Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-05-08 / 9. szám

LŐRINCZE LAJOS ROVATA Bojtos szólások A Magyar szólások és közmondások című kötetet lapozgatom, O. Nagy Gá­bor gazdag gyűjteményét. Azt nézege­tem, keresem benne, milyen módon és mértékben fordulnak elő szólásaink, közmondásaink között a hét napjainak a nevei. Érdekes módon legtöbbször a péntek fordul elő könyvünkben. Azt is megtaláltam a gyűjteményben, amelyet gyerekkoromban a legtöbbször hallottam, hogy tudniillik: hosszabb a péntek, mint a szombat. A lányoknak szoktuk mondani, ha az alsószoknyájuk hosszabb volt, mint a felső, tehát az aljá­ból egy-két ujjnyi kilátszott. Mint O. Nagy Gábor könyvében olvasom, annak az embernek is szokták mondani, aki­nek az egyik gatyaszára hosszabb volt, mint a másik. Ami a legfeltűnőbb: a péntekkel kap­csolatos szólások többsége a nélkülözés­re, szegénységre, soványságra, éhezésre utal. Sovány, mint a péntek; szegény, mint a péntek; fösvény, mint a péntek; sőt: rút, mint a péntek. Talán mondanom sem kell, hogy a pénteki soványság, szegénység, fösvény­ség magyarázata nagy valószínűséggel az általánosan elterjedt és valamikor ál­talánosan gyakorolt pénteki böjtölésben van. S a péntekek között is a legfonto­sabb, legnevezetesebb a nagypéntek, amikor - Krisztus szenvedéseinek és ke­reszthalálának emlékére - még jelentő­sebb a böjtölés, mint más alkalommal. A nagypéntek a böjtölés szimbóluma; a zsírtalan, sovány ételeket idézi, ezért is mondták a nagyon sovány emberre: so­vány, mint a nagypéntek. Nem tudom pontosan, más vidéken mi volt a szokás, de az én falumban mi reformátusok is megtartottuk a nagy­pénteki böjtöt. Olyan formában, hogy akkor nem volt illendő húst enni, zsíro­sán, rántással főzni, hanem például tejes vagy tejfölös lencselevest vagy keszőce­­levest ettünk, utána meg mákos tészta, otthoni néven mákos mácsik került az asztalra. Mindez persze nem hivatalos egyházi előírás alapján történt, a hittan­órán inkább a böjt ellen kaptunk némi erősítést. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy nem az a bűn, ami a szá­jon bemegy, hanem ami azon kijön: a hamis beszéd, hazugság, mások megszó­­lása, káromkodások. Amiben - úgy gon­doltam akkor is - igen sok igazság van. De - mondom - a többség azért tartóz­kodott nagypénteken a hústól és a zsíros ételektől. Ezért is mondták az olyan em­berről, aki valamihez egyáltalán nem ér­tett, hogy: annyit tud róla, mint nagypén­tek a disznótorról. Azaz - semmit, mert nagypénteknek valóban semmi köze se lehetett a disznótorhoz. A nagy csendes­séget meg ezzel a szólással érzékeltették: nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. LEMEZBEMUTATÓ Benedek Elek Székely tündérország gyönyörűséges mesevilágába kalauzol bennünket Bene­dek Elek, akinek nevét széles e hazában és határainkon túl, de főként Erdélyben, nincs, aki ne ismerné, vagy szüleitől, nagyszüleitől ne hallott volna róla. Mindössze négy mese szerepel a Hun­garoton hanglemezen, az egyik oldalon az Otromfotrom, A sárig kicsi kígyó és A szegény ember és az ördög című mese, ezekről egyetlen szót sem szólunk. De a másik oldalon hallható Az aranygyapjas kosok című, se vége se hossza meséről egyet és mást el kell árulnunk. Őszülő nagymama létemre egyre na­gyobb izgalommal hallgattam. Nincs az a krimi a televízió esti műsorán, ami hozzá hasonló lett volna az utóbbi idő­ben. Adva van egy gazdag pásztorle­gény, akinek kilencvenkilenc juha és há­rom aranygyapjas kosa van. Képzelhe­tik, milyen féltve őrizte őket a legény, aludni is úgy aludt, hogy csak a fél sze­mét hunyta le, a másikkal mindig a ko­sokat nézte. A baj ott kezdődött, hogy a juhokat etetni kellett. Ott ütött ugyanis tanyát és etette a szénával az állatokat, ahol nem lett volna szabad. Jött is az óriás, aki akkora volt, hogy a feje az eget verte, és ráparancsolt a juhászra, hogy azonnal ölje meg harmadát a ko­soknak, juhoknak, mert aznap még nem früstökölt, azaz nem reggelizett. Nem is mesélem tovább, mert borsó­zik