Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-06 / 5. szám
SAJTOTUKOR Teleki Pál emlékezete - Az Erdélyi Szövetség tervei Beszélgetés Nyers Rezsővel alföld Teleki Pál miniszterelnökről közöl forrás értékű interjút a debreceni irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat. Ebben Rónai András, az Államtudományi, majd a Földtani Intézet profeszszora emlékezik Teleki Pálra, a tanárra, a tudósra, a politikusra és a magánemberre. Az interjúban - amely Teleki egyik könyvének címét viseli: „Merjünk magyarok lenni” - Rónai András így emlékezik volt tanárára:- Ha van politikus, aki nagyon sok szerepet vállal, akkor ő az volt. De csodálatos tehetsége volt arra, hogy mit tart fontosnak és mit nem. Például hihetetlenül gyorsan és jól olvasott. József nádor téri magánkönyvtárában Európa irodalmának igazi válogatása volt. Az angol szakkönyvekre angolul írta oda a margóra megjegyzéseit, a francia könyvre franciául, a németre németül. Tehát a szerzővel gondolkodott, és azon a nyelven rögtön a maga véleményét is ráírta. Ugyanakkor igazi tanár volt. Ha valaki odafigyelt előadásaira, akkor elérte azt, amit ő az olvasmányaival, vele gondolkodott, és szellemének gyors cikázásai magával ragadták. Az úttörő jelentőségű Államtudományi Intézetről, amelynek munkáját számos vonatkozásban a mai Magyarságkutató Intézet hivatott folytatni, így beszél Rónai András:- Bethlen István megbízásából ő azért alapította, hogy a szomszéd államokkal való dolgainkat valahol nyilvántartsák. Az információgyűjtési munkát folyamatosan megszervezte, hogy az utódállamokból mindenféle hír ide érkezzék. Ismerjük meg a szomszéd államokat, majdnem úgy, mint saját hazánkat. Természetesen hangsúllyal arra, hogy az ottani magyarság kulturális, számbeli, gazdasági helyzete hogyan alakul. A büdzsét a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium adta össze, de a dolgainkba nem szóltak bele. A Teleki Pál irányításával készült híres térképekre így emlékezik Rónai András:- A Carte Rouge (Piros Térkép) azért született a húszas években, mert az első világháborút lezáró béketárgyalások előkészítésénél már rengeteg hamis nemzetiségi térkép került forgalomba. Teleki olyan módszert talált ezekkel szemben, amely teljesen hitelesen ábrázolja a tényeket. Ha valamely nemzetiség lélekszámát milliméter pontossággal teszi a térképre, akkor 200 román ugyanakkora területfoltot kap, mint 200 magyar, akár egymás mellett, akár egymástól szétszórva élnek. Minden nemzetiséget a hiteles népszámlálás által megállapított mennyiségben, arányos területfoltokkal, színfoltokkal fejez ki. Ez tehát a nemzetiségi térképek különböző szerkesztési módszerei közül matematikailag az egyetlen helyes. Kevesen tudnak arról a másik, fontos térképről, amely a miniszterelnök öngyilkossága után, de az ő útmutatásainak szellemében készült. Erre így emlékezik Rónai András:- A balatonfüredi Esterházy Szállodában úgy dolgoztunk, mint a béke szigetén. 1944 tavaszától 1945 tavaszáig, a szovjet csapatok bejöveteléig elkészült az úttörő, rendkívül jelentős „közép-európa atlasz”. Az odaszállított hatalmas anyaggyűjtemény alapján, Teleki útmutatásai szerint angol és német nyelven. Rotaprint nyomdánkkal színesen kinyomtuk és 1945-ben néhány könyvtárban leraktuk. Legfőbb értéke, hogy ezen a közép-európai területen, ahol 9 ország élt és 11-féle hivatalos nyelven beszéltek és publikáltak, egységesen szerkesztve minden földrajzi, népességi és gazdasági viszonyt ábrázol. Magyar Nemzet A közelmúltban alakult Erdélyi Szövetség elnökével, dr. Márton Jánossal közöl gondolatgazdag interjút a Hazafias Népfront napilapja. Az utóbbi hónapokban gomba módra szaporodó egyesületek, politikai tömörülések sorában sajátos helyet vívhat ki magának a budapesti székhelyű szövetség, amelynek tiszteletbeli elnöke Domokos Pál Péter népzenekutató, vezetői között találjuk dr. Jeszenszky Géza történészt, Halász Péter közgazdásznéprajzkutatót, Csíki