Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
A Gönczy Pál Alapítvány létrejöttéről, s az iskolaszervezés körüli gondokról a kuratórium elnökével, ifj. Bibó István művészettörténésszel beszélgettünk.-Valamikor 1985-86-ban kezdtünk a feleségemmel azon gondolkozni, nem lehetne-e a régi iskolák méltatása, emlegetése és siratása helyett inkább a talph^ állításukon munkálkodni. Noha a gazdasági helyzet egyre kevésbé kedvez ennek, de a politikai annál inkább, hiszen már hivatalos oldalról is sokszor elhangzott, hogy a megszüntetett iskolák milyen nagy űrt hagytak a magyar kultúrában. Úgy éreztük, ha törekvéseinket és céljainkat tisztának, az ügyet pedig reményteljesnek látják az emberek, akkor a gazdasági helyzettől függetlenül is lesz áldozatkészség, mert ez elsősorban az ügy iránti bizalom és reménység függvénye. Hamar kiderült, hogy ez nemcsak nekünk jutott eszünkbe, de az biztos, hogy jó pillanatban és jó formát találva sikerült megfogalmaznunk „a levegőben lévő” igényt és szándékot. Először viszonylag szűk baráti körön belül megajánlásokat gyűjtöttünk arra, hogy ha fölállna ez az iskola, akkor a megajánlok milyen támogatást nyújtanának. Elsősorban nem neveket céloztunk meg, hanem átlag egyházpolgárokat, hogy az összeálló lista egyúttal egy felmérést is jelentsen az áldozatkészség várható arányairól, s a támogatók társadalmi összetételéről. Megajánlási mozgalmunk 1988 nyarán öltött alapítványi formát, amelyet a Művelődési Minisztérium jóváhagyott. Javaslat formájában kidolgoztunk bizonyos elképzeléseket és megküldtük az egyházi vezetésnek, azért is, hogy lássák: kiváló szakemberek energiát, munkát, áldozatkészséget ajánlanak fel. Hitünk szerint jó, ha az egyház hivatalos munkája mellett van egy társadalmi vagy egyházpolgári mozgalom, amelyik az emberek érdekeltségét is kifejezésre juttatja. Ifj. Bibó István- A megegyezés létrejött az első gimnázium megnyitásáról, de némi viharral, hiszen Sárospatak és Budapest között kellett választani.- Én nagy vihart nem érzékeltem, s remélem, ezután sem lesz; annál inkább tapasztaltam viszont, hogy akik bármely helyszín pártján, de komolyan az ügy mellett állnak, nagyon hamar szót értenek egymással. Az kétségtelen, hogy a legnagyobb hagyománya Sárospataknak és Pápának van, ám Budapesten lakik a lakosság húsz százaléka s a reformátusságnak - a beköltöző parasztsággal - talán nagyobb is az aránya, mint bárhol az országban. A budapesti református gimnázium a kormányzati döntés szerint a volt Baár-Madas épületét kapná vissza, de előbb az ott működő Móricz Zsigmond gimnázium megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni. Hangsúlyozom a megfelelő elhelyezést, mivel nem szeretnénk, ha az 1952-es keserű felszámolást most egy kilakoltatásszerű lépés orvosolná, a másik oldalon okozva keserűséget. A patakiaktól méltánytalan lenne a budapesti iskola támogatását várni, s mivel ők nagyon erős külföldi segítségre számíthatnak, mert hosszú időn át ők adták az amerikai magyarok lelkészeit, él az a reménység, hogy hamarosan megnyithatják kedves kollégiumukat s mivel az egyház Pápáról sem mondott le, az e szempontból legárvább Dunántúl helyzete sem reménytelen.- Ön különösen is érzékelhette, mit jelent nagy hatású, sugárzó pedagógusok mellett felnőni, hiszen édesanyja, Ravasz Boriska a Baár-Madas gimnázium egyik legismertebb tanára, édesapja - a sokáig méltatlanul mellőzött - Bibó István pedig írásain keresztül máig nagy hatású nevelő.- Ezért is éreztem a hozzám hasonlóan gondolkodókkal együtt, hogy tennünk kellene a hiányok pótlásáért. A huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen lassan elmegy az a nemzedék, mely ezekben a nagy múltú iskolákban tanult és tanított. A régi tanárok közül többen felajánlották, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül segítenek az indulásnál. Egyik megajánló társunk és barátunk, Dizseri Sándor, nyugalmazott igazgató, nagy tapasztalatú tanár, iskolaszervező, egy tantervi vitaanyagot és iskolaszervezési koncepciót is készített, amit többször megvitattunk. A hivatalos előírások mellett nagy a kísérleti szabadság is s így remélhető, hogy az iskola ki tudja alakítani saját arculatát. Felállítását a tanári kar megszervezésével kellene kezdeni és rájuk bízni a végleges tanterv kidolgozását. Azt szeretnénk, ha 6-8 nagy tekintélyű református tanár bírálná el a pályázókat, olyanok, akiknek a hitbeli, szakmai és emberi tekintélyét mindenki elismeri.