Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
FŐZŐCSKE KÖNYVESPOLC I' Diétás édességek Fűbe-fába az orvosság! (Két könyv a Békés megyei népi orvoslásról) Napjainkban se szeri, se száma azoknak, akik valamilyen okból diétáznak. Van, aki karcsúságát félti és akad olyan is, aki betegség miatt kénytelen magától megvonni a kalóriadús falatokat, illetve az édességeket. Ez utóbbi különösen veszélyes a felesleges kilókkal harcolók és a cukorbetegek számára. Ezért is terjedt el az a gyakorlat, hogy az édességek, sütemények fogyasztásáról még azok is lemondanak, akik szenvedélyesen szeretik az édes ízeket. Azt csak kevesen tudják, hogy édességek, süteményfélék is készülhetnek viszonylag kalóriaszegényen. Erre tanít meg bennünket Balog Gábor receptkönyve, amely „Sütemény cukrosoknak” címmel jelent meg a közelmúltban. A receptek közül válogattunk ezúttal olvasóinknak. Képviselőfánk Hozzávalók: 20 db készítéséhez 12 dkg liszt, 7 tojás, 12 dkg olaj, 70 dkg krémeskrém, 4 dl tejszín, 2 dkg szőlőcukor, egy csipet só. Az olajat 1-2 deci vízzel és csipetnyi -sóval felforraljuk, majd apránként beleszórjuk a lisztet és kis lángon, kevergetve addig főzzük, amíg a tészta az edény faláról el nem vált. A tűzről levesszük, és erősen keverve hat tojást egyenként beledolgozunk. A tésztából egy vékonyan kiolajozott sütőlemezre evőkanállal 20 egyenlő nagyságú félgömböt halmozunk, tetejüket tojással megkenjük. Forró sütőbe tesszük, aranysárgára sütjük és jól kiszárítjuk. Miután kihűlt, a képviselőfánkok felső egyharmadát levágjuk, és a krémmel megtöltjük, majd édesítőszerrel felvert tejszínhabbal díszítjük, végül a levágott tésztadarabokat ráborítjuk. A krém készítése: Hozzávalók: fél liter tej, 4 tojás, 7 dkg liszt, 6 dkg szőlőcukor, 1,5 dkg zselatin, 1 kis darab vanília. A tojássárgáját a liszttel és egy-két deci tejjel simára keverjük. A zselatint is összekeverjük kevés tejjel és állni hagyjuk, hogy jól megduzzadjon. A maradék tejet a vaníliarúddal felforraljuk, a tojássárgás keverékhez szűrjük. A lassú tűzön állandóan kevergetve sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve a zselatint is beletesszük. Közben a tojásfehérjét kemény habbá verjük, a szőlőcukrot apránként hozzáadjuk és óvatosan, nehogy összetörjük, a krémbe keverjük. Almával töltött piskóta Hozzávalók: egy vékony piskótalap, 60 dkg tisztított alma, 5 dkg szőlőcukor, 5 dkg diabetikus baracklekvár, 8 dkg dió, csipetnyi fahéj, egy citrom reszelt héja. A megtisztított, felszeletelt almát a szőlőcukorral megszórjuk és állandóan kevergetve megpároljuk. Amikor már teljesen puha, a citromhéjat hozzáadjuk és kihűtjük. A piskótatésztát sütés után forrón, nedves konyharuhára fektetjük, forró baracklekvárral megkenjük és az almatölteléket is rásimítjuk. A tésztát felcsavarjuk és kihűtjük. A tetejét is bekenjük lekvárral és finomra vágott dióval megszórjuk. Piskótatekercs Hozzávalók: 6 tojás, 10 dkg szőlőcukor, 14 dkg liszt, 1 citrom reszelt héja, 5 g sütőpor. A tojások sárgáját három deka szőlőcukorral kikeverjük, a fehérjét hét deka szőlőcukorral habbá verjük. A felvert fehérjét apránként a sárgájához keverjük, végül a sütőporral elkevert lisztet és a citromhéjat is hozzáadjuk. (A piskótamasszát süthetjük tortaformában is, de ha tekercsnek szánjuk, akkor papírral bélelt tepsibe tegyük.) A sütési idő közepes lángnál kb. 20- 25 perc. Amikor a tészta megsült, nedves konyharuhára fektetjük, baracklekvárral megkenjük és feltekerjük. A konyharuhába csomagolva egy órát pihentetjük és csak azután szeleteljük fel. Pici házikó Szentendrén. A puli csahol, az idegen topog a kapu előtt. Az útkanyarulatban feltűnik egy ember piros kannákkal - a ház felé tart. Ő az én emberem: a „tudákos népi gyógyász” - dr. Oláh Andor orvos. Szokásos napi útjáról jön: az erdőből hoz friss forrásvizet.