Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
I SAJTOTÜKÖR Interjú ifjú Rajk Lászlóval- Romániai kényszeráttelepítés Beszélgetés Szépfalusi Istvánnal - A Grósz-kormány „bizonyítványa // képesFjj „Rajk igazi veszte” címmel a Magyar Rádió „Első kézből” című műsorában elhangzott interjút közli a Hazafias Népfront családi magazinja. Ifjú Rajk László építész, díszlettervező - akit a nyolcvanas évek első felében a magyar ellenzék egyik-vezéregyéniségeként tartottak számon - először fejthette ki nézeteit a szélesebb hazai nyilvánosság előtt. A beszélgetésből megtudjuk, hogy 1981-től 1988-ig saját neve alatt nem dolgozhatod. A letiltásnak nincs nyoma - mondta mert nem írásban, hanem telefonon keresztül juttatták el az érdekeltekhez. Arról, hogy miként lett az ellenzéki mozgalom „szimbóluma”, ifjú Rajk így vélekedik:-A nyolcvanas évek eleje óta működött egyfajta suttogó propagandatechnika, amellyel a hatalom próbálta befolyásolni a közvéleményt. Hogy ez a suttogó propaganda miért pont engem választott ki, miért pont engem nevezett ki zászlóvivőnek, azt nem tudom pontosan, de talán azért, mert ez a Rajk a „mi kutyánk kölyke”. Persze lehet, hogy pont az ellenkezője az igaz, és az volt a gondolatmenetük: tessék, a dicső múltat is bemocskolják, mert íme! Az interjú készítői felteszik a kérdést: Előfordult-e, hogy egy pártvezető azt mondta önnek, hogy a Rajk névvel másképpen kellene politizálni? A válaszból megtudjuk, hogy többször is kérték, hagyja abba a „szamizdatbutikozást”. A figyelmeztetések után következtek a házkutatások, a pénzbüntetések. A rendőrségi akciók - hangsúlyozza ifjú Rajk László - soha nem akartak a politikai ügy szintjére eljutni. Minden akciót, házkutatást, autóátvizsgálást, előállítást, éjszakai kihallgatást mindig a közbűntényes elkövető szintjén végezték, szabálysértésként kezelték. Nyilván a Magyarország-képre vigyáztak, nem sérülhetett meg a „liberális szocializmus” image-a. A továbbiakban a nemrégiben alakult Szabad Demokraták Szövetségének tagja, ifjú Rajk László így értékeli édesapja pályafutását:- Az objektív értékelésnek az egyik kezdeményezője voltam. Erről a hazai közvélemény nem tudhat, mert ez a külföldi sajtóban történt. A közismert szlogen szerint a „régiek legalább hittek a dologban, az újak már csak karriervágyból csinálják”. A kommunista hit kérdése az a gordiuszi csomó, amit föl kellene oldani. Ha valaki azt mondja most, hogy én akkor elhittem a Rajk-ügyet, az mosakodás, és mi megbocsátunk neki. Az volt a legnagyobb baj, hogy elhitték... Édesapám akkor veszett el, amikor megcsinálta a kékcédulás választást, a belügyminisztersége alatt a Magyar Közösség perét és így tovább. Ennek a folyamatnak a vizsgálata számomra sokkal fontosabb, mint maga a per. Nagyon fontos volna egy párhuzamos kultúra kiépítése - hangsúlyozza a mai helyzetről szólván Rajk László. - Ez nem ellenkultúra, nem földalatti kultúra, egész egyszerűen párhuzamos kultúra, amely nem gondolja magát egyedül üdvözítőnek, csak egész egyszerűen létezik és teszi a dolgát. Irmátok iapia A Romániából egyre-másra érkező rossz hírek egyik legriasztóbbikát ismerteti és elemzi Bodor Pál író a Magyarországi Református Egyház hetilapjában. Az „Iskolások kényszeráttelepítése Romániában” című írás arról tudósít, hogy a mostani iskolai tanév elejétől kezdve ezrével helyeznek át erdélyi iskolásokat az ókirályságba és helyükbe onnan hoznak cseregyerekeket. A parancsra végrehajtott gyerekcsere XI. és XII. osztályos, 17-18 éves fiatalokra vonatkozik és ötévi röghöz kötéssel jár - hangsúlyozza Bodor Pál. Valójában tehát: lakosságcsere! Mégpedig félreérthetetlenül: nemzetiségi ismérvek szerint. A lakosságcserét elvben még a román törvények is büntetik. Csakhogy jelen esetben nem a lakosságcserét büntetik, hanem a magyarságot