- Milyen formában lehet az Alapítványhoz csatlakozni?- Az Alapitványhoz bárki csatlakozhat pénzbeli és természetbeni (könyvtár, ingatlan stb.) adománnyal külföldről is; most van folyamatban devizaszámlánk megnyitása. Zürichben az ottani Lónyaysták és Baár-Madasasok szintén létrehoztak egy alapítványt a magyarországi református gimnázium támogatására. Mindazoknak adományát, akik bíznak az itthoni helyzetben, szí-Hogy mikor és hol hozták létre Magyarországon az első zsidó iskolát, nehéz lenne megmondani, ám a korabeli feljegyzések tanúsága szerint már a múlt század elején is meglehetősen sok izraelita iskola működött. Ezek az iskolák azonban jobbára csak vallást tanítottak, tehát a gyerekek reggeltől estig a Bibliát és a Talmudot tanulták, egyéb tantárgyakkal nem foglalkoztak. Ez a hagyomány akkor tört meg, amikor az úgynevezett MI KEFE (Magyar Izraeliták Kézműves és Földműves Egyesülete) megalapította iskoláját. Aztán a múlt század harmadik harmadában sorra alakultak az izraelita elemi iskolák, majd a fővárosban fiú- és leánygimnáziumot, tanító- és rabbiképzőt, Nagykanizsán pedig kereskedelmi iskolát hívtak életre. Az iskolák többsége sajnos a német megszállás alatt megszűnt, s a háborút csak a rabbiképzők és a budapesti izraelita gimnázium élte túl, amelynek jogutódja ma Anna Frank nevét viseli. Fennállásának hetvenedik évfordulóját idén szeptemberben ünnepli. Dr. Schöner Alfrédnéval, az iskola igazgatójával nevelési céljaikról, eredményeikről beszélgettünk.- Miben különbözik az Anna Frank Gimnázium az állami iskoláktól?- Ami az oktatást illeti, semmi különbség nincs, hiszen mi is az vesen elfogadjuk, akik pedig inkább Zürichbe juttatják el támogatásukat a következő címen tehetik: Reformatio Hungarica, Nagy Csaba, Zürich Ida Platz 1. A mi címünk: Gönczy Pál Református Iskola Alap, Budapest, 1399 Pf. 614. Szeretnénk, ha mindenkiben újra tudatosodna: a magunk dolgaiért mi vagyunk felelősek - tehát talpra kell állnunk! Hogy el tudjuk mondani, ha segítséget kapunk: tudunk élni az ajándékkal! ZIKA KLÁRA általánosan elfogadott tanterv szerint tanítunk. Az eltérés a vallásoktatásban van, ez az a plusz, amit diákjainknak nyújtunk heti két órában, két rabbi-tanár segítségével.- Hányán tanulnak az iskolában?- Jelenleg nyolcvanhárom diákunk van. Mostanában már nagyobb az érdeklődés iskolánk iránt, mint korábban volt. Ennek pedig az az oka, hogy középiskolás korba kerültek a háború után születettek gyermekei. Korábban ugyanis azért pangott az érdeklődés iskolánk iránt, mert egyszerűen nem volt elég gyerek. Az a korosztály ugyanis, aki a háború, a vészkorszak idején volt gyermek, szinte teljesen elpusztult.-Miből tartják fenn az iskolát?- A budapesti izraelita hitközség támogatásából, némi állami hozzájárulással és külföldről érkező adományokból.-A középiskolák a továbbtanulási aránnyal szokták tevékenységüket jellemezni...- Miután mi egészen kicsi iskola vagyunk, látványos adatokat nem tudok mondani. A múlt évben tizennégyen érettségiztek nálunk, közülük nyolcán határoztak úgy, hogy továbbtanulnak. Hátukat már az első évben felvették egyetemre, főiskolára. á. é. Az 1950-ben tartott országos gyűlésen a magyarországi vallásos zsidóság egységes felekezeti közösségbe tömörítette az úgynevezett neológ és az ortodox irányzatot, s létrejött a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. A magyarországi izraeliták egyetemes érdekű ügyeinek intézésére így kialakított felekezeti főhatóság irányítja a felekezeti szerveket és intézményeket, testületileg képviseli a magyar zsidóságot. A MIOK elnöksége pedig a felekezeti főhatóságot képviseli az állami szerveknél, foglalkozik szervezeti-gazdasági kérdésekkel. AZ IZRAELITA FELEKEZET GIMNÁZIUMA Anna Frankról kapta a nevét 15