- Apám szakorvos volt, de a cérnagilisztát fokhagymás tejjel űzte ki belőlem, vérszegénység ellen pedig olyan almát etetett, amelynek az előzőleg beleszúrt szögektől dús vastartalma lett. Híve volt a kipróbált népi gyógymódoknak. Magam is az orvosi hivatást választottam, és vidékre kívánkoztam, mert szerettem a népi írókat, vonzott a népközeli élet, érdekelt a parasztság sorsa... Oláh Andor rövid ideig kórházban volt kórboncnok. Tapasztalta, hogy a tudomány fejlődése, a modern gyógyszerek ellenére is mennyire tehetetlen sokszor az orvos, s hogy gyakran hasznosabbak lennének a természetes szerek. Ekkor Lükő Gábor néprajzkutató hatására elhatározta, hogy felkutatja a népi gyógymódokat. A Békés megyei Dobozon talált régi gyógyítósokra, népi doktorokra, akik még gyentöltek, kúráltak, kuruzsoltak. Nem tudatlan vetélytársaknak tekintette őket. Kikre lelt gyűjtőévei során? Nedvek tanának ismerőire, a fájdalmak gócait tudó kenőasszonyokra... Hatalmas anyagot gyűjtött, azt rendszerezte, egységbe foglalta: a népi állatorvoslásról, a népi orvoslás szókincséről, a gyógynövények ismeretéről... Am nem csupán érdekességet talált bennük, hanem gyakorlatában hasznosította azokat az ismereteket, amelyek eredményességéről meggyőződött.- Az utóbbi évtizedek orvostudományi fejlődésében túlzottan érvényesült a technokrata szemlélet - állítja, miközben gyógyfüvekből készített forró teával kínál. - Immár gyógyszerártalmakban szenvedünk. A megfigyelést, évszázadok tapasztalatait nem szabad lebecsülnünk. Világjelenség, hogy újra felfedezik a népi gyógymódokat, feltámasztásukkal konferenciák, foglalkoznak. Oláh Andor lankadatlan energiával népszerűsíti a népi gyógyászatot, járja az országot, külföldi konferenciákon vesz részt. Az országban elsőként alakított életreformklubot. Mindeközben vastag könyvet jelentetett meg 1985- ben Fűbe-fába az orvosság! (Békés megyei népi orvoslás) címmel. Érdemes ideidézni a fejezetcímeket, amelyek jól mutatják a könyv szemléletét, szerkezetét: „Ez a lombik nekem nagyon szűk és nagyon tág" (Néhány szó a népi orvoslás gyűjtött anyagának osztályozásmódjáról). „Sárvíz, pokolvar, szinádra" (A Békés megyei népi orvoslás szókincséről). „Jó vér - rossz vér” (A nedvek tana és a magyar népi orvoslás). „Ijedés, kihűlés, erőltetés: pszichoszomatikus szemlélet és népi orvoslás". „Kend meg a nyakam, a te kezed hasznos" (Egy orosházi kenőasszony tudománya). „A méhfulladástöl a mádráig”(A hippokratészi orvosi hagyomány és a mai magyar népi orvoslás). „A Mirigy hét lánya, hét fia és hetvenhét unokája" (A Békés vármegyében pusztító pestis- és kolerajárványok) stb. A közelmúltban újabb könyv jelent meg Oláh Andor tollából: Zöld varázslók, virág-orvosok (Népi gyógynövényismeret Békés megyében) címmel. Ebben rendkívül érdekesen, ugyanakkor tudományos alapossággal ismerteti meg az olvasót a Békés megyében élő nép fűismeretével, hagyományaival, s magukkal a füvekkel. A „rontófűvel”, s amelyik „mindenrül használ a földkerekségin”, azzal, amely „jobb, mint a kenyér”, s amely „kiszítta a lázt, leszítta a daganatot”. Lejegyzett történeteket, amelyeket ámulva olvashatunk: Egy tüdőbajos betegnek „már csak a tüdejének a csutája volt meg, de az apróbojtorján-tea, az örménygyökeres pálinka, a korpacibere hatására kiújult a tüdeje, új tüdeje nőtt...” GULAY ISTVÁN 7