László és Köteles Pál írókat. Az erdélyi magyarságnak önmagát kellene képviselnie - hangsúlyozza a beszélgetésben dr. Márton János. Mivel azonban az ottani, mintegy két és fél milliós magyarságnak már régóta nincsen autonóm képviselete, indokolt, hogy az Erdélyi Szövetség nem a nevükben ugyan, de érettük emel szót. A szövetség fő célja nem a Magyarországra menekültek sorsának rendezése, hanem az otthon maradottak érdekvédelme. Olyan emberi-politikai viszonyok kialakításának segítése, hogy a szülőföldjén élő erdélyi magyarság a tolerancia erdélyi szelleméhez, az európaisághoz méltóan élhessen. Az interjúból megtudjuk, hogy az Erdélyi Szövetség minden észszerű erőfeszítéssel azonosul, és a törvényhozásban, a kormányzati munka ellenőrzésében is érvényesíteni kívánja törekvéseit. A szövetség céljai közé tartozik, hogy az erdélyi magyarságról a világlapoknak és különböző nemzetközi fórumoknak is információkat juttasson el.- Meggyőződésünk - mondja dr. Márton János -, hogy az emberiség egyik legégetőbb gondja a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldatlansága. Az erdélyi magyarság diszkriminációja meghaladja a kétoldalú kapcsolatok kérdését. A belpolitika alakításában az Erdélyi Szövetség csakis olyan mértékben kíván részt venni, amennyiben az érinti az erdélyi magyarság, illetve általában a külhoni magyarság létfeltételeit. A beszélgetésből megtudjuk, hogy a szövetség az egész világra kiterjedő kapcsolatokat keres, és a korábbi memorandumok egyegy másolati példányát szeretné beszerezni. Ugyanakkor a külföldi „rokon” szervezetek autonómiáját a legkisebb mértékben sem kívánják megsérteni. Mivel a kisebbségi sors egyformán sújtja az erdélyi nem román népességet, figyelmüket szeretnék kiterjeszteni a magyar kultúrát és politikai gondolkodást befolyásoló zsidóság sorsára is.- Az erdélyi zsidóság századokon át annyira sorsvállalóan együtt élt a magyarsággal - mutat rá az interjú végén az Erdélyi Szövetség elnöke -, hogy a különbségtétel önmagában véve is nehézségekbe ütközik, máskor meg fölösleges. NÉPSZABADSÁG Nyers Rezső államminiszterrel a magyar politika dimenzióiról beszélget az MSZMP napilapjának munkatársa.- Feladatom a gazdasági reformmunkálatok előkészítésének irányítása a kormányon belül - mondja Nyers Rezső. - Ebbe beleértendő a gazdaság pénzügyi és szervezeti fejlesztésétől kezdve az érdekegyeztetési mechanizmusig sok minden. Emellett mint államminiszter a kormány tagjaként a kormányzati munka egészében is részt veszek.- Úgy látom, hogy a magyar politika most három dimenzióban igyekszik előrehaladni - mutat rá Nyers Rezső az interjúban. - Az egyik a világgazdaságban elfoglalt helyzetünk javítása... A második dimenziót abban látom, hogy a belpolitikában a társadalmi partnerség kifejlődését segítsük gazdasági és kulturális téren ... A partnerséget úgy képzelem, hogy elsősorban a társadalomban kell a különböző érdekképviseletek partnerségét kialakítani, és csak amellett azt, hogy ezek a szervezetek a kormánynak is partnerei. A haladás harmadik dimenziójának a gazdaságpolitikát tekintem, a jövőbeni gazdasági növekedés, a nagyobb jövedelem feltételeinek a megteremtését. Az újságíró azt a kérdést is felteszi, vajon sejtette-e Nyers Rezső, hogy a reformelképzelések megvalósítása és az életszínvonal csökkenése egybe fog esni. Erről az államminiszter így vélekedik:- Vitt minket a Gorbacsov-effektus is, tehát muszáj volt a reformot a válság körülményei között is folytatni. De látható volt, hogy ebből súlyos zavarok támadnak; hogy a válságmenedzselés és a reform össze fog keveredni, hogy az emberek szemében össze fog mosódni. Mára ez megtörtént. A világon eddig minden válság megoldódott - hangsúlyozza végezetül Nyers Rezső. - Csak az a kérdés, hogy ki oldotta meg. Hogy a hatalmon lévő kormánynak kutya kötelessége a válságot megoldani - és mi ezen munkálkodunk az még nem optimizmus. Ennek neki kell vágni, ez férfimunka. 27
