Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
Kondor Ernő tehetséges színész, híres hegedűművész, a magyar kabaré vitathatatlan megteremtője és száznál több szép nóta szerzője volt. Több mint húsz éven át tartott cimboraságunk, ezért lehetek krónikása. A kabaré születése Középtermetű, sovány, markáns arcú, kissé hullámos, fekete hajú, önmagát is gúnyoló figura volt. Éjszakánként sokszor csavarogtunk, Ő a cigányzenés kávéházakat, éttermeket szerette, de kedvemért sokszor jött éjszakai mulatókba is. A Kék egérbe, az Arizonába és Mihók úr Nagymező utcai lokáljába. Ha jó kedve támadt, kivette a hegedűt a prímás kezéből és muzsikált. Számtalan beszélgetésünkből áll össze a Kondor-történet: „Kedves szüleim jámbor banktisztviselőt akartak belőlem faragni. Szülővárosomból Pestre jöttem és beiratkoztam a színiiskolába. Elvégeztem a tanodát, azután az első években Aradon, Debrecenben, Kassán léptem színpadra. Akkor már sokat hallottam a párizsi, a berlini és a bécsi kabarékról. Pesten a zengerájokban, varietékben németül adták elő a bárgyú bohózatokat és zsenge kuplékat. Arra gondoltam, hogy magyar irodalmi kabarét kellene alapítani. De hát nem volt egy vasam sem ... Azután közbeszólt a sors. Váratlanul nagy örökséghez jutottam, közel százezer aranykoronához! Valóra válthattam a magyar irodalmi kabaré tervét. Megkezdtem a szervezkedést. Fiatal költők, írók, újságírók, zeneszerzők írták a műsort. A színtársulatom ízig-vérig művészekből állt össze. Lelkesek és tehetségesek voltak mindannyian.” Az Úr 1907. esztendejének március elsejei napján ment fel először a függöny a Bonbonniére Kabaréban, a mai Művész mozi helyén. A bemutató átütő erejű sikert hozott. A prológot Molnár Ferenc írta. A többi szerző: Heltai Jenő, Szép Ernő, Bródy Sándor, Gábor Andor. A zeneszerzők: Kálmán Imre, Kondor Ernő és Hetényi-Heidelberg Albert. Napjainkig is örökzöld sláger maradt László Rózsi két műsorszáma. Az „Én vagyok a Fedák Sári szobalánya” és a „Mert a Berta, mert a Berta nagy liba. Sokat jár a moziba” kezdetű kuplékat pár nap múlva a susztergyerekek is dalolták. A konferálás feltalálása Akkortájt a kabaré még nem volt konferanszszínház. A családias légkörű kabaréban a sanzonokat, kuplékat, vidám jeleneteket kedvelték. Az első konferansziéféle, Nádas Sándor újságíró, utcai ruhában, zsebre tett kézzel, cigarettával a szájában jelentette be a következő számot: „László Rózsi színművésznő kuplékat énekel - saját szájúlag...” Később a szellemes hírlapíró már kis történetekkel szórakoztatta, sőt közbeszólásra ingerelte a nagyérdeműt. „Sajnos, Braun Sándor, a Nap főszerkesztője megtiltotta Nádas további szereplését - mesélte Kondor Én Szász Zoltánra gondoltam. Nádas barátom Nagy Endre újságírót ajánlotta. Eleinte húzódoztam, aztán szerződtettem a protezsáltat. Egy nyugtalan ember regénye EMLÉKEZÉS KONDOR ERNŐRE, A MAGYAR KABARÉ MEGTEREMTŐJÉRE Kezdetben Nagy Endre annyira élvezhetetlen volt, hogy elhatároztam: nem engedem tovább a függöny előtt szerepelni. A félszeg emberke, ijedtében dadogott. Hogyan lett mégis Nagy Endréből ragyogó konferanszié? A kabaré vidéken vendégszerepeit. Aradon történt, hogy a közönség harsány hahotával fogadta szavait. Aradon nem ültek a nézőtéren híres írók, színészek. Nagy Endre felszabadult, megtalálta igazi énjét. Szárnyakat kapott. A következő évadban már a sikerek birodalmába érkezett.” Chevalier Nagyváradon Kellér Dezső barátunk mondta el, miképpen ismerkedett meg Kondor Ernővel, a magyar irodalmi kabaré feltalálójával. „Azt hiszem jogosan nevezhetem így az első pesti kabaré, a Bonbonniére kigondolóját. A szakmában csak a legidősebbek tudnak róla. Nagy Endre legendás alakja mellett eltörpült a feltaláló szerény figurája.” (Valóban, napjainkban már számos forrásmunkában Nagy Endre szerepel csak a kabaré történetében, Kondor nevét meg sem említik.) No de, térjünk vissza az első kabaréba. Sikert siker követett: Az énekesnők közül jegyezzük fel, hogy Medgyaszay Vilma elindult a sanzonkirálynői cím felé. Kondor igazgató úr frakkban, cilinderben, szemén monoklival kuplézott. Óriási művészi és jelentős anyagi eredmények ellenére, a Bonbonniére igazgatója elbúcsúzott a társulattól. Felvette a 