Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
Kárpátalján megszólaltak a harangok Három esztendeig éltem Ungvár magyarországi „testvérvárosában”, Nyíregyházán, ám az alig száz kilométerre fekvő kárpátaljai városba egyéni utazóként nehezebb lett volna eljutni, mint mondjuk, az onnan félezer kilométernyire lévő Bécsbe. Hála a gorbacsovi peresztrojkának, amely utazási könnyítéseket léptetett életbe: öt csodálatos napot töltöttem a történelmi Ung és Bereg megyében, a Kárpátalján. Saját gépkocsival, minden korlátozás nélkül barangolhattam „Verecke híres útjától” (Ady: „Góg és Magóg”) „Husztnak romvárán” át (Kölcsey: Huszt) „a szabadság hősinek tanyájáig” (Petőfi: A munkácsi várban). A közelmúltban négy falunál nyílt kishatárforgalmi átkelőhely, így a határszélen élő kárpátaljaiak most már nemcsak a csapi Tisza-hídon, hanem Tiszaújlaknál, Asztélynál, Kászonynál és Tiszasalamonnál is átlátogathatnak anyaországi rokonaikhoz. * „Rákóczi tér” - hirdeti a felirat a munkácsi vár romjaiban is impozáns reneszánsz udvarán. A közelmúltig traktorállomás volt a munkácsi várban, jelenleg üres.- Maganvállalkozasban nyolcmillió rubelért helyre lehetne állítani! - magyarázza lelkes kalauzom, az ukrán Grigorij Arszenyev. Ő most a munkácsi vár egyedüli lakója. Honvédségi fizetést kap, bár restaurátori munkát végez.- Három év alatt megtérülne a befektetés - teríti elém a részletesen kidolgozott, a helyi hatóságok által jóváhagyott építési terveket. Eszerint múzeum, étterem és szálloda működhetne a munkácsi várban.- Fáj a szívem - mondja búcsúzóul hogy a magyar történelemnek ez a csodálatos emléke gazdátlanul áll. Maga újságíró. Nem tudna Magyarországról vagy akár Nyugatról segítséget szerezni?! * Úgy érzem, „történelmi” pillanatok részese lehetek: ungvári barátaim, Balia D. Károly költő és Dupka György író, szociográfus, a Kárpáti Kiadó szerkesztője úgy időzítették a kárpátaljai magyar értelmiség új szervezetének megalapításáról folytatandó vitát, hogy azon én is jelen lehessek. A terület magyar íróit tömörítő József Attila Alkotóközösség és a beregszászi Illyés Gyula Irodalmi Klub vezetőin kívül öt újonnan (1987- ben vagy 1988-ban) alakult egyesület képviselteti magát: az ungvári Drávái Gizella Irodalmi és Művészeti Kör (névadójuk kiváló pedagógus volt), a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Magyar Irodalmi Klub, a técsői Hollósy Simon Könyvbarát Kör (névadójuk az itt elhunyt festőművész), a gáti Kovács Vilmos Művelődési Kör (ők Kárpátalja legrangosabb költőjének nevét viselik), végül a nagyszőllősi Bartók Béla Művelődési Kör (a zeneszerző három évig élt e városban). Az írószövetség Magyar Tagozatának vezetője, Bállá László olvassa fel az Ukrajnai Kommunista Párthoz címzett levelet, amelyben a jelenlévők kérik „az Ukrajnai Magyarok Kulturális Szövetségének megalakítását”. Jóllehet Kárpátalja legnagyobb magyar városa Beregszász, a szervezet központja Ungvár lenne, mert itt működik az egyetem magyar tanszéke, a már említett magyar nyelvű napilap szerkesztősége, és itt kezdi meg tevékenységét a közeljövőben a Hungarológiai Intézet is. A levél végleges formába öntése után - a résztvevők egyébként Gorbacsovnak is elküldték egy nyilatkozatot, kérve a szovjet vezetőt: lépjen fel a romániai magyarságot sújtó intézkedések ellen - az ungvári vár tövében, a Váralja vendéglőben folytatjuk az ismerkedést. A macskaköves utcában megbúvó, „jól menő” étterem nevezetessége, hogy Ungvár legelső „maszek” vendéglője, és itt engedélyeztek először a városban - nyilvános helyen - magyar feliratot.