büntetik lakosságcserével. Az intézkedés távlatilag tovább csökkenti a magyar értelmiség létszámát Romániában, arról nem is beszélve, hogy milyen mértékben lehetnek magyar értelmiségiek azok, akik nem az anyanyelvükön tanulnak. Ami ma a romániai magyarsággal történik - mutat rá a cikk szerzője -, az többé nem marad titokban. A világ odafigyel, s már nemcsak elszoruló torokkal, hanem torkaszakadtából fölkiáltva. ÉLETÜNK IRODALMI. MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT Szépfalusi Istvánnal, az Ausztriában élő magyar íróval, lelkészszel közöl beszélgetést - „A diaszpóra mindenese” címmel - a szombathelyi folyóirat. Az életrajzi áttekintés után Pete György főszerkesztő az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemről kérdezi Szépfalusi Istvánt.- A szabadegyetem elődje 1960-ban alakult - emlékezik Szépfalusi. Visszamenő hatállyal két év után ezt a mozgalmat Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciának neveztük. A konferenciák azóta is eredményes munkát végeznek, minden nagyhéten, Európa különböző országaiban, felváltva, száz-százötven személy részvételével. Protestáns lévén egészen természetes volt számunkra, hogy találkozóinkon a magyar kultúra, az anyanyelv, a magyarság sorskérdései nagy hangsúlyt kaptak. Ez teológiánkból fakadt. Az interjú további részében a Bécsben, 1960-ban megalakult Bornemisza Péter Társaságról olvashatunk. Szépfalusi emlékezése szerint a rendszeres irodalmi estek ötlete Illyés Gyulától származik. Napjainkban havonta egyszer rendezik meg a társaság irodalmi délutánjait, különös figyelmet fordítva a romániai magyarság kultúrájára. Lelkészi munkásságáról Szépfalusi István egyebek mellett a következőket hangsúlyozza az interjúban:- A Magyar Lelkigondozó Szolgálat feladata az Ausztriában élő magyar nyelvű hívek lelki gondozása, függetlenül állampolgárságuktól. Minden, az anyaország határain kívül működő lelkészi hivatal, éljen az utódállamokban avagy szórványmagyarságban, foglalkozni kénytelen, illetve köteles bármely magyar mindennapi kérdéseivel. Magyar Nemzet A Grósz-kormány működéséről nyilatkoznak a Magyar Közvéleménykutató Intézet munkatársai a Hazafias Népfront napilapjában. „A Grósz-kormány bizonyítványa” című írás érdekességét fokozza, hogy ilyen jellegű közvélemény-kutatás Magyarországon még nem készült. Az országos felmérés tanúsága szerint a gazdaság liberalizálását célzó döntésekre átlagosan .négyes osztályzatot adtak (a közvéleménykutatók ötfokú skálával dolgoztak). A személyi jövedelemadó bevezetése, az 1988-as infláció és a forint leértékelése viszont elégséges és elégtelen osztályzatot kapott.- Gazdaságpolitikából rosszul vizsgázott a kormány - emelik ki a beszélgetésben. A belpolitikai változásokat az ország lakossága megelégedéssel fogadta. A legjobb osztályzatot a nyílt tájékoztatásnak és az utazási könnyítéseknek adták. A pluralizálási folyamatot nagyobbra tartják a férfiak, mint a nők, a fiatalabbak, mint az idősebbek, a diplomások, mint a nyolc osztályt végzettek, a pártonkívüliek, mint a párttagok. Belpolitikájával tehát a kormány sikereket ért el, ami alól a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer befejezéséről szóló döntés az egyetlen komoly kivétel. A Közvéleménykutató Intézet munkatársai az interjúban kiemelik, hogy a kormány külpolitikai lépései közül a közvéleményt leginkább a magyar-román viszony foglalkoztatja. Az aradi csúcstalálkozó konkrét eredményeit kevesellték. A közvélemény-kutatók „Mindent egybevetve elégedett-e vagy elégedetlen a kormány tevékenységével?” - kérdésére 14 százalék felelte, hogy nagyon, 47 százalék, hogy kicsit elégedett, 27 százalék nyilatkozott úgy, hogy kicsit elégedetlen, 6 százalék mondta magát elégedetlennek. A többség tehát mérsékelt véleményt alkotott. 27
