Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-05-08 / 9. szám
Az idegenforgalom új útjai Hazánk idegenforgalma az utóbbi esztendőkben dinamikusan fejlődött: a külföldről beutazók száma például 1981-87 között évi 14,8 millióról 19 millióra nőtt. Ezen belül is a nyugati országokból érkezők aránya emelkedett lényegesen, számuk megduplázódott. Vajon minek köszönhető ez a látványos fejlődés, és milyen lehetőségek állnak a jövőben a magyar idegenforgalom előtt? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Czeglédi Józseffel, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjével.- Köztudott, hogy a turizmus fejlődése nemcsak magyar, hanem világjelenség is: az elmúlt negyedszázadban az idegenforgalmi bevételek tizenötszörösére emelkedtek, s egyes becslések szerint 2000-re az idegenforgalom vezető iparággá válik. Magyarország mit tett annak érdekében, hogy a gyors ütemű fejlődéssel lépést tudjon tartani?- Elsőként azokat az intézkedéseket említeném meg, amelyek oda vezettek, hogy idegenforgalmi politikánk nyitottá vált. Megszüntettük például a nyugati turistáknál a kötelező valutabeváltást, vízummentességi megállapodásokat kötöttünk Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal, és végül, de nem utolsósorban a magyar állampolgárok világútlevelének kiadása is sokat nyomott a latban. Magyarország idegenforgalmi vonzerejét növelte továbbá az is, hogy a politikai légkör és a közbiztonság jónak mondható, áruellátásunk megfelelő színvonalú. Versenyképesek voltunk azért is, mert viszonylag mérsékelt árakkal vártuk a nyugatról érkező vendégeket.- Gondolom, ezenkívül is vannak olyan értékeink, amelyek kuriózumnak számítanak külföldön.- Természetesen, hogy csak a fontosabbakat említsem: rendkívül vonzó a külföldi turisták számára a magyar konyha, a közismert vendégszeretet, zenei és népművészeti hagyományaink, gyógyvizeink és gyógyfürdőink, valamint a nemzetközi kongresszusok rendezésében szerzett jó hírnevünk.- Az elmúlt esztendőt úgy emlegetik az idegenforgalmi szakemberek, mint az egyik legsikeresebb évet. Honnan érkezett a legtöbb turista ?- Ha a tőkésforgalmat vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy legtöbben az NSZK- ból és a szomszédos Ausztriából érkeztek, az osztrák és nyugatnémet turisták aránya 80 százalék volt. Meg kell említeni továbbá Hollandiát is, ahonnan tavaly 50 százalékkal több vendég érkezett hazánkba, mint 1987- ben. Olaszországból 22 százalékkal, a skandináv országokból 12 százalékkal, az USA- ból pedig 14 százalékkal jöttek többen, mint az előző évben.-Az eredmények ellenére, sokszor hallani, hogy hazánk még mindig nem él igazán az idegenforgalmi adottságaival, lehetőségeivel. Mi az, amiben előbbre kellene lépnünk?- Elsőként a fogadóképesség hiányosságait említem. Igaz, hogy Magyarország az 1980-as évek közepére a közép-európai országok között relatív előnyre tett szert a minőségi turizmus fogadási feltételeinek javításával, de 1985-87 között a szállodai beruházások - anyagi okok miatt - szüneteltek. Éppen abban az időszakban történsz, amikor a szomszédos államok nagyszabású szálloda-beruházási programjai beindultak. Félő tehát, hogy viszonylagos előnyünket elveszítjük, ezért azonnal intézkedésekre van szükség. Elképzeléseink szerint a következő esztendőkben - függetlenül attól, hogy megvalósul-e a Bécs-Budapest Világkiállítás - mintegy 10 ezer új szállodai férőhelyet kellene létesíteni Budapesten. A Balatonnál a 4-5 csillagos szállodákból van hiány, és az egész ország területén gyógy- és termálvízre települő gyógyszállókra lenne szükség. Tudjuk, a hozzánk érkező turisták nemcsak megszállni szeretnének, hanem szórakozni is. Ennek érdekében idegenforgalmi szolgáltatásainkat bővíteni, programkínálatunkat szélesíteni kell. A fővárosban egy magas színvonalú szórakoztató létesítményt tervezünk, a Balaton környékén és a Dunántúlon szabadidőparkok létesítését, a magyar tengeren többek között egy vitorláskikötő-lánc kiépítése indokolt.