Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-04-03 / 7. szám
Profidöntő Budapesten A budapesti profi ökölvívó-világbajnoki döntő három főszereplője: Simon Brown (jobbról), aki megvédte világbajnoki címét, Jorge Maysonet (balról), aki a mérkőzés előtt még bizakodott, de a harmadik menetben a padlóra került, s Mezey Tamás (középen), a Vasas New Yorkban élő egykori öklözője, a döntő fő szervező-JC FOTÓ: ZÁHONYI IVÁN 1989. február 18-ika alighanem ritka dátumként vonul be a sport krónikáiba. Ezen a napon első alkalommal rendeztek profi ökölvívó-világbajnoki döntőt Budapesten. Simon Brown, a váltósúlyúak világbajnoka nagyszerű öklözéssel védte meg elsőségét. A világbajnoki döntő hazai rendezésének reménye már negyedszázada, Papp László csodálatos pályafutása idején felcsillant, de nemcsak a terv ment füstbe, hanem a háromszoros olimpiai bajnokot is kurtán-furcsán pályafutása elhagyására kényszerítették. A válogatott most 63 éves kapitánya, az elmúlt évtizedek egyik legjobb, legnépszerűbb magyar sportembere, mint ismeretes, 1957-ben, a Melbourne-ben elnyert harmadik olimpiai bajnoksága után kapott hivatalos engedélyt arra, hogy a profik között is próbára tegye tudását. Sokan féltették a hivatásos ökölvívás dzsungelébe tett veszélyes kirándulástól. Laci azonban egykori mestere, Adler Zsigmond segítségével és irányításával nagyszerűen helytállt. Kölnben, 1957 májusában sikerrel mutatkozott be, majd további 28 mérkőzésen lépett szorítóba, s egyetlen alkalommal sem szenvedett vereséget. A statisztikákba csak két döntetlen került. A francia Ballarin és az olasz Garbelli dicsekedhetett azzal, hogy a pontozók ítélete szerint nem kapott ki a dinamitöklű magyartól. De hadd tegyük rögtön hozzá, hogy ebben a hazai környezet is szerephez jutott, hiszen ezt a két mérkőzést Párizsban, illetve Milánóban rendezték. Papp László különben legtöbbször Bécsben lépett a profiszoritóba, 29 mérkőzése közül tizenháromra az osztrák fővárosban került sor. Olykor még azt is vállalta, hogy ellátogasson legveszélyesebb ellenfeleinek otthonába, s így a spanyol Folledo és a dán Christiansen ellen Madridban, illetve Koppenhágában állt ki, de ekkor már Európa-bajnok volt. Sőt a középsúly akkori világbajnoka, az amerikai Joey Giardello mögé zárkózott fel a ranglistán. Lehetősége volt a világbajnok kihívására. Laci ezt a mérkőzést Budapesten, magyar közönség előtt szerette volna megvívni, amit egyébként az eredménytől teljesen függetlenül búcsúnak is szánt volna, hiszen akkoriban már a negyvenedik éve felé közeledett. A sportvezetés azonban nemcsak a mérkőzést nem engedélyezte, hanem Papp Laci további profi szereplését is letiltotta. A középsúlyú profi világbajnoki címre esélyes, háromszoros olimpiai bajnok ekkor, a hatvanas évek derekán, a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodájának fotólaboratóriumában kezdett dolgozni. Az eset, amelyre maga az érdekelt nem szivesen emlékezik, nagy port vert fel. Papp László, a háromszoros olimpiai aranyérmes, profi Európa-bajnok, akit negyedszázada kiparancsoltak a ringből, most vigaszdíjat kapott a Népsport szerkesztőségétől A negyedszázaddal megkésett világbajnoki döntő létrejötte tulajdonképpen Mezey Tamásnak, a New Yorkban letelepedett egykori Vasas-öklözőnek köszönhető. Ez a ma már csaknem nehézsúlyban lévő, 55 éves üzletember valaha Angyalföldön, a Vasas termében ismerkedett meg az ökölvívás ábécéjével. Legjobb barátja Keller Ferenc, a sokszoros magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes, technikás ökölvívó, kedves mestere pedig Adler Zsigmond, a már elhunyt világhírű edző volt. A világbajnoki döntő szervezésének kezdete a Los Angeles-i olimpián kezdődött, ahol Mezey többek között Boskovics Jenővel, a nehézatlétika kiváló magyar szakírójával is találkozott.- Azóta számtalanszor lemondtam erről a meccsről, már magam sem hittem az egészben, így most még boldogabb vagyok, hogy sikerült, hogy tehettem valamit kedvenc sportomért és egyben szeretett hazámért, Magyarországért - mondta Mezey Tamás a mérkőzés másnapján kissé elérzékenyülten. Ami a nehézségeket illeti, abból jóval több akadt a kelleténél. A vállalkozók jó néhányszor változtak, ezért a tárgyalásokat mindig elölről kellett kezdeni. A Budapest Sportcsarnok is hallatlanul magas bérleti díjat, hárommillió forintot írt elő. Ráadásul még így is nehezen kapták meg a létesítményt, hiszen az atléták vonakodtak, a fedett pályás világbajnokságukra készülve, a már megépített futópályát féltették. Ám a szólásmondás igazsága szerint, minden jó, ha a vége jó! A mérkőzés kapcsán a profitalálkozók alkalmával szokásos nagy hírverésnek köszönhetően, a hazai sajtóban többet írtak, a televízióban több szó esett az ökölvívásról, mint máskor talán egy év alatt. így várható, hogy a megnövekedett érdeklődés újabb fiatalokat csalogat az edzőtermekbe, s ez elősegítheti az újjáformálódott szövetség céljainak megvalósítását, az utánpótlás erősítését. A CBS csatorna amerikai nézői pedig a mérkőzés egyenes közvetítése kapcsán bizonyára fővárosunkkal is szívesen ismerkedtek.- Minden tökéletes volt, a Budapest Sportcsanok kiváló otthont adott a mérkőzésnek, s nem is tudnék semmi kifogást említeni, egyedül talán a nézők alacsony száma okozott némi csalódást számunkra - foglalta össze véleményét Robert Lee, az IBF (International Boxing Federation) amerikai elnöke. Az IBF a profi ökölvivás négy szervezetének egyike, s bár csak 1984-ben alakult, tekintélye, befolyása egyre növekszik. Bajnokait éppúgy nyilvántartják, niint a WBC (World Boxing Council) vagy a WBA (World Boxing Association) szövetségekét. Simon Brown a budapesti 28. mérkőzésén 27. győzelmét aratta, s ezzel már huszonegyre emelte kiütéses sikereinek számát. Kihívója Jorge Maysonet csak két és fél meneten át állta hihetetlen kemény ütéseit. Brown különben magyar származású edző irányításával készül. Igaz, hogy a 34 éves Ted Atlas már a tengerentúl született, és magyar tudása is csak néhány szóra terjed. Akadt a világbajnoki premiernek más magyar vonatkozása is. Rudy Buttler, a New Jerseyből érkezett vezető bíró, aki immár a 25. világbajnoki döntőn dirigált a ringben, 1972-ben, a müncheni olimpián kardvívóként szerepelt. Éveken át volt válogatott, s ezt elsősorban annak köszönhette, hogy Csiszár László személyében magyar edző avatta be a kardvívás művészetébe. S mit tehetnénk még hozzá a sporttörténeti esemény krónikájához, az első budapesti profi ökölvívó-világbajnoki döntő beszámolójához? Legfeljebb anynyit, hogy remélhetően folytatása következik, még nagyobb érdeklődés, több néző előtt... VAD DEZSŐ 29