14 000 korona lakbérbiztosítékot és továbbállt. Egyszer faggattam: miért? „Más tervem született... Nagyváradon nyitottam kabarét... Akkor tűnt fel Párizsban Maurice Chevalier, aki hamarosan a sanzon első világhírű művésze lett. Szerződtettem. Egy hónapon át szerepel zsúfolt házak előtt, kimondhatatlan sikerrel, ez a kedves, remek, jóvágású, nőbolondító énekes.” Kondor Ernő nem lett volna igazi nyugtalan ember, ha Váradon marad. Eladta a kabarét, mert mást akart csinálni. A minihegedű művésze Az exdirektor fiatal korában tanult hegedülni. Tanárai nagy jövőt jósoltak neki. A két kabaré után elhatározta, hogy hegedűművészként járja a világot. Tíz évig szerepelt Európában, Amerikában. Azt kevesen tudják, hogy a nyugtalan ember még a muzsikálásban is kitalált valamit. Párizsban a Medrano cirkuszban, zenebohóc lépett fel, aki tízféle hangszeren játszott, és úgy hegedült, mintha fát fűrészelne. „Tetszett a szám - emlékezett vissza később Kondor de teljesen átalakítottam. Mikor a színpadra léptem, két szép leány tíz egyforma hegedűtokot helyezett el az üvegasztalon. Kivettem az első hegedűt, amely szabályos nagyságú volt. Ismert koncertszámokat, operarészleteket, olasz dalokat játszottam - de közben mindig kisebb hegedűn. Sok trükkel színesítettem a műsort. Például két vonót használtam, bal kézben tartottam a hegedűt, két-három percenként más és más figurát csináltam. A harmincperces műsor vége felé frakkom belső zsebéből alig tenyérnyi hegedűcskét vettem elő. Ha Berlinben szerepeltem, akkor uémet, ha Rómában, olasz népdalokat muzsikáltam a mini hangszeren. A számokat persze zenekar kísérte. Néha két-három hónapig szerepeltem egy-egy orfeumban, varietében, de előfordult, hogy cirkuszban.” Londonban, amikor Kondor Ernő öltözőjébe ment, két úr várta: „Ötszáz fontba fogadtunk - mondta az egyik -, hogy a súgójukban, vagy a színfalak között játszik valaki, Ön pedig csak mímeli a hegedülést. így van? - Nem! feleltem. Elővettem a frakk belső zsebéből a zeneszerszámot és játszottam. A két gentleman úgy találta hogy engem illet az ötszáz font.” A nyughatatlan ember aztán otthagyta a színpadot, porondot és hazatért. „Él még a vén cigány... ” Már azelőtt is, saját szövegeire magyar nótákat komponált. „Fiatalkoromban - írta rövid életrajzában - hallatlanul könnyelmű voltam. Ennek köszönhettem nagy jövedelmeimet. Az apai örökségemet rekordidő alatt elvertem. Szerettem a nőket, a pezsgőt, az éjszakát és a cigánymuzsikát. A dáridók közben születtek meg bennem a zene- és a szövegötletek. A házamat elmulattam, de dalaim megmaradtak.” íme, néhány a több mint száz Kondor-nóta közül, amelyet ma is játszanak: Sárika, kis szentem ... Kecskebéka felmászott a fűzfára... Zöldablakos kicsi ház... Van nekem egy gerlicém... Huncut az a toronyóra... Zokogva sír az őszi szél... A nótaszerző egyik dala világhírűvé vált. New Yorkban, egy nemzetközi pályázat 5000 dolláros nagydíját nyerte a „Vén cigány”, az „Old Gipsy” című nótájával. Az „Él még a vén cigány” címmel is ismert dalt huszonkét nyelven és rengeteg hanglemezen adták ki. A hangosfilm kezdetén Giovanni Martinelli, a Metropolitan tenoristája énekelte a Vén cigányt, a „Gipsy Caravan” című amerikai pergőképben. A Fráter Lóránd Társaság magyarnóta olimpiáján Kondor Ernő nyerte az aranykoszorút. „Aztán egyszer megint nem volt pénzem - mesélte -, el akartam adni az aranykoszorút. Sajnos csak aranyozott volt...” Múltak az évek, évtizedek... A vészidők előtt még a „Virágos csákóm” című nótáját játszották országszerte, a többi mellett. A zsidótörvény kiütötte kezéből a tollat és a hegedűt. Betiltották nótái előadását. Az idősödő művészt összetörte a sok csapás és a kenyértelenség. Kávéházakban, vendéglőkben házalt: „Pár fillérért megtöltöm töltőtollát” - ajánlotta. A világégést átvészelte. „No lám - mondta, amikor a romok között találkoztunk: Él még a vén cigány!” Régi dicsősége azonban nem támadt fel többé. Hetvenéves korában távozott örökre a nyugtalan ember. Síremlékén aranybetűk: „Kondor Ernő 1881—1951. Nótaköltő. A magyar kabaré megteremtője.” Özvegye méltón ápolta emlékét. A balassagyarmati múzeumnak adományozta férje szobrát és munkásságának dokumentumait. RITTER ALADÁR 23
