Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-20 / 6. szám

%J Wr

NOBEL-DÍJAS MAGYAR TUDÓSOK

NOBEL-DÍJAS MAGYAR TUOOSOK

LEVELEZŐLAP

VAA4M ANÖ

wcMdPosaÄ

□□□

Zsigmondy Richard Adolf (1865-1929) fizikokémikus, kémiai Nobel-díjas 1926. kolloidkémiai kutatásaiért és az ultramikroszkóp megszerkesztéséért

Bárány Róbert (1876- 1936) orvos, az orvostudományi Nobel-díjas, 1914: a belső fülben lévő egyensúlyi szervre vonatkozó kutatásaiért

Gábor Dénes (1900-1979) elektromérnök, fizikai Nobel-díjas 1971, a holográfia - a teljes, szupertérhatású képkészítés - feltalálásáért.

Bókésy György (1899- 1972) fizikus, az orvostudományi Nobel-díjas 1961, a fülben elhelyezkedő ún. csiga ingerlésével kapcsolatos kutatásaiért

ország, mint a miénk, sem a múltban, sem a jelenben nem képes olyan eszközöket a tudós kutatók rendelkezésére bocsátani, amelyek a legmagasabb tudományos elismerés elnyeréséhez elégséges eredményt lehetővé tennék. Meglehet, persze, az is, hogy az erők és anyagi alapok szétaprózottsága (ahány kutató - annyi vagy még több kutatási téma!), vagy éppen a nálunk oly gyakori szakmai féltékenység - a „betartás" - késztette és készteti még mindig kutatóinkat arra, hogy tudományos eredményeik beéréséhez kedvezőbb klímát keressenek.

És mégis! Lehetséges,

iTV

A

2Jp*

4:'

4*

% f

' íL

4^ r J *

. VA«ri- -CSTA

1

| 1

PQSUÄ

mmmmmm

ÍM

VAG'AR PCS’*

4->sé

\w‘

IMG'fAP PCS'*

4:\ í

#

VAGYAH ?CSTA

2&

V

i t \

y

v-w-MAGcAk POSTA

iMACtARPOSTA

•

A SZERZŐ REPRODUKCIÓI

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) orvos-kémikus, az orvosi Nobel-díjas 1937, a biológiai égésfolyamatok vizsgálatáért és a C-vitamin, valamint a fumársav égésfolyamatokban való szerepének felfedezéséért

Hevesy György (1885- 1966) fizikokémikus, fizikai Nobel-díjas 1944, a radioaktív izotópoknak a kémiai kutatásokban indikátorként való alkalmazásáért

Wigner Jenő (szül.: 1902- ben) fizikus, fizikai Nobeldíjas 1963, az atommagreakciók diszperzióelméletének kidolgozásáért

hogy igaza van Palló Gábornak a nemzeti önérzet megszilárdítása dolgában. Hiszen kiben ne emelkedett volna az öntudat, hallván az akadémiai ülés másik előadóját, Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, hogy a lakosság számához mérve, de akár e nélkül is, meglehetősen előkelő helyet foglalunk el, ha a természettudományi Nobel-díjasok számát nézzük: az országok ranglistáján a hetedikek vagyunk.

Csak legalább egy, egyetlen egy maradt volna idehaza...!

G. L

NOBEL- DÍJASAINK - BÉLYEGEN