Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-04-17 / 8. szám
FOTÓ: GÁBOR VIKTOR A közelmúltban látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal háztartás-statisztikai osztályának jóvoltából az a kiadvány, amely elénk tárja, hogyan élnek, mire költenek, miben bővelkednek és miben szenvednek hiányt ma az alacsony jövedelmű és magas jövedelmű magyar családok. A könyv egyik szerzője Keszthelyiné dr. Rédei Mária elemző közgazdász, akivel a fontos kutatás tapasztalatairól beszélgettünk.- Elemzésünk 1987-ben készült, amikor a létminimum összege az aktív keresős háztartásokban átlagosan 2850 forint - a nyugdíjasoknál pedig 2640 forint volt fejenként. Ennek alapján alacsony jövedelműnek tekintettük azokat a családokat, ahol az egy főre jutó jövedelem 2600 forint alatt volt. Számításunk szerint 1987-ben körülbelül 1 millió ember, az összlakosság 9 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Vizsgáltuk továbbá az alacsony jövedelmű családok lakáskörülményeit, tartós fogyasztási cikkel való ellátottságát és fogyasztási szerkezetét is. Mindezt persze nem önmagában, hanem a magas jövedelműekhez viszonyítva.- Kikel tekintett magas jövedelműeknek?- Azokat a családokat, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem a 7000 forintot meghaladja. Érdekes módon ezeknek aránya is hasonló, vagyis a lakosságnak mintegy 8 százaléka élt ezen a szinten.- Egy kicsit konkrétabban, mégis kikből áll ez a két szélső kategória ?- Az alacsony jövedelműek zömét a sokgyermekesek, az egykeresős családok, az özvegyi nyugdíjjal rendelkezők, illetve az olyan nyugdíjas házaspárok teszik ki, akiknél a feleség korábban nem dolgozott, tehát ketten élnek egy nyugdíjból. A magas jövedelműek körében viszont feltűnően alacsony az eltartottak száma. Jelentős különbség mutatkozik a két kategória között az iskolai végzettség szempontjából is. Míg az alacsony jövedelműek körében a felnőttek 25 százalékának semmilyen szakképzettsége nincs, sőt a nyolc osztályt sem végezte el, addig a magas jövedelmű aktív keresős háztartásokban a felnőttek 53 százalékának középfokú vagy felsőfokú végzettsége van. Mindez azért figyelemre méltó, mert a munkanélküliség veszélye is az alacsony jövedelmű családokat fenyegeti, az ő helyzetüket rontja tovább.-Az 1987-ben becsült létminimum már aktualitását veszítette, hiszen a pénz azóta jelentősen romlott, vásárlóértéke csökkent!- A legfrissebb számítások szerint napjainkban a létminimum az aktív keresős háztartásokra vonatkoztatva 3300, az aktív keresőkkel nem rendelkező családokban pedig 3000 forint. Tudni kell azonban, hogy hazánkban sem a létminimum, sem pedig a jelenlegi 4000 forintos társadalmi minimum - de mondhatnám általában a béreket is - a lakásszerzés költségeit nem foglalja magában és teljesen ingyenes orvosi ellátással és oktatással számol, ami hovatovább ugyancsak megkérdőjelezhető.- Milyen különbségeket mutatnak a két réteg fogyasztási szokásai?- Vegyük például az élelmiszer-fogyasztást. Az alacsony jövedelműek 1987-ben fejenként és havonta 900 forintot, a magas jövedelműek 2000 forintot költöttek élelmiszerre. Igaz, a kisebb jövedelmű csoportokban élőknek majdnem a fele 14 éven aluli gyerek, akinek a szükséglete jóval alacsonyabb. De még így is, a szükségletek különbözőségeinek figyelembevételével is, közel kétszeres a különbség. Érdemes továbbá az élelmiszer-fogyasztás összetételét is vizsgálni: az alacsony jövedelműek évente fejenként 45,7 kg húst és húskészítményt fogyasztottak, a magas jövedelműeknél ez az érték 90,9 kg. A friss zöldség-, gyümölcs-, déligyümölcs-fogyasztás az alacsony jövedelműeknél a harmadát sem éri annak, amennyit a magas jövedelműek fogyasztottak. Szembetűnő az is, hogy - bár az alacsony jövedelmű családokban sok a gyerek - a tejfogyasztásuk mégis fejenként 22 literrel kevesebb. Az egy főre jutó évi személyes célú kiadás összetétele 2600 Ft alatti 7000 Ft feletti 2600 Ft alatti 7000 ft feletti havi egy főre jutó jövedelemmel rendelkező aktív kereső nélküli háztartásoknál forint százalék Élelmiszerek 12 852 27 065 49,3 33,1 Élvezeti cikkek 2 412 6 350 9.3 7,8 Ruházkodás 1 745 5 625 6,7 6.9 Lakásfenntartás 3 812 11 175 14,6 13.7 Gépkocsifenntartás 113 3 291 0,4 4,0 Egyéb közlekedési kiadás 592 1 977 2,3 2,4 Háztartás- és lakásfelszerelés 1 023 4 530 3,9 5,6 Egészségügy, testápolás 879 3 363 3,4 4,1 Művelődés, üdülés 819 5 324 3,1 6,5 Egyéb személyes célú kiadás Összesen 641 4 327 2,5 5,3 24 888 73027 95,5 89,4 Nagy értékű tartós javak 579 4 244 2,2 5,2 Lakásépítés, ingatlanvásárlás (építésikölcsöntörlesztés nélkül) 592 4 432 2,3 5.4 A két tétel együtt 1 171 8 676 4,5 10,6 Mindösszesen 26 059 81 703 100,0 100,0 13
