Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
wmsmamam ■■■■■■■ LŐRINCZE LAJOS ROVATA Bölcsességek a bolondságról Gyakran idézgetjük, magyarázzuk szólásainkat, közmondásainkat. Egyrészt azért, mert nyelvi formájuk, megalkotásuk is érdekes, másrészt meg: elődeink gondolkodása, bölcsessége, az emberről és a világról való véleménye nyilvánul meg bennük. Méregetem, forgatom egyik régi szólástárunkat, Margalits Ede könyvét, amelynek címe: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Megakadok a bolond szóval kapcsolatos szólásoknál: vajon hogyan vélekedtek őseink arról, ki a bolond és miért bolond, aki bolond? Ki a bolond? Miről ismerszik meg a bolond ember? A beszédéről! Mint a régiek mondták: A szamárfüléről, oroszlán körméről, róka a farkáról, az eb a szőréről, madár a tolláról, bolond beszédjéről ismerszik. Bolond lukból bolond szél fúj, mondják ma is arra, aki összevissza beszél tücsköt-bogarat. Ha az ilyen ember nem beszél, még okosnak is tarthatja, aki nem ismeri. Ezt így mondták régen: Okos a bolond is, ha meg nem szólítják. Vagy : okos a bolond is, míg meg nem szólal. Nagyon ősi lehet ez a tapasztalat. Latinul is szoktuk idézni: Si tacuisses, philosophus mansisses. Azaz:- ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. De a bibliából is tudjuk, a Példabeszédek könyvéből, hogy: Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik. Azt, hogy az esztelen nem okul a saját kudarcaiból sem, így fejezik ki a szólások: bolond ütközik kétszer egy kőbe. Aztán : Bolond az, akit kötött eb megharap. Az sem vall sok észre, ha nem tudjuk mérlegelni képességünket, lehetőségeinket: Bolond ember az, aki jobban táncol, mint ahogy tud. Bolond, ki a fának gyümölcsére néz, magasságát pedig nem tekinti. - Tudni kell különbséget tenni fontos és kevésbé fontos, jelentős és jelentéktelen dolgok között. Mai kifejezéssel : az értékrendre is ügyelnünk kell: Bolond, ki eb után a lovát elveszti; Bolond, ki elhagy erdőt szálfáért. Sőt: Bolond, ki egy zabszemért lóba bújik. A dicsekvés sem bölcs dolog. A régiek azt tartották, hogy: Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is dicsekszik, amije nincs. Azért persze a túlságos szerénység sem ajánlatos. Erre is volt szólás a régi időkben: Bolond az, aki nem akar püspökké lenni. Ez is megvan már a bibliában is. Pál apostol írja Timótensnak, hogy Igaz az a beszéd; ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Mit idézzek még a sok kínálkozó bölcsesség közül? Talán ezt: Bolond, ki orvosát teszi örökössé. Bizonyosan volt okuk rá a régieknek, hogy így beszéltek, nyilván bizonyos tapasztalatok alapján született meg ez a mondás. KÖNYVESPOLC KERESZTREJTVÉNY Sokféle vers - ugyanarról Micsoda kötet ez? Benne 221 költő csaknem 900 verse. Nemzeti klasszikusoké: Csokonaié, Petőfié, Aranyé, Adyé, Babitsé, József Attiláé. Élő nagyságoké: Csoóri Sándoré, Juhász Ferencé, Kányádi Sándoré. Versek a prózaíróként ismert Szabó Magdától, Németh Lászlótól. Mindenféle felekezet fiától, leányától. És hitetlenektől (vagy akiket annak vélünk). Hogyan kerülhet egy kötetbe, simulhat egymás mellé a Levél a hitveshez Radnótitól, az Imakönyvem Reviczky Gyulától, A jó öreg kocsmáros Petőfitől, Isten oltó-kése Tóth Árpádtól?' Versek gyülekezeti és keresztyén családi alkalmakra - ekképp ajánlja magát a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája által kiadott Új aranyhárfa című kötet. Az „új” jelző arra utal, hogy 1929-ben Aranyhárfa címmel már megjelent egy gyűjtemény „vallásos” költeményekből. É hatvanéves vállalkozás azonban inkább csak ötletadó, ihlető