a hátam, csak még annyit közlök, hogy juhász barátunk nemcsak gonosz óriásokkal találkozott, hanem kedves, ősz öregemberrel, és persze egy szép, fiatal leánnyal, s hiába lép közbe mind­untalan egy gonosz boszorka, lakoda­lom a vége a mesének, mégpedig olyan, hogy a kutyák is kalácsot ettek, nem ke­nyeret. A meséket Juhász Róza és Mácsai Pál mondja el. A hanglemezborító Navratil Zsuzsanna grafikája. Ő gondoskodott arról, hogy a mesevilág sok-sok kelléke szerepeljen a rajzon. Van itt zöld nö­vényzetbe és fehér fellegekbe ágyazva egy olyan palotaegyüttes, amelyiknek csúcsai az égre merednek. Erkélyeket, teraszokat is látunk, ám ha jobban meg­nézzük, mintha jellegzetes díszítésű er­délyi házikókból emelkedne a tündérpa­lota, hintóval, lovas szekérrel, fejkendős nénikékkel, tornácról kíváncsiskodó fér­finéppel, lovon ülő királyfival, és seprű­nyélen röpdöső boszorkánnyal. Mert nélküle nem mese a mese. HERNÁDI MAGDA Az ismertetett lemezt készséggel elküldjük olvasóinknak, a postaköltséget is magában foglaló vételár (8 USA-dollár vagy ennek meg­felelő más valuta) megküldése után. Az átuta­lást kérjük az MNB 204-88426 számlára vagy a csekket a kiadó címére: Magyar Világ Kft. 1068 Budapest Benczúr u. 15. KERESZTREJTVÉNY Hét utca Veress Miklós kortárs költő Hét utca című verséből idézünk négy sort a vas­tag betűs sorokban. VÍZSZINTES: 2. Hártyavékony tész­tából és a közé göngyölt töltelékből álló sütemény. 5. A hal petéje. Halászlében finom csemege. (Már annak, aki kedve­li.) 9. Betű kiejtve. 12. Lovat gyorsabb mozgásra ösztökélő eszköz. 14. Le-fel. 16. . . . kap; mehet szabadon. 18. Az idé­zet első sora. Zárt betű: U. 21. A tizen­három vértanú jelzője. 23. Baromfinak főleg levesbe való része. 24. Fafajta. 26. Étkezéshez fogyasztott könnyed, szeszes ital. 28. Kiinduló tétel. 31. Utánpótlás­csúcs rövidítve. 32. Mesealak. 33. Csen. 34. Zenei hang. 37. Valaminek a vízben tartása. 39. Utó ellentéte. 40. Debrecen­ben élő költő volt (Gábor). 42. Orrocs­ka. 43. Ahogyan az ábécé kezdődik, de fordítva. 44. Attila hun uralkodó máso­dik felesége. 47. Az idézet negyedik sora. Zárt betűk: E, T, L. 51. Föld - közismert latin szóval. 52. Növény része, névelő­vel. 53. Szövetség, egyesülés. 54. Dobot megszólaltat. 56. Vízinövény. 57. Táplál­kozott. 59. Fényes, sima felületű, nehezí­tett kelme, névelővel. 61. Szép szál le­gényjelzője. 62. Folyami átkelőhely. 63. Aladár becézve. 64. Jelentős költőnő századunk első felében (Ida). 65. Moll jellegű hangsor. 66. Tan betűi keverve. 67. Okmány. 68. Fa nemesítése. 70. ... szentmárton; község Kalocsa közelé­ben. 73. Svájci és spanyol autók jele. 74. A verseny eredménye ellen tiltakozó. 75. Műsor szórása. 77. Budapesti Nemzet­közi Vásár. 78. Időben ment a vonathoz. 84. Táv betűi keverve. 86. A közelmúlt ismert jellemszínésze (Lajos). 87. Esik. 88. Kesernyés ital tréfás neve, névelővel. 89. Seben keletkező bevonat. 90. Zavar­ja a fényképfelvételt. 93. ... ad rá; ki­váltja. 94. Belsőleg azonosul. 95. ... gu­bát cserél; semmit sem nyer. 96. Kettős betű kiejtve. 98. Megszabadul. 102. Pél­dául a levesek, makaróni, főzelékek. 106. ... herceg; Borogyin operája. 107. Baromfi. 109. Tanít, képez. 110. Váratla­nul alakult. 114. Valaki más (két szó). 115. Az ilyen kenyeret sokan szeretik, bár rengeteg kalóriát tartalmaz. 116.... Luka; bányaváros Jugoszláviában, Boszniában. 117. Növekszik, fejlődik. 118. ...-az is. 119. Piros színű keszeg. FÜGGŐLEGES: 1. Tokaj híres bora. 2. Az ő személyéről. 3. Kérelemben van! 4. Rendezvény. Egyben napszak is. 5. ... regénye; Gárdonyi Géza műve. 6. Főzeléknövény. 7. Dél-európai főváros a Tevere partján. 8. Rádióműsor sugár­zása. 9. Szomjunk oltója. 10. Tányér pe­reme. 11. ... mater dolorosa; régi mise­ének, amit megzenésített Palestrina, Per­­golesi, Rossini és Dvorák is. 12. Kártyát ad a partnereknek. 13. Fűtőanyag. 14. Szent István király egyetlen fia. 15. Ugyanaz, mint a függőleges 1. számú 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents