Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-05-08 / 9. szám

tem az egész világon nincs még egy ország, ahol hasonló lenne a hazai és külföldi vadá­szok aránya. Gondoljuk csak meg! Olaszor szágban kétmillióan vadásznak, Franciaor­szágban szintén kétmillióan, az NSZK-ban 300 ezren. Ha náluk is arányosan annyi kül­földi vadászt engednének be, mint mi, akkor Olaszországban és Franciaországban nyolc­­százezer, az NSZK-ban pedig több mint százhúszezer idegen vadászhatna. Erről per­sze szó sem lehet sehol.-A mi helyzetünkben talán örülni kellene, hogy ilyen nagy az érdeklődés a magyarorszá­gi vadászati lehetőségek iránt.- Önmagában a nagy kereslet nem jelent semmit. Sajnos a szolgáltatásaink színvonala gyakran elmarad az igényektől. így aztán né­ha megjelennek a magyar vadászatokról ke­mény bírálatok is külföldi szaklapokban, és ez sokat árt nekünk, ha a jövőre is gondo­lunk.- Ön szerint tudnánk még több külföldi va­dászt fogadni, ha lenne rá igény ?- A jelenlegi vadgazdálkodás mellett nem. Előbb ezen kellene változtatni, méghozzá sürgősen.- Pedig úgy tudom, hogy Európában kevés helyen jut egy vadászra 300 hektárnyi terület, ami igen magas arány.- Az igaz, de arról se feledkezzen meg, hogy a vadgazdálkodásunk milyen. Fino­man fogalmazva túlságosan is „külterjes”, vagyis, amit a jó isten megteremtett, az van, de tőkét ebben az ágazatban hosszú időn ke­resztül csak az állami vadászterületeken fek­tettek be, amely az ország vadászterületeinek csak 18%-át teszi ki. így aztán az apróvadál­lomány egyre csökken, s ma ott tartunk, hogy apróvadból, fogolyból, fácánból, nyál­ból a legjobb évben sincs a fele vagy töredé­ke sem annak, mint - mondjuk a hatvanas évek közepén volt.- Ki a felelős a fogyatkozó vadállományért?- Válaszként csak egyetlen tényt említe­nék: a vadászterületek 82-83 százaléka a va­dásztársaságokhoz tartozik. Közel hétszáz ilyen szervezet van Magyarországon, s közü­lük kevesek érdeke, hogy a vadgazdálkodás­ba tőkét fektessen be, netán fejlesszen vagy előrelátóan gazdálkodjon a vadállománnyal. Mint említettem, a vadászterületek túlnyo­mó többségében a vadásztársaságok gyako­rolják a vadászati jogot. Pedig a vadászat­vadgazdálkodás megbecsülése fontos dolog lenne. A vadexport többet jövedelmez ha­zánknak mint a fűszerpaprika, a téliszalámi és a méz kivitele együttesen, és még koránt sincsenek kiaknázva a piaci lehetőségek.- Úgy hírlik, a Vad-Coop-nak konkrét el­képzelése van a vadgazdálkodás korszerűsíté­sére.- Valóban. És elképzeléseink megvalósítá­sához már hozzá is láttunk. Első lépésként a múlt év decemberében egy új vadásztársasá­got hoztunk létre, amelynek azóta már két és fél ezer tagja van. A Vad-Coop Bérkilövő társaságnak bárki tagja lehet, ha lefizeti az ötezer forintos belépési díjat. Úgy tervezzük, hogy állampolgári jogon lehessen vadászni.-Nem túlságosan sok az ötezer forint? A Magyar Vadászok Országos Szövetségénél például mennyi a „belépődíj"?-Elvileg 1000-1200 forint. Azért elvileg, mert ezek a vadásztársaságok megközelíthe­­tetlenek, szinte reménytelen oda bejutni.- Igaz, hogy új vadásztörvény megalkotását is sürgetik?- Nemcsak sürgetjük, hanem a megalkotá­sában is tevékenyen szeretnénk résztvenni. Az új törvény lényege, hogy aki ahhoz ked­vet érez, hogy vadgazdálkodjon, és aki tőkét fektet a vadgazdálkodásba, az abból hasznot is húzhasson. így nem rekednének a terme­lőszövetkezetek és egyéb gazdaságok a vad­­gazdálkodáson kívül. Egyébként vállala­tunknak számos elképzelése van, amelyhez hazai és külföldi társakat keresünk. Szeret­nénk vadaskerteket létesíteni, vadászkúria­­kastélyláncot kiépíteni és vadhúsfeldolgozó üzemet létrehozni. A vadaskert létesítésénél például a befektetett 150 ezer dollár 3 év alatt megtérül. A befektetéseket a Vad-Coop koordinálja. Terveink iránt máris több or­szágból érdeklődnek komolyan. Reméljük, tárgyalásaink eredményesek lesznek, és ha­marosan vegyes vállalat formájában műkö­dünk majd tovább.- Ezek szerint önök is bekapcsolódnak az idegenforgalomba ?- Egyrészt van egy saját utazási irodánk; másrészt minden igényt kielégítő régi kúriák, kiskastélyok építésével, üzemeltetésével sze­retnénk foglalkozni. Régi kisbirtokosházakat vásárolunk meg, majd ezeket úgy átalakít­juk, hogy az ottani szolgáltatások egy 3-4 csillagos szállodáéval vetekedjenek. Arra is ügyelünk, hogy a családdal érkezők se unat­kozzanak, tehát lehet majd vadászni, hor­gászni, sportolni és szórakozni. Meggyőző­désünk, hogy az ilyen vadászati és üdülési lehetőség iránt a tengerentúlról is sokan ér­deklődnének. Az első ilyen létesítmény ha­marosan elkészül Balatonszőlősön.- Elazánkra akkor figyeltek fgl először, ami­kor 1971-ben megrendeztük az első vadászati világkiállítást. A szakemberek szerint azóta is ebből a hírnévből élünk.- Ez így igaz. Pedig időközben csak rom­lott a helyzet: - mint említettem - csökkent az apróvadállomány és nem vagyunk olyan olcsóak, mint a korábbi években. A hetvenes évek elejétől tódultak hozzánk a külföldi va­dászok és kellemes benyomásokkal távoz­tak. Nekünk meggyőződésünk, és ezért min­dent el is követünk, hogy ismét visszaszerez­hetjük régi, jó hírünket, ha gyorsan cselek­szünk. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA FOTÓ: MAGYAR FERENC 19

Next

/
Thumbnails
Contents