- Ezek a tervek igazán nagyszabásúak. Felmerül azonban a kérdés, mindez miből valósítható meg?- Elsősorban hazai vállalkozói forrásokból, a központi költségvetési támogatásból és az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból. Ezenkívül számítunk a külföldi tőke beáramlására is az idegenforgalom területén. A Minisztertanács állásfoglalása szerint 250 millió USD nagyságrendig lehetőség van külföldi tőke bevonására, amelyből az elkövetkező 3-4 évben mintegy nyolcezer szállodai férőhely létesülhet, továbbá bővíthető a hivatás- és gyógyidegenforgalom fogadóképessége is. Szeretnénk kihasználni az új társasági törvény nyújtotta lehetőségeket is az idegenforgalom területén. Ennek érdekében hoztuk létre a Tradeinformot, áprilisban pedig az Investcentert, amely ellátja az idegenforgalmi fejlesztésekkel kapcsolatos vállalkozási és információs iroda funkcióit is.- A belföldi anyagi források között nem említette a magán és kisvállalkozói szférából származó tőkét...- Természetesen erre is számítunk, így a magánszektor fejlődésének tág teret biztosítunk a jövőben is az idegenforgalmi szolgáltatások és vendéglátás területén. Itt jegyezném meg, hogy ennek napjainkban is nagy súlya van: az összes kereskedelmi szálláshelyeknek közel 80 százaléka magántulajdonban van. Az idén életbe lépett új társasági törvény alapján lehetővé vált ötszáz alkalmazott foglalkoztatása is magánvállalatoknál. Szorgalmazzuk továbbá a szakszervezeti és vállalati üdülők szabad kapacitásának idegenforgalmi hasznosítását is, és ennek érdekében kezdeményezni fogjuk például a szakszervezeti üdültetési rendszer korszerűsítését.-Az idegenforgalomról szólva nem feledkezhetünk meg a magyar állampolgárok utazási lehetőségeiről sem...- Az új útlevéltörvény, vagyis a világútlevél bevezetésével ugrásszerűen megnőtt az utazási kedv, és ennek jelentős anyagi következményei voltak: a devizakiadás tavaly az előző évihez viszonyítva három-négyszeresére nőtt. Ennek ellenére tartjuk magunkat ahhoz, hogy minden magyar állampolgár bárhová utazhat, vagyis a kiutazásokat nem kívánjuk korlátozni. A bevásárlóturizmus mérséklésére azonban vannak elképzeléseink. Nevezetesen: intézkedéseket teszünk a magyarok által külföldön keresett termékek bővítésére, például két valutáért árusító áruházát nyitunk, továbbá árucsereügyieteket szervezünk.- És milyen lehetőségek állnak a magyar lakosság rendelkezésére a belföldi turizmus lebonyolításához?- Napjainkban mintegy 3 millió magyar állampolgár használja fel szabadságát arra, hogy négy napos vagy ennél hosszabb belföldi utazáson részt vegyen, 3 millióan pedig hét végeken utazgatnak rendszeresen. Rendelkezésükre áll több mint 200 termálfürdő, 120 kemping és 150 olyan falu, ahol az üdülés feltételeit kialakították. Mindezzel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a belföldi turizmus is rendkívül jelentős hazánkban. Ez teszi szükségessé, hogy a turistaházakat és -szállókat fejlesszük, és tovább növekedjék az úgynevezett falusi turizmus szerepe. Az ifjúsági turizmust a jövőben is kedvezményekkel, különböző támogatásokkal kívánjuk segíteni. Á. É. 7 i