forrás. Nem csupán a szerzők - érthetően - eltérő sora miatt. Úgy hiszem, a „vallásos” értelmezése is más ez újabb válogatásban, mondhatjuk tán, modernebb. Itt, az Új aranyhárfában vallásos mindaz, ami humánus, szeretetre, szelídségre nevel. Bár a tizenhat fejezet egyegy egyházi alkalomhoz, gondolatkörhöz kapcsolódik (advent, karácsony, egyetemes imahét, keresztelés, konfirmáció...), nem uralják az imák, istenes versek a könyv lapjait. Isten azonban uralja a kötetet, ahogyan egyik vers adja tovább a másiknak a szeretet üzenetét. Bizonyos, hogy kiérzik ez a nem hívő olvasó számára is. Bizonyos, hogy hitvallásától függetlenül ki-ki örömét lelheti e remekmívű verskoszorúban. A magyarországi vallásos élet kiváló szociográfusa, Bálint B. András egy helyütt az ember fészekmeleg iránti örök igényével is magyarázza a gyülekezetek vonzerejét. Az Új aranyhárfa - amelyet édesanyjának ajánlott a válogató, szerkesztő Tenke Sándor - e fészkeket béleli melengető pelyhekkel. BALÁZS ISTVÁN Weöres Sándor: Anyámnak VÍZSZINTES: 1. A tündér Weöres Sándor legismertebb gyermekversében. 7. Tudományág, amelyben Weöres doktori címet szerzett. 15. Magyar város. Itt hallgatott W. S. az 1930-as években először jogot, majd földrajzot és történelmet, s később esztétikát is az előbbi sorban említett szak mellett. 19. Mértani test része. 20. Jód és neon vegyjele. 21. A hunok fejedelme volt. 23. Hevesen ide-oda mozgat. 24. Régi gyalogos katona. 25. Skálahangok. 26. Levéltávirat, rövidítve. 27. Akié a győzelem. 29. Távolra mutató névmás. 31. Egy szakaszt idézünk Weöres Sándor „Anyámnak” című verséből. Az idézet első sora. Zárt betű: R. 34. Parányi alkotórész. 35. Fiatal sportolók. 37. Fiatal ökör. 38. A legfinomabb magyar gyártmányú szalámi jelzője. 39. Szakít. 41. A közvetlen közelébe. 43. Figura. 45. Dől betűi keverve. 47. Tucat fele. Ha ige, akkor befolyásol valamit. 48. Megszab. 49. Toldalék. 51. Az idézet második sora. Zárt betű: S. 53. NLO. 55. Felügyelő, strázsa, forditva. 56. Hófúvásban van! 58. Palából készült rudacska a régi iskolában a palatáblához. 61. Félre, messzire. 62. Bródy Sándor híres színművében Tóth Flóra foglalkozása. 66. Származik. 67. Község a magyar-szovjet határon. 69. Országos Takarékpénztár. 70. Sekély kapálás. 73. Elöl, de csak részben! 74. Szép, illatos kerti virágok. 76. Termést betakarítani. 78. Imre becézett alakja. 79. Mástól elzárja. 83. Ami ereinkben folyik. 85. Hatványban a tényezők számát mutató szám. 88. A dúr mellett a 18. és 19. század zenéjének uralkodó hangneme. 89. Éppen csak megmutatnak. 91. Ajándékoz. 92. Cselekvést akadályozó tiltás (három szó). 94. LAY. 95. Közeire mutató névmás. 97. Egy betűi keverve. 100. Kén és lantán vegyjele. 102. Az ókori görög mitológia főistene. 104. Az ilyen kifli finom édesség. 105. Valaminek a pénzben kifejezett értéke. 107. Tudomány ága. 108. Kortárs grafikus (Arnold). 109. Kesernyés ital tréfás neve. 110. Rövid nyelű, széles és egyenes pengéjű vágó szerszám. 111. Háromtagú együttes. 113. Miskolc hegye. 115. Ebben az évben. 118. Számszerű tény. 119. Magyar Gördülőcsapágy Művek, rövidítve. 121. Elkerül. 124. Dél és észak betűjele. 125. Kollázs része! 126. Szemmel érzékelni tudó. 128. Nála lentebbre. 129. Együttes. 132. Lovak energiaforrása. 133. Lopakodás. 135. Kortárs grafikus (János). 136. Eladásra szánt mezőgazdasági termék. 137. Magas, éles hangon kiált. FÜGGŐLEGES: 1. Város, a legdélebbi magyarországi Duna-híddal. 2. Udvari építmény. 3. Kislányok játékszere. 4. Após, népiesen. 5. Teleki ..., Marosvásárhely híres könyvtára. 6. Formai. 4
