak tartott állami vagy gazdasági posztokra. * A magyar ellenzéki pártok és szervezetek sürgetik, hogy a kormánypárttal együtt dolgozzák ki az új választások rendjét, illetve a békés, demokratikus átmenet szabályait. Többek között erről tanácskozott az ellenzéki kerekasztal. A bécsi Pazmaneum méltóságteljes épületében szokatlan hangulatú estét varázsolt az egyesületi közgyűlésre érkező erdélyi magyarok csoportja. Egymásnak örvendező pillanatok után máris elhangzik a leggyakoribb kérdés: mi híred otthonról, megkaptad már a papírt? Nézem az előcsarnokban beszélgetőket: többségük fiatal, egyedül vagy párban, s néhány középkorú házaspár. Egy évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, azzal a céllal, hogy a lehetőségekhez képest segítsék egymást, s az ország szokásaiban járatosabbak adjanak tanácsokat a többieknek, a letelepedés, a munkaszerzés, a beilleszkedés gondjaiban. Ezen a közgyűlésen az elmúlt év eredményeit és tapasztalatait summázták. 1986-ban érkezett Ausztriába az első nagyobb erdélyi magyar hullám, amikor Magyarország még nem fogadta be az Erdélyből menekülőket. Akkor főleg értelmiségiek jöttek és jól képzett szakmunkások. Értékes szakemberek vesztek el így Magyarország számára. Sokan mentek tovább Kanadába, Ausztráliába. Ausztria ma már nehezen ad menedékjogot, Magyarországra tanácsolják az erdélyieket. Azoknak, akik két-három éve itt vannak, anyagilag talán jobb a helyzetük, mint magyarországi sorstársaiknak, de sokan még a lágerben élnek, mások az idegenséggel, a nyelvi problémákkal küzdenek. Az egyesület vezetői beszámoltak arról, mennyi nehézséggel járt, amíg az osztrák hatóságokkal elfogadtatták az egyesületet, főleg azt, hogy az erdélyi menekülteket képviselik és hidat akarnak teremteni közöttük és a hatóságok között. Felvették a kapcsolatot a bécsi magyar nagykövetséggel is, mivel sok a közös gond. Az egyesület saját erőből megjelentetett kiadványában sokoldalúan tájékoztatja tagjait minden lényeges tudnivalóról. Nem kis izgalmat váltott ki az a hír, hogy mintegy 7000 menekült - köztük 3000 körüli magyar is - válik hajléktalanná a panziós rendszer felszámolása következtében. A közgyűlésen részt vett a magyarországi Erdélyi Magyarok Egyesületének a képviselője is. Hozzászólásában felhívta a figyelmet a minél pontosabb, kölcsönös információkon alapuló együttműködés szükségességére. Beszámolt róla, hogyan alakult a Magyarországon letelepedettek helyzete, valamint arról, amit egyesületük a tagságért tesz. A jelenlévők nagy tetszéssel és elismeréssel fogadták a tervezett, kalákában készülő Erdélyi Házról és Templomról szóló bejelentést. Az erdélyiek Magyarországon felépitendő temploma a magyarság összefogásának a szimbólumává válhat, hiszen megvalósulása nem képzelhető el a világban szétszóródott magyarok közreműködése nélkül. Z. K. 5
