Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-17 / 4. szám

„A Le Play nevét viselő londoni Társadalomtudományi Intézet, mely egyik központi problémájaként a kultúrák átalakulását vizsgálta, mégpedig elsősorban az európai parasztság körében, 1937-ben tanulmányutat tervezett anyaggyűjtés céljából Magyarországra is. A helyi előkészítés lebonyolítására... a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát kérték fel... Az éppen Olaszországban tartózkodó Buday György, a kollégium elnöke Tömöri Violát, a kollégium parasztságlélektani kutatásokkal foglalkozó tagját bízta meg a szervezőmunkával s a vállalkozás vezetésével." (CSAPLÁR FERENC BARTÓK ÉS A SZEGEDI FIATALOK. A DUDARI TANULMÁNYÚT - 1937.) Ismét Dudoron P ete György, a szegedi Jó­zsef Attila Tudomány­­egyetem (JATE) közmű­velődési titkára:- Néhány éve, miközben a sze­gedi népfőiskolák története után „nyomoztam”, a könyvtárban ke­zembe akadt Tömöri Violának egyik írása, amelyben az áll, hogy ők azért választották annak ide­jén éppen Dudart, mert az ango­lok az ősi magyar paraszttársa­dalmat kívánták kutatni. Ez meg­lepett. Mert én azt tudtam Du­dáiról, hogy jól iparosodott ba­konyi bányászfalu. Ez 1986-ban történt, tehát egy esztendővel a dudari „kiszállás” (Buday György nevezte így a sze­gedi fiatalok falukutató útjait) öt­venedik évfordulója előtt. A JATE közművelődési titkára ezért újabb „nyomozásba” fo­gott: Kik voltak az egykori falu­kutatás résztvevői? Publikálták-e az angol és német kutatók a du­dari eredményeket? Hogyan lett Dudarból bányász- és ipari tele­pülés?- E roppant érdekes kérdések tisztázására szerveztük meg a má­sodik dudari tábort, pontosan öt­ven évvel az első után, azaz 1987. szeptember 10-e és 17-e között - mondja Pete György, és a domb­tetőről végigpillant a hódunna alá bújt falun. A kutatást ugyanis nem sikerült ősszel befejezni. Folytatódott a „kiszállás” 1988 februárjában, majd amikor az el­ső falutanulmányozás szervezője, Tömöri Viola repatriált Románi­a szegedi fiatalok 1. Ilyennek rajzolta Dudart 1937-ben Buday György (Gulyás János repro­dukciója) 2. A hódunnába takarózott község 1988-ban 3. Kató néni - özvegy Kiss Lászlóné - menyecskésen köti a kendőjét, úgy dalolja kedves nótáját 4. A „második dudari kiszállás" króni­kájának tervezett címlapja 5. A dudari viseletbe öltözött három egyetemista - Ági, Györgyi és Tündi - Tankó Lajosnénál ából, ő is csatlakozott a Dudarra utazgató szegedi fiatalokhoz. Ezeknek a mai szegedi fiata­loknak mindenesetre könnyebb a dolguk, mint eleiknek volt. Elő­ször azért, mert a kutatás színte­rét nem kellett fölkutatniok a Ba­kony rengetegében, mint annak idején tette Tömöri Viola. A falu adott volt, és megvoltak az előz-

Next

/
Thumbnails
Contents