Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-06 / 5. szám
Minden csoport önálló napokban foglaltunk állást a készülő sztrájktörvény ellen, mert úgy véljük, hogy itt egy szerzett jog elfogadhatatlan megnyirbálásáról van szó. Nem a sztrájkok korlátozásával, hanem megelőzésével, tehát egy hatékony egyeztetési mechanizmus létrehozásával lehetne hazánkban a robbanás veszélyét csökkenteni. Különösen azt sérelmezzük, hogy a törvénytervezet a szolidaritási és az ármelések elleni tiltakozó sztrájkot lehetetlenné tenné. Mi viszont nemzetközi tapasztalatok alapján is azt mondjuk, hogy a szakszervezetnek nemcsak munkahelyi, hanem általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekben is meg kell adni a lehetőséget, hogy végső eszközként a sztrájkhoz folyamodjon. Ezért a tervezet jelenlegi formájának teljes visszavonását javasoljuk a többi független szakszervezettel együtt, a SZOT viszont csak bizonyos módosításokat javasol. Egyébként nem tartjuk magunkat ellenzéki szakszervezetnek. Egyes kérdésekben önálló álláspontot foglalunk el, mindig aszerint, hogy az általunk képviselt munkavállalók érdekei hogyan kívánják. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM A legfontosabb teendő: a közöny áttörése A Magyar Demokrata Fórum, több mint 10 ezer tagjával, kétségkívül a legtekintélyesebb alternatív szervezet. Az 1987. szeptember 27-iki lakitelki összejövetel 160 résztvevőjének közös akaratából alakult meg. Alapító szervezői: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Csengey Dénes író, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos és Joó Rudolf történészek, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és Lezsák Sándor költő, lakitelki tanár. A „Lakitelki Nyilatkozat” szerint az MDF a reformkori eszmék örökösének vallja magát. A történelmi Magyarország felosztása és a magyarság tömegeinek szétszóródása után is a nemzet elidegeníthetetlen részének tekinti az ország határain kívül rekedt magyar kisebbségeket s mindazokat, akik a világ bármely részén magyarnak vallják magukat. A hatalommal és más alternatív csoportokkal való olyan párbeszédnek tartja értelmét, amely egymás kölcsönös tiszteletén alapul. A megalakulás óta több mint 400 MDF csoport szerveződött az országban, a fővárostól a falvakig. Eddigi tanácskozásaikon a magyarság néhány különösen fontos ügyében folytattak eszmecserét, végeztek helyzetelemzést és adtak ki nyilatkozatot: így a demokrácia és pluralizmus, a romániai magyar kisebbség helyzete, a társadalmi nyilvánosság, a sajtó és a tájékoztatás, valamint a mezőgazdaság fejlődési lehetőségei témakörében.- Nemzeti méretekben mit tart az MDF a legsürgősebb feladatnak? - kérdeztük Für Lajos történésztől, az MDF ideiglenes elnökségének tagjától.- Az egyik legfontosabb teendő a teljes nemzeti nihilizmusnak vagy tespedtségnek, a szinte betontömbszeríí közönynek az áttörése. Rengeteg a tennivaló, mert az elmúlt évtizedek politikai rendszere éppen a közöny terjesztésében végzett igen „sikeres” munkát. A határon túli magyar kisebbségek közismerten szomorú, helyenként egyenesen tragikus helyzete, s annak ránk háruló A Magyarország demográfiai helyzetével foglalkozó, szegedi MDF-ülésen. A mikrofonnál: Lezsák Sándor költő FOTÓ: MTI Az MDF-nek olyan helyzetben kellett fellépnie, amikor már valóban ég a ház körülöttünk; menekülések és borzalmas történések közepette. Hosszú évek óta kérjük egy olyan kormányzati szerv felállítását, amelyiknek feladata a kisebbségek ügyeinek pártfogása, összehangolása, irányítása, mert ez rendkívül összetett feladat: a közoktatástól a könyvnyomtatáson keresztül a legszélesebb propagandáig nagyon sokat kellene tenni. Ezekben a napokban legfontosabb teendőnk, hogy készülünk az MDF első országos gyűlésére, amelyen az alapszabály-tervezetet, a munkaprogramot vitatjuk meg és megválasztjuk a végleges vezető testületeket. Az MDF indulni akar az országgyűlési képviselő-választásokon, s ha lesznek, már az idei tanácsi választásokon is akarunk jelölteket állítani. Ez lehet az első próbatétele annak, hogy a hatalom csakugyan komolyan veszi-e a demokratizálást, a demokratikus választásokat s a többpártrendszert. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE „Húzó" feladatkör 1988 novemberében a Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZKH) közgyűlést hívott össze a Jurta Színházban, hogy megvitassa további feladatait és szervezeti formáját. Az SZKH egy 1988. március 17-én kibocsátott felhívás alapján jött létre. Az aláírók elgondolása szerint a hálózat különböző független csoportok koalíciója, elsődleges célja közös állásfoglalások kialakítása, a csoportok tevékenységének összehangolása. Az ezt követő néhány hónap alatt azonban úgy felgyorsultak az események, hogy ez a forma már nem felelt meg a résztvevők elvárásainak, elképzeléseinek. Egyre többen vélekedtek úgy, hogy a hathatósabb képviselethez politikai szervezetre van szükség. A novemberi közgyűlésen elsöprő többséggel szavazták meg a Szabad Demokraták Szövetségének megalakulását. Kiadott elvi nyilatkozatuk szerint meggyőződésük, hogy a gazdasági hatékonyság és a szociális biztonság, a dinamikus fejlődés és a környezetvédelem szempontjait össze lehet egyeztetni, sőt enélkül kiegyensúlyozott haladás nem is lehetséges. Az állampolgárok politikai és szociális jogainak érvényesüléséért, a közösségek önrendelkezési jogáért, valamint a tulajdonnal való szabad rendelkezésért kívánnak fellépni. Különösen sürgetőnek találják a jogállamiság intézmény- és garanciarendszerének kiépítését, a több-Béki Gabriella, az SZDSZ szervezőbizottságának vezetője pártrendszer megrázkódtatásoktól mentes kialakulását. Az alapító tagok között van Eörsi István író, Konrád György író, Kőszeg Ferenc tanár, Mécs Imre elektromérnök, Rajk László építész, Solt Ottilia szociológus, Szabó Miklós történész, Tamás Gáspár Miklós Filozófus, Vargha János biológus, Vásárhelyi Miklós sajtótörténész. Béki Gabriella szociológus, a szervezőbizottság vezetője a következőket mondta el mozgalmuk hatóköréről:- Taglétszámunk erőteljesen növekszik, de nem számítunk tömegszervezetté válásra, inkább egy radikális, „húzó” funkcióra gondolunk. Szeretnénk, ha a szövetség nem maradna budapesti értelmiségi szerveződés, hanem a vidéki érdeklődők s a munkások számára is vonzó programot nyújthatnánk. A munkások száma jelenleg körülbelül a tagság egyhatoda, tavaszra munkáspar- Most, hogy végre nem kell tovább titkolni, hogy mormonok vagyunk, te belépsz a Fideszbe...? következménye is mintha váratlanul szakadt volna most az országra, holott ez egy nagyon hosszan tartó, tudatos politikának a terméke. Az országvezetés korábbi teljes passzivitása miatt a többségi államokban azt csináltak a magyar kisebbséggel, amit akartak. 12