- Tíz hónapig jártunk a Városházára az engedélyekért - emlékeznek a tulajdonosok, Rusznák György és Vascsuk Viktor. - A romos épületben szeméttelep volt, narkósok tanyája. Öt hónapig éjjel-nappal dolgoztunk, a berendezés is saját kezünk munkája. * 162 ezer magyar él Kárpátalján, a legutóbbi népszámlálás szerint. De ez 1975-ös adat, amikor az itt élők nemzetiségüket - a sztálini törvénytelenségek utórezgései miatt - még vonakodtak vállalni. Lehetséges, hogy a most folyó népszámlálás során jóval több mint 200 ezren fogják magukat magyarnak vallani. Több mint nyolcvan olyan falu van Kárpátalján, ahol abszolút többségben élnek a magyarok. Vári határszéli kisközség a Beregben. A Tisza túloldalán Tiszacsécse, Móricz szülőfaluja. A helybéliek büszkén tartják számon, hogy 1703-ban az itteni református templom előtt bontották ki a Rákóczi által küldött zászlót, innen indultak a tarpai kurucokhoz, Esze Tamás seregébe. Szó van arról, hogy előbb-utóbb emléktábla jelölheti a nevezetes eseményt. Egész utam egyik legszebb élménye az a magyaróra, amelyet a Vári Általános és Középiskola V. osztályában hallgattam végig. A falon Petőfi- és József Attila-idézet, a katedrán Vári Fábián László, az ismert költő. A tankönyvben éppen a népköltészetről van szó, s mivel a tanár úr maga is népdalgyűjtő - balladagyűjtése a budapesti Európa Kiadónál várja a megjelenést -, természetes, hogy a helyi balladákról beszél. Sőt el is énekli az egyiket. A gyerekek egyáltalában nem feszélyezik magukat a pesti látogató miatt, inkább élvezik a rendhagyó magyarórát. Annál is inkább, mert az énekelt helyi balladát egyikük nagymamájától gyűjtötte Vári Fábián László. Az emlékezetes iskolalátogatás után a tanár úr házában folytatjuk a beszélgetést. Gyertyafényben, mert éppen áramkimaradás van a faluban.- A kuruc hagyományaira büszke Tiszaújlakon, szülőfalumban végeztem elemi iskoláimat, Nagyszőllősön érettségiztem 1968-ban, majd négy évig az ungvári egyetem magyar tagozatán tanultam - mondja a házigazda. - Ekkor kicsaptak az egyetemről, mert nacionalistának bélyegeztek. Olyan dolgok miatt - nemzetiségi jogvédelemért -, amelyeket ma már magától értetődő természetességgel végzünk. Két év katonaság következett, majd levelező tagozaton fejeztem be az egyetemet. 1976 óta élek Váriban. * Az anyanyelv megőrzésének - különösen a nemzetiségek esetében - fontos színtere az iskola. Örvendetes változásokat él át - ezen a területen is - a kárpátaljai magyarság: az óvodától az egyetemig. A falvakban már ed-1 2 dig is működtek magyar óvodák, ám most a városi ukrán óvodákban is nyílnak magyar csoportok. Az idei tanévtől kezdve - amint ezt Árpa István, az ungvári Zeneművészeti Szakközépiskola tanára örömmel újságolja - az általános iskolákban a Kodály-módszerrel kezdték oktatni az éneket. Egyelőre „kísérleti jelleggel”. Árpa tanár úr - aki egyébként kiváló zenetörténész is - most éppen új tankönyvön dolgozik:- Az ukrán és az orosz népdalok felfelé ívelő hangsornak, a magyarok lefelé ívelőek. Az új zenei tanterv szerint tanulók sokkal könnyebben elsajátítják zenei anyanyelvűket, ha magyar népdalokat is énekelhetnek. 85 magyar általános és középiskola működik ma Kárpátalján, Marton Erzsébet, a Pedagógus Továbbképző Intézet módszertani előadója nyilvántartása szerint. Ám ebből 35 „vegyes”, ami azt jelenti, hogy ezekben az osztályokban a legtöbb tantárgyat a magyar gyerekek ukránul vagy oroszul tanulják. Ezt egyre több pedagógus helyteleníti:- Az orosz tannyelvű osztályokban a magyar gyerekek nem tudják igazán kibontakoztatni képességeiket - véli Orosz Ildikó is, a nagydobronyi köziskola igazgatóhelyettese. - Energiájuk java részét ugyanis nem a 18
